„Ready for departure”. Már repülünk a Nyárád mente felé, amikor a CTSW UL sportrepülőgép rádiójából ismerős hang, Nagy Tamás jellegzetes, nyugalmából soha ki nem zökkenthető beszéde hallatszik. Jelzem Siminek, azaz Simion Campeannak, az UL-gép vezetőjének, hogy a menetrend szerinti járattal épp az egyik otthoni pilótám készülődik a marosvásárhelyi felszállásra. Eszembe jutnak közös hazai repüléseink, a rengeteg együtt fényképezett lelőhely és persze az erdélyi táj markáns különbségei, amelyek más módszereket igényelnek és más eredményeket hozhatnak, mint az otthon közel két évtizede folyó kutatásaink

Szegény, lassan, de biztosan pusztuló, egykori bányaváros. Mai állapota az erőltetett kommunista iparosítás és városfejlesztés perverz következményének is betudható. A földrajzilag erősen elszigetelt Balánbánya legrosszabb hírű, leglepusztultabb része a Texas városrész. Ám még ezen belül is van lejjebb: a legalacsonyabb presztízsű területet a lakók Gázai övezetnek nevezik…

Erdély nagyvárosait járva időről időre különös ruházatú, szinte mesebeli hangulatot árasztó embereket is láthatunk: férfiakat, hatalmas karimájú, fekete kalapban, nagy, fekete bajusszal, az idősebbeket barkóval. A hozzájuk tartozó nők hosszú, rakott szoknyában lépdelnek, kendővel a fejükön. Gábor-cigányok.

Erdély Hollókőjeként is emlegetik Torockót, ahova mai vendégünkkel Tamáska Mátéval látogatunk el A Földgömb júniusi számában megjelenet írása apropóján. Mennyire eredményesek a mai műemlékvédelmi programok? Vajon sikerül-e valóban megőrizni az értékeinket, vagy csak egy régies máz fedi el a modernkor által ütött sebeket?

A ”Szilva út”, ”Palóc út”, vagy éppen a ”Gótikus út” elnevezés egy-egy vidékünk legjellegzetesebb vonását, fő karakterét igyekszik – turisztikai brand-teremtéssel – egy szóba sűríteni. Ha pedig az Erdély peremi Torockói-hegység a célterület, aligha találnánk jobb, jellemzőbb márkanevet, mint a ”Kőközök útja”

A Magyarországról Erdélybe látogatók szinte kivétel nélkül csak a jelentős magyar lakossággal rendelkező régiókat, a Székelyföldet és a Partiumot keresik föl szívesen. A szakrális turizmus már-már misztikus célponttá avatta Csíksomlyót, a táncházmozgalom és a néprajzi gyűjtések pedig újra meg újra fölfedezték a Mezőséget, Kalotaszeget és a Gyimeseket.