A Kreml vezetése egy olyan katonai konfliktusba sodorta bele Oroszországot, amelyből egyelőre nem látszik a kiút. Sőt, már szinte általánosnak tekinthető a napi sajtóban az a vélekedés, hogy Ukrajna sorsa nem a katonai erőviszonyok, hanem sokkal inkább Oroszország belső erőviszonyainak, az abban...
Senki sem gondolta volna igazán komolyan, hogy a Kreml vezetői valóban meglépik Ukrajna invázióját. Sokáig úgy tűnt, hogy Putyin hidegháborús rutinnal és hideg fejjel packázik a Nyugattal és szorongatja a Nyugat felé orientálódni próbáló Ukrajnát. Egészen az invázió kezdetéig úgy tűnt, hogy minden az 1945 óta jól ismert mederben zajlik: erőfitogtatás, idegek háborúja, ahol az ágyúk nem dörögnek, legalábbis Európában nem. Február 24-én hajnalban azonban egy teljesen új európai, sőt, globális geopolitikai helyzetre ébredtünk, amit azért lenne hiba hidegháború 2.0-nak nevezni, mert ez a helyzet annál sokkal forróbb.
El tudjátok képzelni, hogy milyen az a hely, ahol a népsűrűség nem éri el a 0,1 főt sem négyzetkilométerenként? Tartsatok Geogulliverrel ebben a vlog-videóban, hogy megtudjátok, milyenek Ausztrália legritkábban lakott vidékei, milyen az élet ott, ahol a madár se jár...
Major József neve nem sokat mond nemcsak a hazai földrajzos közösségben, de a magyar eszperantisták sem nagyon ismerik őt. Pedig rendkívül fontos szerepe volt nem csak a magyar, a nemzetközi, illetve később az új-zélandi eszperantó mozgalomban, de az 1930-as években földrajzi tudósítás is megjelent tőle a Földgömb hasábjain az addig alig ismert Tajvanról. Sőt Majornak komoly szerepe volt a japán-magyar kapcsolatok korabeli fejlődésében is...
Az első extrém ritkán lakott régió, ahová életemben először eljutottam, az Vorkuta környéke volt. A helyi taxisofőr csak annyit mondott nekem, hogy ez itt már nem Oroszország, hanem a "világ pereme". Úgy tűnik, nem csak én vonzódom az ilyen extrém ritkán lakott peremekhez, hogy felfedezzem azokat, hanem Nagy Balázs Antarktisz-kutató, a Földgömb magazin főszerkesztője is hasonlóan van ezzel.
Vele beszélgettünk a Geogulliver podcast legújabb adásában!
Kelet-Európa, a poszt-szovjet térség a geográfus szemével a témája a Geogulliver podcast sorozat első beszélgetésének, ahol Molnár József és Bottlik Zsolt geográfusok voltak a vendégeim. A most induló Geogulliver podcast sorozat terveink szerint havonta fog jelentkezni olyan témákkal, amelyek vagy valamilyen földrajzi kérdésről szólnak, vagy a földrajzhoz fűződő személyes viszonyokat, élményeket helyezik a beszélgetés középpontjába.
A minap leszállt a Preseverance űrszonda a Marsra, ahol mostanában szinte csúcsforgalom van ember alkotta eszközökből. Eljutottunk oda, hogy már nem csak sci-fi írók, vagy épp Elon Musk vizionálnak milliós űrkolóniákat, de egyre több politikus beszél a Holdra való visszatérésről, vagy a nem túl távoli emberes Mars-expedíció lehetőségéről. A technikai feltételek már javarészt adottak, az egész „csak” politikai akarat és (temérdek) pénz kérdése. Ahogy azonban a vírushelyzet is megmutatta, nehéz megjósolni mit hoz a jövő.
A 2020 őszén zajló, bő egy hónapos újabb hegyi-karabah-i háborút november 10.-től lezáró moszkvai egyezmény jelentős, 1994 óta nem látott területi változásokat eredményez Hegyi-Karabahban. A háború során az azeriek által fegyverrel ellenőrzésük alá vont területen túl az örményeknek több járást is át kell adniuk Baku fennhatóságának. Azonban hiába is keresnénk ezeket a helyeket a Google Maps-en, mert az csak a nemzetközileg elismert (de jure) határokat mutatja, aminek nem csak Hegyi-Karabahban, de a Kaukázusban általában sem sok köze van a tényleges (de facto) határokhoz. Egy kis eligazítás következik!
Az ausztrál szlengben a "troppo" egyszerre jelenti a hőgutát, illetve a fenntartható, a trópusi Észak-Ausztrália környezeti viszonyaihoz alkalmazkodó, alacsony energiafelhasználású háztípust. Kipróbálva a troppo-házat, rá kellett döbbennem, hogy a fenntarthatóság és a hőgutától való meghibbanás, azaz a troppo két értelmezése kéz a kézben jár egymással. A részletek az alábbi két videóban vannak!
Banánültetvényeken Ausztráliától Tajvanig! Hogyan működik egy banánültetvény? Hogy jut el a banántövektől a szupermarket polcáig a banán? Miért vannak becsomagolva a banánok már eleve a fán? Mennyi vegyszert használnak a banántermesztés során? Meg lehet-e halni a banánérlelő kamrában?
Lényegében mindegy, mert ugyanannak a jelenségnek az ausztrál illetve a kelet-ázsiai elnevezése a trópusi ciklon illetve a tájfun. Nem az a fontos hogy hívják, hanem hogy fel vagyunk-e készülve rá itt Darwinban? Az idei esős évszakban, ami októbertől áprilisig tart, erős La Niña határ fog érvényesülni, ami Észak-Ausztráliában több esőt, és decembertől márciusig a trópusi ciklonok nagyobb valószínűségét jelenti.
Ellátogattam hát Tajvanra, hogy megnézzem, ott milyen egy tájfun!
Geográfusként végeztem az ELTE-n, mániám a Kelet. Rengeteget utaztam a poszt-szovjet térségben továbbá Kelet- és Délkelet-Ázsiában illetve Ausztráliában. Fél évet éltem Kijevben, egy évet Japánban, másfél évet Tajvanon. Mivel magasságom a két métert is meghaladja, Gulliverként járom be ezeket a világokat. Szerencsémre a mániám a munkám, regionális földrajzi kutatásokkal foglalkozom az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében, emellett rendszeres szerzője vagyok a Földgömb magazinnak is.
Az ezernyi vlog és blog között régóta hiányoltam egy igazi földrajzi tudományos-ismeretterjesztő oldalt, ami nem csak utazásról, életmódról, nem csak a természet világáról, vagy a kulturális illetve kulináris élményekről szól, hanem ezek keverékébe becsempészi a geográfus látásmódját is.
