Létezik-e az ukrajnaihoz hasonló kelet-nyugati megosztottság Belaruszban? Milyen a belaruszok viszonya az oroszokhoz és az orosz nyelvhez? Él-e jelentős orosz kisebbség Belaruszban? Mi a mostani események a tágabb geopolitikai kontextusa? További kérdések és válaszok a belarusz helyzet...

Immár sokadik napja tüntetnek Minszkben – olvashatjuk az újságok hasábjain. Megszólalnak a külpolitikai elemzők is: Belarusz nem Ukrajna, ott a Majdantól (a 2014-es ukrajnai forradalom) eltérően alakul minden, de ennél többet egyelőre senki nem mer jósolni. Eközben a lényegében a Twitter-re és a Telegram csatornákra visszaszorult belarusz ellenzéki sajtó attól hangos, hogy a tiltakozások fordulóponthoz érkeztek.

A Kína körüli geopolitikai karantén tovább erősödött a koronavírus-ügy miatt, aminek keretében Tajvan WHO-tagsága, illetve lényegében a szigetország Kínától való függetlenségének kérdése is újra napirendre került - a kínai-amerikai kereskedelmi háború és Hongkong mellett. Kína a koronavírus eredetének nemzetközi vizsgálatát követelő Ausztráliának is visszavágott, kihasználva Ausztrália egyoldalú kínai exportpiac-függését. De hogyan kapcsolódik össze a geopolitika és a koronavírus?

A megfelelő távolságtartás és izoláció gyakorlata nemcsak az ún. mikro-terekre vonatkozik (egymás közötti távolság a boltban, irodában, villamoson), de a makro-terekre is érvényes a koronavírus-katasztrófa idején: egyes helyek, települések, régiók, országok is igyekeznek minél jobban elszigetelődni egymástól, amit az utazási korlátozások is tükröznek. De mi a helyzet a ritkán lakott, eleve elszigetelt földrajzi helyekkel? Mit mutatnak meg az esetszámok?

A koronavírus pandémia közepette rengeteg szó esik az ún. nedves piacokról, mivel a Kínában fekvő Vuhan egyik ilyen piacát tekintik a mostani járvány kiindulópontjának. De valóban a sajátos kínai gasztronómiai tekinthető-e a főbűnösnek a mostani krízisben, illetve valóban óriási kockázatot jelentenek-e ezek a nedves piacok az emberiség számára? A kérdés körüljárására a katasztrófa-tudományban kibontakozó „társadalmi sebezhetőség” iskola kínál egy alternatív megközelítést.

A Krokodil Dundee több jelenetét is a Top End legnagyobb nemzeti parkjában, az Arnhem-plató szélén fekvő, fél Dunántúl méretű Kakadu Nemzeti Parkban vették föl. Persze nem kint a vadonban, hanem a nemzeti park egyik autóparkolója melletti domb tetején!

A nagyjából Nyíregyháza méretű ausztrál városról, Darwinról két dolog juthat eszébe a olvasónak: Krokodil Dundee, az ausztrál bozótos (a Bush) furcsa Rambo-ja és Charles Darwin, a város névadója. Mindkét dolog egzotikus világot sejtet…

Darwin Ausztrália egykori kapuja, ahová a távírókábel legelőször érkezett meg, ahol az első londoni repülőjárat landolt és ahol a háromezer kilométeres Stuart Highway véget ér. Az ausztrál Északi Terület fővárosa a Délkelet-Ázsiából érkező számára inkább egy álmos kisvárosra, míg a délről, a Bush-ból érkezők számára maga „New York”.

Legkésőbb általános iskola ötödik osztályában Alsó- és Felső-Egyiptom kapcsán beleplántálják Magyarországon a nebulók agyába, hogy a terem falán lógó térképen a tájékozódás alapját az égtájak (Észak, Dél, Kelet, Nyugat) jelentik, és a lent-fent, illetve a jobb-bal csak a folyók folyása, vagy a domborzati helyzet mentén értelmezhető. (Alsó-Egyiptom egy északi tájolású térképen „felül” van, Felső-Egyiptom pedig „alul”.)

Rozsdaövezet – széles körben használt fogalom a társadalomföldrajzban. Az USA egykori északkeleti, a Nagy Tavak és az Atlanti-óceán között húzódó, a XIX. században kialakuló gyárövezetét emlegetik Rozsdaövezetként, ahol az 1970-es évektől az ipari termelés illetve foglalkoztatás visszaesése drámai mértéket öltött. A folyamat máig tart, legtipikusabb városa pedig az amerikai autóipar egykori fellegvára, Detroit.

A Pao-cang-jan, avagy a Kincstár-domb - Tajpej habár egy csillogó modern világváros, mégis sokfelé láthatunk kisebb-nagyobb földszintes házakból álló meglehetősen szegényes, kaotikus, ám mégis valamiféle egyedi bájjal megáldott zárványokat. A jelenség méreteit tekintve korántsem olyan drámai, mint Manilában vagy Jakartában járva, ám ezek a szegényes zárványok Tajvanon, sőt még Japánban is megtalálhatók.

1. oldal / 2

GeoGulliver blog info

Földrajz a világ körül

Geográfusként végeztem az ELTE-n, mániám a Kelet. Rengeteget utaztam a poszt-szovjet térségben továbbá Kelet- és Délkelet-Ázsiában illetve Ausztráliában. Fél évet éltem Kijevben, egy évet Japánban, másfél évet Tajvanon. Mivel magasságom a két métert is meghaladja, Gulliverként járom be ezeket a világokat. Szerencsémre a mániám a munkám, regionális földrajzi kutatásokkal foglalkozom az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében, emellett rendszeres szerzője vagyok a Földgömb magazinnak is.

Az ezernyi vlog és blog között régóta hiányoltam egy igazi földrajzi tudományos-ismeretterjesztő oldalt, ami nem csak utazásról, életmódról, nem csak a természet világáról, vagy a kulturális illetve kulináris élményekről szól, hanem ezek keverékébe becsempészi a geográfus látásmódját is.

Hírlevél feliratkozás

Támogatóink, együttműködő partnereink