„Madárcsicsergéstől hangos…” Körülbelül minden második zöldövezeti ingatlan hirdetése így kezdődik. Márpedig akkor sokmilliárd forintra tehető a madarak értéke a városban. De a madarakat nem elég csak csodálni: védelmükért sokat tehetünk a településeken is, ahol persze konfliktus is akad

Megfogták, de még nem teljesen tartják meg. A Cserhát déli oldalán elhelyezkedő település az elmúlt években a dombvidéki vízmegtartás magyarországi mintatelepülésévé vált: okosan elhelyezett rönkgátak és egy oldaltározó építésével megszüntették a villámárvizek által a településen okozott kárt. De a táji léptékű vízmegtartás és a változó klímához való, településszintű alkalmazkodás nehezebb feladatnak tűnik…

A városi erdészet az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait kívánja minél nagyobb mértékben érvényesíteni a városokban, ahol erre – a klímaváltozás miatt – egyre nagyobb szükség van. Nehéz sorsú városi fák, klímaszigetek, hűsítő iskolaudvarok és városi erdő minden mennyiségben – Budapesten, Szegeden és Párizsban (meg bárhol máshol).

Bázelben, a világ „zöldtető-fővárosában” már 30 éve is komoly összeggel támogatta az önkormányzat a lakosság zöldtető-építését. Hollandiában a zöldítés jegyében nemzeti mozgalom indult pár éve a magánkertek burkolatainak felbontása érdekében. A pesti belvárosban pedig a Városliget területéhez mérhető nagyságú zöldfelületet lehetne kialakítani a tűzfalakon. Miért nincs, illetve hogyan lehetne jóval több, biológiailag is sokszínű zöldfelület sűrűn beépített (bel)városainkban?

Az emberiségnek nagyon régóta fontos szerepe van az élőlények terjesztésében, az utóbbi évtizedekben azonban a fajok egyik legjelentősebb és leghatékonyabb szállítójává léptünk elő. Rengeteg állat- és növényfajt szándékosan szaporítunk és terjesztünk, emellett azonban nem szándékosan számtalan magot, petét, lárvát vagy akár kifejlett állatot és növényt is magunkkal hordozhatunk

Európa nagyvárosaiban – legalábbis azok történelmi negyedeiben – Budapesthez hasonlóan egyre öregedő, egyesített csatornahálózat szolgál a közterületeken összegyűlt csapadékvíz elvezetésére, amely végső soron a szennyvízhálózatba kerül. Az intenzív városiasodás, illetve az egyre hevesebb esőzések miatt megnőtt vízmennyiséget azonban a rendszer már képtelen kezelni. Nemcsak pénz nincs az átépítésére, de hely sem, hiszen lábunk alatt egy hihetetlenül bonyolult közműhálózat húzódik. Most az elmúlt években kulcsfontosságúvá váló szivacsváros-koncepció emblematikus európai példáinak nyomába eredünk...

2023. szeptember 6-án elolvadt a Szfinx nevet viselő hófolt a Braeriachon. A Braeriach a Cairngorm-hegységben található és a harmadik legmagasabb magaslat az Egyesült Királyságban

Még jól emlékszünk: a tavalyi nyár kivételesen száraz volt. Hosszú, forró hetek teltek el eső nélkül és a közeli horgásztó vízszintje egyre csak apadt. A tó sekély, nyugati oldalán különösen látványos volt a majdnem egyméteres vízszinthiány, a tavat tápláló patak medre is teljesen kiszáradt

Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.

A pusztító változások elsődleges forrása maga az ember. A Pallas Athéné Könyvkiadó ajánlója.

A logisztikai területen használt új csomagolóanyag segítségével évente 84 tonnával csökkenti a felhasznált műanyagok mennyiségét a SPAR Magyarország. A vállalat emellett folyamatosan növeli lebomló, komposztálható alapanyagokból és újrahasznosítható műanyagból készült termékeinek számát.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Returpack és a SPAR Magyarország együttműködésének köszönhetően fogyatékossággal élő és rászoruló gyermekek nyári táborozását támogathatják az aludobozok visszaváltásakor a vásárlók a „Minden Doboz Visszajár” program segítségével.

A SPAR Magyarország már minden üzletében visszaveszi a papír, fém, műanyag és üveg csomagolási szelektív hulladékot és a vállalat egyre több áruházában alakít ki erre a célra speciális hulladékgyűjtőket is.

Egyre több vállalat készít éves fenntarthatósági jelentést és igyekszik az ESG céloknak megfelelően működni. A fenntarthatóság és környezettudatosság, azonban nem csupán a mindennapokban, de a céges események során is egyre markánsabb szerepet kap. Az idén 18 éves Katica Tanya a környezettudatosságot tűzte ki zászlajára, így aki itt tartja céges rendezvényét biztos lehet benne, kisebb lesz a rendezvény ökolábnyoma, mintha az irodában maradtak volna a kollégák, vagy máshova mentek volna.

Áramfogyasztása több mint húsz százalékát napenergiából nyerte tavaly júniusban a Csillag téri SPAR szupermarket Szegeden, 2021 végéig pedig összesen 13 százalékkal járultak hozzá az üzlet teljes áramigényéhez a napelemek. A vállalat a közeljövőben újabb áruházakat szerel fel megújuló energiát hasznosító rendszerrel.

Újabb lépést tesz a SPAR a környezeti fenntarthatóság irányába, miután tatabányai üzleteiben sikeresnek bizonyult a négyhetes tesztüzem, amelynek során kivonták a hagyományos, műanyagból készült tasakokat és biológiailag lebomló, azaz komposztálható csomagolóeszközt vezettek be a zöldség-gyümölcs osztályokon. Ez augusztus 1-től az üzletlánc valamennyi egységére érvényes.

A családi nyaralás megtervezése sosem egyszerű feladat. Különösen nehéz akkor, ha a környezettudatosság is a szempontjaink között szerepel a tökéletes kikapcsolódást nyújtó helyszín megtalálásakor. Létezhet olyan hely, ahol kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, mintha otthon maradtunk volna?

A miskolci MiReHu Nonprofit Kft. nyerte el az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai díjának első helyét vállalkozás kategóriában saját fejlesztésű szemléletformáló applikációs játékával, a Hulladékfelfedezővel

A háztartási használatot követően több tonna étkezési olajat és zsiradékot adtak le a SPAR vásárlói abban az öt áruházban, ahol a lánc a környezeti fenntarthatósági intézkedéseinek keretében elsőként vezette be a szelektív gyűjtésüket. A három hónapos tesztidőszakot követően a vállalat további 8 hiper- és 21 szupermarketet vont be a kezdeményezésbe.

A klímaváltozás témája hosszú évek óta meghatározza a fenntarthatósági vitákat. Ez nem véletlen, hiszen „...a Föld atmoszférájának felmelegedése a legnagyobb egzisztenciális fenyegetés, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie” – hangzik az aktivisták hívószava. Ám valóban elég „mindössze” a klímaválságra fókuszálnunk a fennmaradásunk érdekében?