Fotó: Fjällräven

Ismét a Fjällräven lett az iparág legfenntarthatóbb vállalata Svédországban a Sustainable Brand Index™, Európa legnagyobb fenntarthatósági felmérése alapján. A svéd fogyasztók már második éve választották 1400 márka közül az outdooor céget a „ruházat és felszerelés” kategória legjobbjának

A karácsonyi, hagyományos sütemények mellett idén egy svéd receptet is kipróbáltam. És hogy az éjszakába nyúló, tábortűz melletti beszélgetésekre, a jó társaságra emlékezzek – ami idén a Fjällräven Vándortúrával együtt elmaradtak – a forma nem lehetett más mint róka.

A bozótból előbukkanó ösvényen egy rénszarvas állta utam. Megtorpantam és csendben figyeltem, ahogy tőlem néhány méterre az áfonya bogyóit majszolja. Csak lassan mertem megmozdulni, nehogy elriasszam újdonsült barátomat. Nyugodt volt, nem nagyon zavarta a közelségem... De ez nem változtat azon, hogy ha látni is akarunk valamit, a természetben jobb, ha csendben maradunk...

A természeti értékek változatosak, csodálatosak, de egyben törékenyek is. Ezért nagyon fontos, hogy minél többen szerepet vállaljunk védelmükben! A Fjällräven a kezdetektől nagy hangsúlyt fektet a környezet megóvására. Az Arctic Fox Initiative keretén belül a világ számos pontján segítik az erre irányuló törekvéseket

A berlini fal leomlása után a Potsdamer Platzon koncertezett a Pink Floyd. 1990 nyarán az emblematikus The Wall koncertre igyekeztünk két cimborámmal. Ekkor avattam fel első túrazsákomat. Bár nem klasszikus trekkingre készültünk, de legalább akkora kalandnak számított az idő tájt elvonatozni Berlinbe, ahol a hátunkon kellett vinnünk mindent, amire szükségünk lehet a kiruccanás alatt. Csóró, keleti blokkbeliekként amúgy sem jöhetett szóba szálloda, az AirBnB-re pedig még évtizedeket kellett várni. A koncertjegyre spóroltunk, így maradt, ami a hátunkon van – meg a kaland...

A 80-as években még köves út vezetett a Balaton parttól Töreki faluba. Turistaösvény sem kanyargott a kis halastavak mellett a tölgyfák árnyékában, sőt tölgyfák sem voltak. Csak a mező és egy sor halastó. A vízparton pásztor legeltette birkáit, akit időről-időre meglátogattunk. Főleg húsvét előtt, hogy apám bárányra alkudjon. Persze csak a hátam mögött, hiszen, ha vegetáriánus nem is, de nagy állatbarát voltam már akkor is. Az öreg pásztortól a két lépés távolságot azért megtartottam. Nagy darab, mogorva, tiszteletet parancsoló ember volt. De a birkanyáj, a csend, a tavon táncoló napsugár békességet adott a ritka kirándulásoknak

“Édesfiam! Mondtam, hogy ne a medencében, hanem az elfolyócsatornában pecázz!” Ezzel a megrovó mondattal lett vége horgász pályafutásomnak 10 éves koromban, Ódörögdön, az egykor szebb időket megélt Balatoni Halgazdaság intenzív pisztrángostelepén. Az akkor még édesapám irányította gazdaság kirakatüzemében pisztrángokat neveltek a szomszédos bauxitbánya adta friss, karsztvíz segítségével. A tenyészállatok akkor megúszták a horgot, de a telep azóta már – csakúgy mint a bauxitbányászat – az enyészeté lett…

Vajon melyik jógapóz illene jobban az erdőjáráshoz, mint a faállás (Vṛkṣāsana)? Nyugalmat és higgadságot ad, harmonizál, fokozza a vérkeringést. Kiváló tehát túraindításnak, ráadásul látványos fotók születhetnek a szirteken. Minden utamon el is készül a "faállós" kép, ezúttal a Kapolcs határában magasodó Királykőn. Az ászana tökéletlenségéért ezúton is elnézést kérek :)

Siófok közeli, hétvégi telkünkről Tihanytól Almádiig rálátni a Balatonra. Édesapám a távolba mutat: az ott a Ka(p)-hegy! Kiskorúként – miként még csak a betűkkel ismerkedtem az általánosban, nem igazán értettem, hogy mit is, és miért is "kap" a hegy? Azt meg már végképp nem foghattam fel, hogy a megfigyelőpontként szolgáló helyszín, a Jódi-hegy, milyen "rokonságban" van a jóddal?! Minden esetre a Kab-hegy és adótornya már kisgyermekkoromban beégett az agyamba...

A zánkai Erzsébet-tábor bejáratánál felelevenedik a múlt. Fülembe kúszik a Guantanamera édes-bús dallama, amint Dinnyés József a gitárhúrok közé csap több ezer úttörő kispajtás előtt. Az ideológiai-gyorstalpaló és az esti koncert után a nap igazi fénypontja persze az éjszakai rókavadászat. Zseblámpáinkat góliátelemekkel töltjük meg és bevesszük magunkat a fák közé. A cél: minél több papírból kivágott róka begyűjtsése újdonsült kisbarátainkkal. A tábor és a diákélet azóta jócskán átalakult, az erdő azonban mit sem változott harmincöt év alatt.

1. oldal / 2

Róka-blog

Minden szakmának megvannak a maga munkahelyi ártalmai. Ugyan a számítógép előtt töltött hosszú idő gerincproblémát is okozhat, a Földgömb szerkesztőségében mégis  az utazásfüggőség alakul ki leghamarabb. Könnyen válhatunk azonban “kütyü- és túracuccfüggőkké” is! Mivel alapítványunk hagyományos támogatója – immár hosszú évek óta – a hazánkban csak “rókás”-nak becézett márka a Fjällräven, számos terméküket volt szerencsém  kipróbálni. Így mára már nagy a "szerelem"! A Földgömbnél azonban az elfogultságnak nincs helye, ezért a “róka blog”-ban én is tárgyilagos vagyok, és nem annyira a nadrágokról és kabátokról, mint a sarkiróka fémjelezte hitvallásról, a Fjällräven történetéről, a természetjárásról olvashat majd történeteket kedves olvasóm.

Hírlevél feliratkozás

Támogatóink, együttműködő partnereink