Fotó: Heiling Zsolt

A berlini fal leomlása után a Potsdamer Platzon koncertezett a Pink Floyd. 1990 nyarán az emblematikus The Wall koncertre igyekeztünk két cimborámmal. Ekkor avattam fel első túrazsákomat. Bár nem klasszikus trekkingre készültünk, de legalább akkora kalandnak számított az idő tájt elvonatozni...

A 80-as években még köves út vezetett a Balaton parttól Töreki faluba. Turistaösvény sem kanyargott a kis halastavak mellett a tölgyfák árnyékában, sőt tölgyfák sem voltak. Csak a mező és egy sor halastó. A vízparton pásztor legeltette birkáit, akit időről-időre meglátogattunk. Főleg húsvét előtt, hogy apám bárányra alkudjon. Persze csak a hátam mögött, hiszen, ha vegetáriánus nem is, de nagy állatbarát voltam már akkor is. Az öreg pásztortól a két lépés távolságot azért megtartottam. Nagy darab, mogorva, tiszteletet parancsoló ember volt. De a birkanyáj, a csend, a tavon táncoló napsugár békességet adott a ritka kirándulásoknak

“Édesfiam! Mondtam, hogy ne a medencében, hanem az elfolyócsatornában pecázz!” Ezzel a megrovó mondattal lett vége horgász pályafutásomnak 10 éves koromban, Ódörögdön, az egykor szebb időket megélt Balatoni Halgazdaság intenzív pisztrángostelepén. Az akkor még édesapám irányította gazdaság kirakatüzemében pisztrángokat neveltek a szomszédos bauxitbánya adta friss, karsztvíz segítségével. A tenyészállatok akkor megúszták a horgot, de a telep azóta már – csakúgy mint a bauxitbányászat – az enyészeté lett…

Vajon melyik jógapóz illene jobban az erdőjáráshoz, mint a faállás (Vṛkṣāsana)? Nyugalmat és higgadságot ad, harmonizál, fokozza a vérkeringést. Kiváló tehát túraindításnak, ráadásul látványos fotók születhetnek a szirteken. Minden utamon el is készül a "faállós" kép, ezúttal a Kapolcs határában magasodó Királykőn. Az ászana tökéletlenségéért ezúton is elnézést kérek :)

Siófok közeli, hétvégi telkünkről Tihanytól Almádiig rálátni a Balatonra. Édesapám a távolba mutat: az ott a Ka(p)-hegy! Kiskorúként – miként még csak a betűkkel ismerkedtem az általánosban, nem igazán értettem, hogy mit is, és miért is "kap" a hegy? Azt meg már végképp nem foghattam fel, hogy a megfigyelőpontként szolgáló helyszín, a Jódi-hegy, milyen "rokonságban" van a jóddal?! Minden esetre a Kab-hegy és adótornya már kisgyermekkoromban beégett az agyamba...

A zánkai Erzsébet-tábor bejáratánál felelevenedik a múlt. Fülembe kúszik a Guantanamera édes-bús dallama, amint Dinnyés József a gitárhúrok közé csap több ezer úttörő kispajtás előtt. Az ideológiai-gyorstalpaló és az esti koncert után a nap igazi fénypontja persze az éjszakai rókavadászat. Zseblámpáinkat góliátelemekkel töltjük meg és bevesszük magunkat a fák közé. A cél: minél több papírból kivágott róka begyűjtsése újdonsült kisbarátainkkal. A tábor és a diákélet azóta jócskán átalakult, az erdő azonban mit sem változott harmincöt év alatt.

Bár július van, a hegyekben, a sarkkörtől 100 km-re északra mégis havazik. Hagyományos, számi sátorban kucorogva vacsorázunk. A rénszarvaspörkölt és az elmaradhatatlan áfonyaszósz elfogyasztása után vendéglátóink meglepő történetekkel készültek. A Fjällräven marketing igazgatója kezdi a sort. Egy hátizsákból néhány kartonra kasírozott “szlájd” kerül elő. Az elsőn csupán ennyi áll: Forever Nature

Feszült várakozás a ferihegyi repülőtéren, a gépünk néhány óra múlva indul! Több műszerünk hiányzik és valójában a felszerelésünk jelentős része is (bakancs, nadrág, kis hátizsák) valahol a pesti csúcsforgalomban araszol. Szinte meglepődtem volna, ha az „utolsó perces szponzorhajkurászás” után minden flottul megy. A Földgömb Atacama Klímamonitoring Expedíció első bevetésére készültünk, hogy beműszerezzük a Föld legmagasabb vulkánját Chilében. Főtámogatónk a Vodafone kommunikációs igazgatója már a helyszínen, éppen jó utat kíván…

Róka-blog

Minden szakmának megvannak a maga munkahelyi ártalmai. Ugyan a számítógép előtt töltött hosszú idő gerincproblémát is okozhat, a Földgömb szerkesztőségében mégis  az utazásfüggőség alakul ki leghamarabb. Könnyen válhatunk azonban “kütyü- és túracuccfüggőkké” is! Mivel alapítványunk hagyományos támogatója – immár hosszú évek óta – a hazánkban csak “rókás”-nak becézett márka a Fjällräven, számos terméküket volt szerencsém  kipróbálni. Így mára már nagy a "szerelem"! A Földgömbnél azonban az elfogultságnak nincs helye, ezért a “róka blog”-ban én is tárgyilagos vagyok, és nem annyira a nadrágokról és kabátokról, mint a sarkiróka fémjelezte hitvallásról, a Fjällräven történetéről, a természetjárásról olvashat majd történeteket kedves olvasóm.

Hírlevél feliratkozás

Támogatóink, együttműködő partnereink