A magvak véletlen terjesztése történhet a szállított áruk, például gabona közé keveredve, a ruházatunkba vagy háziállataink szőrébe akadva, de sárral a járműveinkre és lábbelinkre tapadva is.

Mivel a növényi magvak természetes körülmények között általában nagyon kis távolságokat tesznek meg, jellemzően maximum néhány méterre terjednek az anyanövénytől. Így az, hogy az ember nagy távolságokra is terjesztheti, hatalmas evolúciós és ökológiai jelentőségű.

Ennek során például egyes állat- és növényfajok új földrajzi területekre kerülve agresszíven terjednek és nagy területeket hódítanak meg. Ezek az ún. idegenhonos özönfajok, vagy más néven inváziós fajok képesek kiszorítani az őshonos fajokat és élőlény-közösségeket – komoly természetvédelmi és gazdasági problémát is okozva.

Dísznövények „hátán”

Mezőgazdasági és kertészeti célból rengeteg növényfajt szándékosan szaporítunk és szállítunk szerte a világon.

Az idegenhonos növényfajok igen nagy része a dísznövények közül kerül ki, melyek közül sok képes tartósan megtelepedni és önfenntartó állományokat létrehozni új hazájukban, egy részük pedig kontrollálhatatlan terjedésbe kezd, és invázióssá válik.

Ilyenek például a hazánkban is természetvédelmi problémát okozó kanadai és magas aranyvessző (Solidago canadensis és S. gigantea), melyek még védett területeken is elszaporodhatnak, kiszorítva sok őshonos fajt.

A dísznövény-iparág azonban járulékos élőlények, úgymond potyautasok akaratlan terjesztésével is együtt jár. A virágföldek emberi kórokozó mikroorganizmusokat, pl. a légiós betegségért felelős Legionella baktériumot és több olyan Mycobacterium fajt is terjeszthetnek, amelyek betegségeket okozhatnak. A növényi kártevők és kórokozók behurcolásának és terjesztésének egyik legfontosabb módját szintén a virágföldek és cserepes dísznövények kereskedelme jelenti. Növényi kórokozó mikroorganizmusok és fonálférgek, kártevő ízeltlábúak és más gerinctelenek is nagy számban képesek így terjedni. Gyakran előfordul virágföldekben például egy kókuszdió- és olajpálma-ültetvényeket károsító orrszarvúbogár-faj (Oryctes rhinoceros), amely nagy valószínűséggel így jutott el a világ számos pontjára.

Két szlovákiai kertészetben a Földközi-tenger vidékén elterjedt Massylaea vermiculata szárazföldi csigafajt találtak, tavaly pedig két szárazföldi laposféregfajt (Obama nungara és Diversibipalium multilineatum) mutattak ki hazánkban, mindkettőt elsőként egy kertészet területén találták meg (eddig itthon egyetlen szárazföldi laposféregfaj sem volt ismert). Az obama-féreg azóta újabb helyeken, kertészeteken kívül is előkerült, lényegében bárhol felbukkanhat az országban!

Fotó: Sonkoly Judit
Vásároljunk megfontoltan! – Egyes kertészetekben igen nagy tömegben találkozhatunk az idegenhonos gyomfajokkal
Fotó: Sonkoly Judit
Műanyag mennyország – Az agroszöveten felgyűlő talaj ideális élőhelyet biztosít a vándor veronika (Veronica peregrina) számára

Potyautasok tömege a cserépben

Egy faiskolába vagy kertészeti árudába betérve a dísznövények példányai mellett a cserepekben rengeteg egyéb növényfaj egyedeivel találkozhatunk. A jelenség jól ismert a kertészeti szakemberek körében, hiszen a „gyomok” elszaporodása komoly problémát jelent számukra.

Spanyolországban több esetben találtak az Ibériai-félszigetre vagy akár egész Európára nézve új növényfajokat kertészetekben, mint például az Amerika trópusi vidékein őshonos Muntingia calabura fafaj fiatal egyedeit, vagy a szintén trópusi eredetű Ludwigia hyssopifolia nevű tóalmafajt.

Belgiumban 120 idegenhonos növényfajt találtak külföldről importált dísznövények cserepében, ráadásul ezek közül 23 faj korábban nem volt ismert az országban.

Alaszkában pedig egy vizsgálat során 54 növényfaj magjait mutatták ki a cserepekben, melyek között tíz inváziósként számontartott növényfaj is volt. Hazánkban is ismert több olyan idegenhonos növényfaj, melyek első előfordulásait kertészetekben figyelték meg, és melyek – legalábbis egyelőre – szinte csak ott fordulnak elő: ilyen például a Cardamine occulta kakukktormafaj vagy a hamis százszorszép (Eclipta prostrata).

Jól megvilágítja az egzotikus növényfajok globális terjedésének hálózatát, hogy bár az importált dísznövények nagyrészt Olaszországból és Spanyolországból származtak, az általuk más európai országokba behurcolt fajok harmada az exportáló két országban szintén nem őshonos.

Fotó: Sonkoly Judit
„Helyszínelők” – Mintavétel egy konténeres dísznövény termesztőközegéből

Hazai számok

A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén – a Növénytani Tanszékkel együttműködve – módszeres felméréseket végeztünk 12 kertészeti árudában és faiskolában Debrecenben és környékén – az eladásra szánt dísznövények kivételével. Minden idegenhonos növényfajt feljegyeztünk – az élőhelyükkel együtt. 67 idegenhonos növényfaj több mint 90 ezer példányát találtuk meg, melyek között több olyan is volt, amely hazánkban eddig nem vagy csak néhány helyen volt ismert. Elsőként leltünk rá például a Fumaria capreolata atlanti-mediterrán elterjedésű füstikefajra, mely Magyarországhoz legközelebb Horvátországban fordul elő, vagy a Gnaphalium pensylvanicum észak-amerikai eredetű gyopárfajra, amely ma már a világ számos részén erősen terjedőben van. A 67 fajból 54 fordult elő a dísznövények cserepeiben és dézsáiban, tehát ezek a fajok a kertészetekből könnyen képesek nagy távolságokra is eljutni azáltal, hogy a vásárlók a dísznövényekkel együtt elszállítják őket.

A csíraképes magtartalom meghatározására mintákat is vettünk – és rengeteg életképes magot találtunk. Nagy mennyiségben fordult elő például a hamis százszorszép (Eclipta prostrata), mely fajt Magyarországon a közelmúltban kertészetekben találták meg elsőként. Találtunk egy dél-amerikai eredetű őszirózsafajt is (Symphyotrichum squamatum), amely eddig egyáltalán nem volt ismert hazánkban.

A zsákos virágföldek csíraképes magtartalmát is megvizsgálva itt 66 növényfaj magjait találtuk meg, és megállapítottuk, hogy egyetlen liter virágföld átlagosan 6 növényfaj 13 darab életképes magját tartalmazza! Eközben pedig kiderült az is, hogy a magok nagy része a felhasznált trágyával kerül a virágföldekbe.

Fotó: Sonkoly Judit
Hívatlan vendég – Egy kertészetből származó mintából két egyede csírázott az észak-amerikai eredetű Symphyotrichum squamatum őszirózsafajnak, mely eddig nem volt ismert hazánkban
Fotó: Sonkoly Judit
A sikeres hódító – Az Afrikában és Ázsiában őshonos, de hazánk egyes részein már igen elterjedt aszályfű (Eleusine indica) csírázik egy kertészetből származó mintában
Fotó: Sonkoly Judit
Mulcs helyett... Egy, a hazánkban a közelmúltban megjelent kakukktormafaj (Cardamine occulta) csíranövényeinek tömege egy eladásra kínált dísznövény cserepében

Nagy utazás

A természetben a nagy távolságú magterjedési események kiszámíthatatlanok, és általánosságban ritkán következnek be. A legtöbb faj esetében már a 100 métert meghaladó magterjesztés is ritka alkalom, így azok a különösen ritka esetek, amikor a magok több száz vagy akár ezer kilométert hidalnak át, számos evolúciós és ökológiai jelenségre hatással lehetnek. E terjedési események határoznak meg egyes nagy léptékű folyamatokat: ilyen például a genetikai sokféleség fenntartásához elengedhetetlen populációk közötti génáramlás, amely egyfajta „vérfrissítésként” csökkenti a beltenyésztés mértékét és növeli a populáció stabilitását. Ugyanakkor az idegenhonos, problémákat okozó invazív fajok terjedése és a fajok elterjedési területének változó klímához és tájhasználathoz való igazodása is e kérdéskörbe tartozik.

A dísznövényekkel és virágföldekkel történő magterjedés hatékonyságát nagyban meghatározza, hogy mi lesz a magok végső sorsa: hol fognak végül kikötni, képesek lesznek-e ott kicsírázni és tartósan megtelepedni. Hiába tesznek meg ily módon nagy távolságokat a magok, a nagy részük olyan környezetben fogja végezni, ahol nem képes kicsírázni és hosszabb távon megélni, vagy még magszórás előtt kigyomlálják. A magok egy része azonban könnyedén a csírázáshoz ideális helyen köthet ki, például kertekben, komposzthalmokon, de akár közterületeken is.

Mit hoz a jövő?

A kertészetekben előforduló változatos mesterséges élőhelyek egyértelműen ideális szaporodóhelyet jelentenek számos idegenhonos növénynek. Ha egy fajnak akár csak néhány magja vagy egyede bekerül egy kertészetbe, ott önfenntartó és akár gyorsan növekvő populációja is létrejöhet. Ezek pedig az erős magtermelés miatt könnyen biológiai inváziók kiindulópontjává válhatnak.

Az egyre melegedő klíma és a továbbra is terebélyesedő globális kereskedelem és emberi mobilitás miatt világszerte a behurcolt fajok számának gyorsuló növekedése várható. Ahogy az elmúlt években újonnan felfedezett növény- és állatfajok alapján is látszik, hazánkban különösen a mediterrán és szubtrópusi vidékeken őshonos fajok egyre sűrűbb megtelepedése várható. A külföldről érkező cserepes dísznövények és virágföldek révén azonban nemcsak új behurcolt fajok jelenhetnek meg az országban, hanem szerepük lehet a már jelenleg is inváziós idegenhonos fajok még szélesebb körű terjesztésében is.