Nem tévedés: Kazincbarcika! A város ugyanis 2011-ben, helyi igényekre alapozva, külső, szakértői támogatással megfogalmazott egy szlogent, miszerint Kolorcity lesz belőle! Mosolyoghatnánk, de ha beütjük a város nevét a keresőbe, meg fogunk lepődni! A városmarketing a gondos, közösségi alapú városfejlesztéssel együtt csodákra képes

Mi köti össze Pristinát, Athént, Bischofszellt, Coneglianót, Zürichet, Scandianót és Rodoszt? Albánia. Olyan albán válogatott labdarúgók szülőhelyeiről van szó, akik nemzeti büszkeségtől vezérelve a vörös-fekete sasos címeres mezt választották. Kevés annyira „multikulti” csapat van, mint az albán, amely tempósan közelít az európai elit felé – ezt a magyar csapat is a saját bőrén tapasztalhatta meg nem is olyan régen...

Baskíria nevével leginkább történelmi tanulmányaink során találkozhattunk – a magyar őstörténet eseményei kapcsán. Ekkor a terület elnevezése – Magna Hungaria – mint a magyarság őshazája jelenik meg. Jóllehet e kérdésben nincs teljes történettudományi konszenzus, ugyanakkor létezik arról forrás, hogy Julianus barát 13. századi utazásai során – a mongol terjeszkedés szándékairól híreket kémlelve – találkozott itt olyan csoportokkal, akik távolba szakadt rokonaik küldöttét tisztelték benne és nyelvüket tolmács nélkül is megértette

A télre hazánkban maradó és az északi területekről hozzánk érkező, vonuló madárfajok emberi segítség nélkül is túl tudják élni a telet. Ősszel és télen is megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot találnak hazánkban. Etetésük célja valójában a magunk szórakoztatása, amit közeli megfigyelésük jelent

A fényképet Győrben, a Kajak-kenu Maraton Magyar Bajnokságon készítettem. A verseny a COVID miatt zárt terepen zajlott, ami azt jelenti, hogy a csapatok táborhelye az Aranypart Szabadstrand körüli lezárt részén volt. Ide kizárólag a sportolók, edzőik, a verseny szervezői, rendezői és a média munkatársai léphettek be. A versenyre kilátogatók, szurkolók, a sportolók szülei, hozzátartozói nem jöhettek erre a részre, csak a tágabb környékről követhették a futamokat.

Földünk Nap körüli keringésének köszönhetően – az egész évben megfigyelhetők mellett – minden évszakban más-más, jellegzetes csillagképeket találhatunk az égbolton. Még inkább szemléletes, ha mindezt a táj színeinek változásával követjük nyomon az év folyamán.

A Hold földközelben és -távolban látszó méretkülönbségének oka, hogy nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, ezért a Földtől való távolsága 356 000 és 406 000 km között változik.

Nem elég, hogy az ország egyik legtávolabbi szegletében, de ott is mélyen a föld alatt rejtőzik hazánk máig egyetlen, tisztán természeti világörökségi helyszíne. A határ által kettéválasztott, de földrajzilag egységes Gömör–Tornai-karsztvidék felszín alatti világa az „Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai” néven 1995-ben UNESCO Világörökség-helyszín lett. Amikor 2012-ben valamennyi hazai világörökségi helyszínünk automatikusan bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, a Gömör–Tornai-karsztvidék se maradhatott le...

Az elhivatott természetjáró télen sem maradhat távol a természettől. Ilyenkor kihalt az erdő, a madarak is csendesek, ami az alkalmi turista számára persze egyhangú és unalmas lehet. Ha azonban nyitva tartjuk a szemünket, hamar felfedezhetjük, hogy a természet „takarítómunkásai”, a korhadékbontó gombafajok ilyenkor is tevékenyen végzik feladatukat. Magyarországon közel 3000, szabad szemmel is megfigyelhető gombafaj él, lombos erdőkben, gyepterületeken, de kertekben és parkokban is találkozhatunk velük.

Az ég kék, a fű zöld. Vagy nem... Vagy nem csak... Szemünk a legtöbbet használt érzékszervünk. Bár sokszor hallani, hogy az állatvilágban az emberénél mennyivel kifinomultabb érzékszervek is léteznek, azért az emberi szemnek kevés kihívója akad. Az emlősök egyik legjobb látása a mienk, de nem azért, mert szemünk bármely paramétere a legjobb lenne az állatvilágban, hanem azért, mert egyszerre több funkciója is nagyon hatékony: három (egyesek pedig négy) színcsatornában érzékelnek több millió színt, igen jól látunk térben, egészen nagy, 1 ívperces felbontásban érzékeljük a távoli tárgyakat, sőt, az éjszakai látásunk is kielégítő.

Az UNESCO-felvételre pályázó Bükk-vidék Geopark kifejezést hallva alighanem a barlangok, a források, a fennsík vagy éppen a kövek vonulatának látványos sziklaletörései jutnak eszünkbe, holott a hegység északi és déli előtere szintén látványos geoértékekkel rendelkezik, bár ezek a közismert karsztos tájtól teljesen eltérőek

Lanzarote katalógus-útnak tűnik, akkor is, ha tisztában vagyunk a sziget természetföldrajzi vonzerejével. Mégis, már az első órákban világossá válik, hogy egy szürreális, elvarázsolt helyre érkeztünk – a vulkanikus Lanzarote első pillantásra furcsa formákkal tagolt, holdbéli tájnak látszik...

A múlt századi nagy utazók még ismeretlen, különös létformákról számoltak be, melyek elemeit elképzelni is nehéz, megtapasztalni pedig rajtuk kívül hétköznapi embernek szinte lehetetlen volt. Írásaik felcsigázták a fantáziát és felkorbácsolták a máshol-szeretnék-lenni vágyát. És ha valaki útnak indult beszámolóik nyomán, lépten-nyomon számíthatott a libabőrre, melyet a várakozással teli kíváncsiság hívott elő. Utazni máig is csak olyan helyre érdemes, ahol jobb, mint otthon, vagy nagyon más...

2000. november 2-a óta kering folyamatos emberi jelenléttel, viszonylag



alacsony Föld körüli pályán a Nemzetközi Űrállomás



(ISS). A kép készítése pillanatában – 2021. július 23-án – 456 km



magasságban húzott el az Alpok vonulatai felett.

A gránát-csoport egyik leglátványosabb tagja a vörös és narancs árnyalataiban tündöklő spessartin. E népes csoport több tagját (grosszulár, almandin) is bemutattuk már, melyek kémiai összetétele azonban némileg különböző.

A klímaváltozás témája hosszú évek óta meghatározza a fenntarthatósági vitákat. Ez nem véletlen, hiszen „...a Föld atmoszférájának felmelegedése a legnagyobb egzisztenciális fenyegetés, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie” – hangzik az aktivisták hívószava. Ám valóban elég „mindössze” a klímaválságra fókuszálnunk a fennmaradásunk érdekében?

A rövid, ám meredek, az Alföldhöz szokott tüdőt megtréfáló hegymenet végén méltó a jutalom: alattunk kristálytiszta vizű tavacskára és vaskos vulkáni sziklatömegre vigyáz a felhagyott bánya csendje. Ahogy a szédítő sziklaperemről elkanyarodva megkerüljük a hegyet, lábunk alatt hol törésvonal, hol államhatár. Sorsukra hagyott szőlőtőkék, gyümölcsfákkal tűzdelt erdő, sziklagyep és határőrök vigyázó szeme gondoskodik az utánozhatatlan atmoszféráról. Keserédes múlt és biztató jövő...

A karsztok olyan, sajátos formakinccsel rendelkező területek, ahol a felszínfejlődést elsősorban a kőzetek víz általi oldhatósága határozza meg. Ebből következően kialakulásuk egyik alapfeltétele a jól karsztosodó kőzet, zömmel mészkő vagy dolomit. Persze, ha a felszínre hulló csapadékvíz és a felszín alatti erózió sókőzetekkel vagy gipsszel találja szemben magát, a könnyű, sőt gyors oldhatóság itt is csodás karsztjelenségeket hoz létre

Az Erdélyi-szigethegység középső, talán legszebb részeit, a Pádis-fennsíkot, a Gyalui-havasok és a Kalota-havas egyes területeit óvja az Erdélyi-szigethegység (románul Apuseni) Natúrpark. De vajon mennyit ér ez a védelem, ha a helyi települések lakói arról panaszkodnak, hogy gyors ütemben vágják körülöttük a fát? Turistaként arra járva is könnyen ütközünk tarvágásokba, vagy találkozunk jól megrakott, fát szállító teherautókkal. Ennek a kérdésnek járunk utána tárgyilagosan, műholdfelvételek alapján vizsgálódva

Ha a 33-as főúton közlekedve Tiszafüred és Debrecen között megállás nélkül áthaladunk hazánk első nemzeti parkjának közepén, nem fogunk sokat látni a füves mezőség változatos növény- és állatvilágából. Régi igazság, hogy e tájhoz le kell hajolni, hogy igazi szépségét megláthassuk...