• Ritka fenyők a „tengerpartunkon”

    Kép: Széll Bálint

    A Balaton-felvidéknek kevéssé ismert, értékes gyöngyszeme a Badacsonyörs területén található Folly Arborétum. Egy erre járó neves német szakember sok évtizeddel ezelőtt egyenesen ékszerdoboznak nevezte!

  • Amazonit

    A földkéreg leggyakoribb ásványai a földpátok, melyek közül magasan kiemelkedik kékeszöld-zöld színével az amazonit. Az élénk színt sokáig az ásvány alacsony réztartalmának tulajdonították, ám későbbi kutatások kiderítették, hogy a kristályrácsba épült kis mennyiségű ólom- és víztartalom okozza a színt, és hevítéssel az ásvány kifakul. Az ólom sok esetben nem épül be az egész kristályba, így előfordulnak olyan példányok (általában ikerkristályok), melyekben a zöld és fehér „rétegek” ritmikusan váltakoznak.

  • Maszájok

    Fotó: Aleksandar Todorovic ©shutterstock

    A kontinens egyik legismertebb népcsoportja, akikkel a magyar utazók is gyakran találkozhatnak kenyai vagy tanzániai útjuk során. A közel 2000 évvel ezelőtt nyugatról keletre tartó, a mai Guineai-öböl menti országok térségéből induló bantuvándorlás eredményeként ma több száz népcsoport és törzs – köztük kikujuk, kalendzsinek, kambák, luók – keresi a békés együttélés lehetőségét Afrika igen gazdag természeti adottságú középső és keleti területén.

  • Benin – Rabszolgaparton, szabadon

    Benin területét és lakosságát tekintve úgy 20%-kal nagyobb hazánknál. A népességszám viszont 30 éve még csak a fele volt az itthoninak... Különös nyugat-afrikai világ, ahol évszázadokig az önálló és erős hadsereggel rendelkező Dahomey Királyság uralta a térséget, mely maga is rabszolgákat tartott, és élénk emberkereskedelmet folytatott az Afrikából az Újvilágba rabszolgákat szállító európaiakkal, míg vészesen meg nem csappant a foglyul ejthetők száma. Így a Rabszolgapart csillaga leáldozott. Nem úgy az ezen a tájon gyökeredző vudu vallásé...

  • Ushuaia – Világvégeváros

    Fotó: Jefferson Bernardes ©Shutterstock

    Az Antarktisztól 1000, Budapesttől 14 000 km-re, Dél-Amerika déli csücskében áll a kontinens egyik legkülönlegesebb városa, Ushuaia. A déli félteke Szibériájaként is emlegetik embert próbáló, zord időjárása, isten háta mögötti elhelyezkedése, valamint a fél évszázadon át működő, hírhedt fegyenctelepe miatt. Bájos és bizarr helyszín, amely épp „önazonossági válsággal” küzd: egyszerre törekszik argentin és antarktiszi identitásának erősítésére, ugyanakkor összehasonlíthatatlanul nemzetközi is

  • Korzika – Tűz és jég a gránitszigeten

    A sziget arculatában valóban meghatározó ez a vörös kőzet, de szerepe korántsem kizárólagos. A belső és külső tűz egyaránt formálta/formálja Korzikát, de a jég nyomait is felfedezhetjük. Végül az is kiderül, miért esznek „fakenyeret” a Földközi-tenger eme, hegyekkel legjobban szabdalt szigetén...

  • Isztambul – Sokszínű szőttes, egy metropoliszra feszítve

    A repülő tesz néhány kört Isztambul felett. Épp mintha nekem, elsőbálozó látogatónak mutatnák be, hogyan feszül a Boszporusz köldökzsinórként



    a Fekete- és a Márvány-tengert összekötve. Két oldalán lüktet az elképzelhetetlen méretű város: ott húzódik alattam Európa és Ázsia határvonala, ahol Kelet és Nyugat nemcsak találkozik egymással, hanem össze is fonódik. A sokszínű szőttes mintája olyan egyedi, hogy bárkit, bármikor elvarázsol,



    még akkor is, ha itt-ott bolyhok tarkítják

  • Magyar gurgolya

    E pannon bennszülött növényünk tudományos leírása Kitaibel Páltól származik 1801-ből. Csak Magyarországon él, kizárólag a Dunántúli-középhegységben, a Pilistől a Keszthelyi-hegységig, azonban egy helyen a Dunát is „átlépi”, és a Vác fölötti Naszályon is előfordul. Mészkedvelő faj, a nyílt dolomitszikla-gyepek jellemző növénye, de ritkán más kőzeten is rálelhetünk. A száraz, meleg, murvás-törmelékes sziklagyepekhez kötődik, júliustól szeptemberig virágzik, de termésérése akár novemberig is elhúzódhat

  • Burrundie – Szellemváros az ausztrál bozótban

    A 19. század számos aranyláza sok távoli, ritkán lakott helyszín – például Kalifornia vagy épp Ausztrália – benépesülését ösztönözte. Az 1848-ban alig 1000 lakosú San Francisco a kaliforniai aranyláz eredményeként húsz év alatt százezres nagyváros lett, de hasonló karriert futott be az 1886-ban alapított dél-afrikai Johannesburg is. A kevés sikertörténet mellett jóval nagyobb a kudarcok száma, ezek nyomai pedig – többnyire – idővel eltűntek a kiürült vadonban...

  • Fények a sötétben – Luzes na escuridão

    Brazília természetföldrajzáról elsősorban a nagyüzemi mezőgazdálkodás érdekében végzett esőerdőirtások, az intenzíven folyó bányászati tevékenység és a világ egyik leginkább semmibe vett környezetvédelme jut eszünkbe. Ha esetleg ennél sokkal mélyrehatóbb földrajzi ismereteink is vannak az országról, a brazil barlangok valószínűleg akkor is csak valahol a sor legvégén kullognak. Mi mégis ezek miatt keltünk útra, hogy részt vegyünk a Luzes na Escuridão (Fények a sötétben) barlangifotós-expedíción

  • Horvátok a Mura mentén: itthon

    Fotó: Mura Régió ETT

    A magyarországi horvátok több népcsoportra tagolódnak – más-más dialektust beszélnek, és a Kárpát-medencébe telepedésük is eltérő történelmi körülmények között zajlott.



    A Mura menti horvátok szállásterület-tengelye a Nagykanizsát Szepetneken át Letenyével összekötő út mentén található, délről a Murával határolva. Ez, akárcsak a történelem során, úgy napjainkban is hat a tájhasználatra, illetve az anyaországgal való politikai, kulturális, társadalmi-gazdasági kapcsolataikra. Erről tanúskodik a horvát–magyar „interregprogram” jelszava is: „A folyók összekötnek és nem elválasztanak”.

  • Nap-fivér, Hold-nővér

    „Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,



    Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,



    Aki a nappalt adja



    és aki reánk deríti a te világosságod.



    És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:



    A te képed, Fölséges.



    Áldjon, Uram téged Hold nénénk



    és minden csillaga az égnek;



    Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!”



    (Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz. Sík Sándor fordítása)

  • Homestay vagy Resort?

    Melyik a fenntarthatóbb? Melyik a környezet- és természetbarát? Melyik segít a helyi közösségnek?



    A paradicsommadarak Földünk legszebb madarai közé tartoznak, s főként Új-Guinea szigetén élnek. Közülük kettő Raja Ampat (Nyugat-Pápua) bennszülött faja. A Wilson paradicsommadár kizárólag Batanta és Waigeo szigetén, a tengerparttól távol, a magasabb térszíneken fordul elő. A sűrű dzsungelben csak hangja alapján lehet megtalálni, és mindössze három helyen leshetik meg a természetimádók. Közülük az egyiket én találtam...

  • Rézásvány azúrban – Azurit

    A közelmúltban Ausztrália egyik rézbányájában érdekes, lencse alakú, égszínkék kristálycsoportokra bukkantak. A Malbunka-táró hófehér kaolinlencséiből csodálatos, csillogó azurit korongok láttak napvilágot, melyek hamar a gyűjtők kedvenceivé váltak.

  • Szpinalonga, a leprások szigete

    Fotó: Georgios Tsichlis ©Shutterstock

    Kréta szigete nem szűkölködik festői tájakban. Elunda öble a szikrázó, türkizkék tengerrel és az olajfaligetekkel gyakran szerepel utazási irodák kedvcsináló katalógusaiban. Ahogy a busz elhagyja az egymás mellett sorakozó luxusszállók zárt komplexumait, és megérkezik Plaka hangulatos kis kikötőjébe, az összkép változatlanul harmonikus. Amint azonban a turista felszáll a kishajóra, komor, kopár szigetet lát maga előtt: Szpinalongát, a leprások szigetét. Az égbe meredő romok és a süvítő szél valóban hátborzongató érzést keltenek. A sziget ugyanakkor nemcsak a katasztrófaturisták számára tartogat érdekességeket

  • Kacsafarkú szender – Az év rovara, 2021

    Az elmúlt évben a Magyar Rovartani Társaság az Év rovara szavazáskor a három „versenyzőt” egy különleges szempont szerint, a más fajhoz való hasonlóságuk alapján nevezte meg.

  • A boldogság nyomában – Fülöp-szigetek

    2020. október 31-én a Goni névre keresztelt szupertájfun 225 km/h-s sebességgel érte el a Fülöp-szigetek keleti részét, letarolta az útjában álló szigetcsoportokat, majd kétnapnyi tombolás és közel 1 milliárd dollárnyi kár után folytatta útját Vietnam felé. A legalább 25 emberéletet követelő Goni a 2020-as tájfunszezonban egyike volt annak a 32 trópusi viharnak, amely a Fülöp-szigeteken söpört végig. Ezenfelül szinte „természetes”, hogy a szigetország több erős földrengéssel, vulkánkitöréssel és koronavírus-járvánnyal is birkózott tavaly. A természeti katasztrófasorozat ellenére egyvalamiben biztosak lehetünk: a filippínók nagy része derűsen, optimistán és mosolygósan búcsúzott el a mögöttük álló évtől...

  • A kárpáti borzderes – Hegyközi újjászületés

    Hajnalodik, a fagy lassan kúszik fel az ember hátán, de a mozgás és a látvány megéri. A Hegyközben vagyunk, a Zemplén szívében, egy családnál, akik mindig izgalmas célokkal és kalandokkal várják az arra tévedőt. Hajnal van Mikóházán,



    a Miklós-tanyára tartunk. Hegyek között, völgyek között...

  • Szerkők között – Szövetség a nádasban

    Apajon, a halastórendszer töltéséről távcsövezem a vagy száz párból álló, nyüzsgő szerkőtelepet. Az etetőcsónak nyomvonala mellett fészkelőket figyelem, mert ezek a madarak már megszokhatták az ember közelségét. Lassan, lavírozva elindulok a mellkasig érő vízben, hogy előkészítsem a leshelyet. A kiválasztott területen találok is a friss nádban egy tiszta öblöt, négy fészekkel. Felállítom a fotóállványt az objektívvel, közben a hangokat figyelem. Az ajándékozás jellegzetes hangjait. Azt jelzik: a nász elkezdődött!

  • Ezüst

    Mint fizetőeszköz és dísztárgyak kedvelt és értékes alapanyaga – az arany mellett –, a legrégebben felhasznált nemesfém. Már az ókorban ismert és közkedvelt volt, fénye, mely az egyik legnagyobb a fémek között (a polírozott ezüst reflexiós indexe eléri a 86%-ot), kiváló megmunkálhatósága, viszonylagos ritkasága (a réznél sokkal ritkább fém) tette erre alkalmassá.

Támogatóink, együttműködő partnereink