• A Magas-Tátra Virágoskertje

    A Magas-Tátra központi részén, a 2655 méteres Gerlahfalvi-csúcs alatt húzódik a Felkai-völgy, ami a Kárpát-medencei hegymászás és turistaélet egyik kiindulópontja volt. A völgy középső részén áll a Sziléziai-ház, a tátrai túrák fontos kezdőpontja. A Sziléziai-háztól nem messze, 1820–1840 m tengerszint feletti magasságban találjuk a Kárpátok egyik legfajgazdagabb és botanikai szempontból legértékesebb részét, a Virágoskertet

  • A részleges holdfogyatkozás, avagy milyen alakú a Föld?

    A nyár derekán, július 16-án este részleges holdfogyatkozást figyelhettünk meg. Bár a jelenség az ország nagyobbik részében felhőktől alig zavartan zajlott, nem övezte túl nagy figyelem. Annak fényében, hogy a teljes holdfogyatkozás sokkal látványosabb, mint a részleges, az elmaradt érdeklődés nem feltétlenül meglepő, ám némi magyarázat után remélhetőleg sokan gondolják majd úgy, hogy a legközelebbi részleges fogyatkozást semmiképp sem hagyhatják ki...

  • Ha Giang a legvégső határ

    Fotó: soft_light ©shutterstock

    Vietnam északi, hegyvidékes részét sejtelmesen az ország legvégső határaként emlegetik. Az ezernyi hegycsúcs között egyre messzebb haladva tényleg úgy érezzük, lassan kilépünk a nyüzsgő országból, és egy egészen más, elfeledett világba érkezünk, ahol megállt az idő...

  • Történelem az Örök Kék Ég alatt

    A belső-ázsiai sztyeppe az évszázadok során több, egymást követő nagy nomád birodalom bölcsője volt. A mai Mongólia területe e vidék kiemelten fontos része, hiszen jellemzően itt volt a központja a mongolokat megelőző nagy nomád törzsszövetségeknek, s a 12. század végén Dzsingisz kán is itt teremtette meg birodalma alapjait

  • Foci a vulkán árnyékában

    Ha tényleg létezik a magyar futballpályák környékén oly sokszor hangoztatott „családbarát” mérkőzés, jobban tesszük, ha azt inkább jó 3600 kilométerre, az izlandi Vestmannaeyjar szigetén keressük. A Hásteinsvöllur amellett, hogy a világ egyik legszebb fekvésű pályája és a stadionzarándokok kihagyhatatlan állomása, a hétvégi meccsek idején a családi összejövetelek fontos színtere is, mely nem a szurkolói rigmusoktól, hanem gyerekzsivajtól hangos, ami a magyar pályákon edződött drukkerek számára elsőre egészen szokatlan élményként hathat – és ritka látleletet ad a felívelő izlandi futballról

  • Csörsz-kereső

    A Kárpát-medencében egy hatalmas kiterjedésű, ókori védműrendszer veszi körül az Alföldet. A 1260 km-esre becsült Csörsz-ároksorozat hosszát tekintve a kínai nagy fal 8000 kilométere mellett sem törpül el, ám maradványai leginkább azok számára érdekesek, akiknek egy mezőn állva jelent valamit az, hogy a jól kivehető kis árkot több mint 1600 évvel ezelőtt ásták...

  • Az „erdei emberek” nyomában – Borneó orángutánjai

    Borneó vonzereje sokak számára egy elképesztő lényhez kötődik: a nagy borneói orángután szabadon élő példányaival több helyszínen is találkozhatunk.



    A lehetőség felvillanyozó...

  • A selk’namek – a Tűzföld szellemei

    Fotó: Martin Gusinde

    A Magellán-szoros partján ér bennünket a hideg, esős éjjel utáni hajnal. Szétnézünk, csendes az óceán (épp a Csendes), szél sem rezzen. Mintha szellemjárta lenne az erdő felettünk, egyszer csak ütemes lélegzésre és lágy vízmozgásra figyelünk fel. Tátott szájjal, némán figyelünk, amint egy csapat delfin siklik el halkan fújtatva táborhelyünk mellett

  • A kék rizsjácint

    A rizsjácintok trópusi-szubtrópusi származású vízigyomok, elterjedésük súlypontja Kelet-Ázsiában van. A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a rizstermesztéssel került el a világ távoli tájaira, így Dél-Európában is megtelepedett. Hazánkban éri el földrajzi elterjedésének északi határát.

  • Északkeleti-Kárpátok – Csatatereken, rejtőzködő hadi utakon

    A Máramarosi-havasok ukrajnai vonulatai nem tartoznak a magyar turizmus kedvelt célpontjai közé. A rossz állapotú utak, a fejletlen infrastruktúra és a politikai bizonytalanság még mindig komoly visszatartó erő. Ám e vidék a hegyikerékpározás, vadvízi evezés és az egyre népszerűbbé váló „haditurizmus” valóságos paradicsoma...

  • Olaj és orchidea – Bio-Azerbajdzsán

    Kép: Löki Viktor

    Azerbajdzsánról ma kapásból a gazdag szénhidrogénkészletek és néhány politikai manőver juthat az eszünkbe. Ugyanakkor az ország – épp a gazdag kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően – a nyugati típusú fejlődés útjára lépett, ám a vidéki Azerbajdzsán máig fenntartható, zömében önnfenntartó módon gazdálkodik természeti kincseivel. Bár Baku felhőkarcolói az olajjövedelmek miatt egyre magasabbra törnek, eltávolodva tőlük csodálatos környezetbe és eltűnőben lévő szokásokat őrző tájakra juthatunk...

  • Élet a gyepen – Legelővilág

    Bikarét, Ménes-járás, Nagy-birka-rét, Juhászlak, Disznószék. A korabeli térképeket bújva ehhez hasonló nevek sokasága tanúskodik arról, hogy az ország jelentős területén legeltetett állattartás folyt – s ha nevükben néha máig is őrzik egy-egy terület eredeti szerepkörének emlékét, a hagyományos legeltetés visszaszorulásával a legelők, rövid füvű gyepek is egyre kevésbé részesei a mai tájnak. De nemcsak a legelők területe zsugorodott össze, a hozzá tartozó madarak állománya is megcsappant. Csendes kis falvaink külterületén egykor gyakori és megszokott vendég volt a búbos banka, a gyurgyalag és a szalakóta. Ma már nagy szerencse kell ahhoz, hogy találkozhassunk velük...

  • Cukornádvilág – Az ültetvényes kultúra nyomában

    A cukornádkultúrák fénykora az 1920-as évekre tehető, s a javak felhalmozása erre az időre érlelte be legértékesebb, legszebb tárgyait. A historikus cukornádültetvények kristályosítói ott alakultak ki, ahol bőségesen akadt folyóvíz. A víz adta az energiát a nád kisajtolásához: eleinte a vízkerekeknek, később a vízgépeknek, turbináknak. De kellett a víz a gőzgépeknek és még a nád tisztításához is...

  • Kalmükök – Buddhista népcsoport az európai sztyeppén

    Fotó: Artem Markin ©Shutterstock

    A kalmükökre leggyakrabban úgy hivatkoznak, mint az egyetlen európai buddhista népre, de történetük akár a Sztálin alatti deportálások mintapéldájaként is szolgálhat. Az ezredforduló környékén Kalmükföld hírnevét leginkább excentrikus vezetőjének, az elnöki tisztséget 17 éven át betöltő Kirszan Iljumzsinovnak köszönhette, akit olyan, szállóigévé vált kijelentései tettek hírhedtté, mint: „Ha a népnek kán kell, hát leszek a kánjuk...”, vagy: „Egy tehetős elnök biztosíték a korrupció ellen...”

  • Maja titkok nyomában a Karib-tengeren

    Fotó: Lawrence Howard @Shutterstock

    A napimádóknak a még tomboló nyár közepén érdemes felkészülni a téli napokra. Kitűnő célpont lehet a karib-tengeri szigetvilág. A Royal Caribbean – bár Norvégiában alapították – nevéből is kiviláglik, hogy e terület a hajótársaság elsődleges célpontja. Utazzunk hát ezúttal gondolatban a világ legnagyobb luxustengerjárójával, az Oasis of the Seasszel-el Cozumel szigetére, mely a Yucatán-félsziget keleti partjai mellett emelkedik ki az óceánból...

  • UV-ABC

    Fotó: www.pixabay.com

    Ha valaki ránéz az első két betűre, egyszerre több dolog juthat eszébe. A felsőoktatásra gondolva máris kellemetlen emlékek derengenek fel, mert így rövidítik a sikertelen vizsga után a második, esetleg harmadik próbálkozást (UtóVizsga). De a másik megfejtés sem feltétlenül pozitív érzetű, hiszen az UltraViola sugárzás nyaranta egyre sűrűbben jelenik meg fenyegető hírtartalomként.

  • Vanadinit

    Annak ellenére, hogy Marokkó évtizedek óta ontja a szebbnél szebb ásványokat, rengeteg preparált, festett és ragasztott példánnyal találkozhatunk a helyi piacokon. A vanadinit viszont azon kevesek egyike, ahol az ásvány szépsége és népszerűsége miatt ilyen trükkökre nincs szükség. Kevés olyan ásványgyűjtő akad, akinek ne lenne a gyűjteményében egy szép marokkói példány. Piros-narancs kristályai méltán népszerűek az ásványok szerelmesei között.

  • A Tejút a déli féltekéről – Zavartalan kilátás a Carina-Sagittarius-karra

    Galaxisotthonunk, a Tejút egy kb. 100 000 fényév átmérőjű, küllős spirálgalaxis, amely nagyságrendileg 100–400 milliárd csillag otthona, és a Napunkhoz hasonlatos csillagokon kívül legalább további 100 milliárd bolygó, 10 milliárd fehér törpe, 1 milliárd neutroncsillag és 100 millió fekete lyuk is található benne. Ez utóbbiak közül az egyik biztos, hogy a galaxis magjában helyezkedik el, és 4 millió Napéval egyenlő tömege hatással van a Tejút központi részére és a spirálkarok elrendeződésére is

  • Nyári helyzetek – a villámcsapás akkor is fáj, ha csak citromsárga a riasztás

    Fotó: Nagy Balázs

    Mi a különbség a zápor és a zivatar között? Ezzel a kérdéssel szoktam visszavágni, ha valaki az időjárás-előrejelzést kritizálja. E kérdésből ugyanis kiderül, hogy sokan még e két alapfogalmat sem ismerik, legalábbis nem tudnak köztük különbséget tenni. De az előrejelzésekben használatos megfogalmazások értelmezése is gyakran vezet félreértésekhez. Pedig mindez közoktatási tananyag…

  • A nap, amikor az iráni lányok nővé válnak

    Különlegesen szépen felöltözött lányosztály érkezik a sirázi Nászir al-Mulk-mecsetbe. A „Rózsaszín Mecset”-ként is ismert, 19. század végi épület belsejét az üvegkazettás ablakokon beeső fény hihetetlen kaleidoszkóppá alakítja. E mesés közegbe lebbennek be a könnyed fátylak, leplek, a gyerekek. A Jashn-e Taklif-szertartáson vesznek részt, amely valójában az iszlámba történő beavatásuk – és nőként távoznak a mecsetből.

Támogatóink, együttműködő partnereink