Vélhetőleg kevés olvasónkban tudatosult, hogy magazinunk a 90. születésnapjához közeledik. De pontosan mikor is ünnepeljük az évfordulót? Pontosan mikor, milyen körülmények között született meg a lap? E kínzó kérdések megválaszolásához a Magyar Földrajzi Társaság irattárában felkutattuk A Földgömb indulásához kapcsolódó iratokat. Bár önmagában a magazin-őstörténet valószínűleg a készítők számára a legizgalmasabb, most megosztjuk olvasóinkkal, hiszen a múlt század elejére visszatekinteni mindig izgalmas kalandot kínál

1868 szilveszter napján egy magyar és egy osztrák utas szállt fel a Triesztből Alexandriába induló gőzös fedélzetére. Noha végső úti céljuk azonos volt, az utóbbi mindent elkövetett, hogy a másik ne tarthasson vele, annak pedig nem is állt szándékában elutazni…

„Mióta az eszemet tudom, mindig beöltöztem, és nagyon vártam a busójárást. Nem tudom elképzelni, hogy egy mohácsi fiú ne ugyanígy gondolkodna... – mondja Hafner Miklós busómaszkfaragó, az egykori főbusó unokája. – Aki igazán tudja, miről szól ez az érzés, át fogja adni a gyermekeinek is!”

A kép címét Dr. Jerry T. Bonnell, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrofizikus-munkatársa adta, és honlapjukon a Nap csillagászati felvételeként publikálta.

Telihold idején a zarándokok lótuszvirágot helyeznek el ajándékul Buddhának a sztúpák (más néven a dagobák) lábazatán. A makákók ilyenkor nyüzsögnek a környéken, mivel a virágok szirmait letépegetve, előszeretettel fogyasztják el azok magvait.

Kréta szigete növényzeti szempontból Európa egyik leggazdagabb területe: 1400 fajjal rendelkezik, aminek 10%-a endemikus, azaz kizárólag ezen a szigeten fordul elő.

Egy eddig számomra ismeretlen, mély, morajló hangot hallva, sietve léptem ki az épületből. A lemenő Nap sárga fénye egy tank sziluettjét rajzolta körbe, rajta ünneplő, csatától zilált katonákkal. A harckocsit egy már régóta ostromolt támaszpontról zsákmányolták. A felkelők által frissen megszerzett, stratégiai fontosságú épület felé tartottam. Ott a rangidős tiszt segítségével a tartófalakhoz épp bombákat telepítettek, majd vezetékkel kötötték össze a robbanó-szerkezeteket, hogy a földdel egyenlővé tett épületeket az ellenség többé ne tudja visszafoglalni

Vadregényes és csodaszép. Igaz, máshol van magasabb, hosszabb és hatalmasabb, ám egyetlen más ország sem hordozza ilyen változatosságban a vízeséseket, fjordokat és égbe törő sziklafalakat.







A 44 nemzeti parkban egymást érik a természet remekművei, de közülük is kiemelkedik néhány nevezetes helyszín: az ország déli részén trónoló három sziklakolosszus, a Trolltunga, a Kjeragbolten és a Preikestolen

Van az a fénymennyiség, ami a legsötétebb estéken is mosolyt tud varázsolni... Legalábbis a lengyelek receptje szerint. A hozzávalók: történelmi épületek, temérdek LED- és lézerfény, tetemes tervezőmunka, szerelők garmadája és csipetnyi kreativitás

Skócia partjaitól 10 kilométernyire, az Északi-tenger szegélyén kezdődik a 974 km² területű Orkney-szigetcsoport, amely 85 km hosszan nyúlik észak felé. Orcadia – ahogyan a régi történetírók említik – több mint 70 szigetből áll, ebből ma 17 lakott – összesen 21 ezer ember népesíti be. A székhely, Kirkwall 6000 fős, de a legkisebb, ám még rendszeres kompjárattal megközelíthető szigeten, Wyre-ön mindössze heten laknak. A kiváló oktatás, az igen nagyarányú foglalkoztatottság, az alacsony bűnözési mutatók, valamint a szociális és környezeti tényezők alapján – a 2018-as felmérések szerint is – Orkney a legboldogabb hely a vidéki Britanniában

Észak-Norvégia nem a legfelkapottabb téli turistacélpont. Ám, ha Földünk egyik különleges természeti jelenségét, az aurora borealist szeretnénk látni, akkor leginkább ebben az évszakban és főként sarkvidéki környezetben van esélyünk megpillantani

A lateritfestette, vörös földúton egy fekete quad tűnik fel, rajta három „porcnocker”, azaz illegális aranybányász. Brazilok. Bár beszélnek valamelyest franciául, nincs szükségem szavakra, hogy megértsem látogatásuk okát. Az egyik társuk lábán lőtt sebből szivárog a vér – a fájdalomtól kábult férfi még épp jókor érkezett...

A hetvenes évek előtti intenzív vadászat komolyan megtizedelte a hazai túzokállományt: erről az 1990-ben készült oktatófilm, a „Lesz-e túzok 2000-ben?” már címében is hűen tanúskodik. A puszta ritka és nemes madara végül szerencsésen megélte a millenniumot – mindebben kiemelkedő szerepet játszott a Dévaványai Túzokrezervátum

Az elkövetkezendő évtizedekben az Arktisz bolygónk igen fontos geopolitikai-gazdasági hadszínterévé válhat, ennek lehetőségét pedig a változó éghajlat teremti meg. A felmelegedés következtében csökkenő tengeri jégkiterjedés új haszonszerzési és hatalmi csábítást jelent: a tengereken újabb kereskedelmi utak és halászvizek nyílnak meg, eddig elzárt energiahordozókhoz és más ásványkincsekhez férhetünk hozzá, egyre jövedelmezőbb az északi turizmus – vagyis óriási mértékben felértékelődik az északi jégvilág maradványa

Minden erőfeszítésem ellenére sem tudtam hitelesen viszonozni Steffen Flämig, az egymás szomszédságában álló négy szélturbina tulajdonosának nyugtató szándékú mosolyát, miközben az apró felvonó segítségével araszoltunk felfelé a 140 m magas acéltorony gyomrában. Szorult helyzetemen cseppet sem segített a biztonsági heveder és a sisak szorítása, a halovány megvilágítás és a szerkezeti elemeket tartó szegecsek ropogásának nyomasztó összjátéka

Mit jelent nekünk a Tisza? Vízitúrát, kikapcsolódást, horgászatot, fürdőzést. Ha egy picit hátrébb lépünk és jobban belegondolunk, ez a folyó a régmúlt óta az alföldi élet és kultúra egyik fő meghatározója: falvak, városok tucatjai viselik nevét, rengeteg szakmát (csíkász, pákász, pöndörös), fortélyt és kifejezést (vejsze, kece) köszönhetünk neki. Élelmünket és ivóvizünket biztosítja, hat a klímára, energiát termel, öntözővízzel látja el földjeinket, és hajózhatóságával ipari és személyi szállítást tesz lehetővé – s még hosszan sorolhatnánk...

A farkasok utóbbi időben megnövekedett európai állományát 10-12 ezer egyedre becsülik. Annak ellenére, hogy e ragadozó a II. világháború előtt kontinensünk legtöbb részén a kihalás szélére sodródott, az elmúlt évtizedekben gyors visszatelepedésük kezdődött szinte mindenütt, ahol korábbi természetes előfordulásuk feledésbe merült. Bár e tájakat az ember mára határozottan átalakította, a környezettudatosság, a csülkösvadfajok – például a szarvas, őz és vaddisznó – létszámnövekedése, valamint a farkasok törvény általi védelme gyors terjeszkedéséhez vezettek. Az alkalmas élőhelyeknek azonban van egy közös jellemzője: a visszatelepülő farkasok továbbra is ellenérzéseket keltenek a helyi közösségben

Aarhus külvárosában keresek egy bűvészdobozra hasonlító, átalakított autószerelő műhelyt. Végre megtalálom a címet, de a ház előtt meghökkenek: egy komornyik fogad, fekete frakkban és cilinderben. Persze a bűvészdoboz belülről is furcsa: a plafonról lógnak le a bútorok, Dalít idéző, furcsa festmények a falakon és a rózsaszín kávét kémcsőben szolgálják fel...

A környezeti (kültéri) levegő összetételét, minőségét ma Magyarország több pontján műszerek vizsgálják, és az elmúlt években számos alkalommal lehettünk tanúi a szennyezett levegő („szmoghelyzet”) miatt kiadott figyelmeztetésnek, riasztásnak. Ma már a dohányzás ártalmasságát sem vitatja senki, mely károsodások szintén a belélegzett levegőben (ebben az esetben inkább füstgázban) jelen lévő, egészségre káros anyagok számlájára írhatók. De hogy lakásunk vagy munkahelyünk levegője milyen, mit lélegzünk be saját terünkben naphosszat, arról alig van lehetőségünk tájékozódni...

A tihanyi Belső-tó partján álló gémeskút kontúrja a nyár egyik legszebb együttállásának keretét adta július 15-én.