Padang Nyugat-Szumátra indiai-óceán-parti városa. Errefelé él a minangkabau etnikai csoport, mely 6 millió fős számával Földünk legnépesebb anyai jogú társadalma. Náluk a vőlegény veszi fel a menyasszony nevét, és a családi vagyont is a lányok öröklik. Ám Padang nemcsak matriarchális társadalmi berendezkedéséről ismert A város védjegye a Masakan Padang, azaz a padangi konyha is, melyet a gazdag fűszerezettsége mellett az tesz különlegessé, hogy az éttermekben a felszolgáló kis tálkákban kihozza a teljes menüt. Ebből aztán étvágyunk szerint válogathatunk.

Hazánknak kevés olyan szeglete akad, ahol a boldog békeidők iránti nosztalgia és a véres, sokszor fel sem tárt múlt ennyire szimbolikusan találkozna – szinte minden utcasarkon. Buda egyik ikonikus és nem kevésbé titokzatos zuga, a Svábhegy éppen ilyen; különösen a Fogaskerekű felső megállóinak környéke, ami remek terep egy kis gyalogos múltidézéshez

Vajon mit keres a Rolling Stones Itáliában? Amit mi is: egy apró pistoiai műhelyt, ahol a világ talán legkiválóbb cintányérjai készülnek, és ahonnan Charlie Watts, a világhírű zenekar dobosa is vásárol. Egy évtizedek óta az ütőhangszerek világában mozgó geográfus számára ugyan mi is lehetne ennél csalogatóbb ezen a vidéken…?

Május Maia görög isten római megfelelőjéről kapta a nevét, aki a mitológiában a termékenységért felelt. Nem is kérdés, ha egy hónapnak ő lehet a névadója, akkor az csak a május lesz.

Bordányban a faluszélen nem kurta kocsma, hanem bringaszerelő műhely van. Megérkezvén a Szegedtől 20 km-re fekvő, háromezer-néhányszáz lelkes településre, rögvest fel is vetem a bringaszakértőnek az idejövet engem foglalkoztató, kínzó kérdést: „Angliában Penny-farthing néven ismeretes, az USA-ban a sokkal következetesebb high wheel (magas kerék) jelzőt használják, ugyanez Németországban Hochrad. Vajon helyesen használjuk-e idehaza a velocipéd szót?” „Nem, mert az igazi velocipéd még két egyforma méretű, vasabroncsos fakeréken futott, amik vasvázzal egészültek ki” – teszi helyre a nyelvi anomáliát Kisapáti Zsolt, velocipédépítő

2018-ban az alkonyati égbolt ragyogó égitestjében a Vénuszt tisztelhetjük, amely nyárra kiteljesedik: legnagyobb keleti kitéréséhez augusztus 17-én érkezik, amikor 45,6 fok távolságra tartózkodik a Naptól. Ezzel párhuzamosan az elkövetkezendő hónapokban a fényessége is növekedni fog: legnagyobb fényességét szeptember 25-én éri el a maga –4,8 magnitúdójával.

Ritka esemény, amikor egy évtizedek óta kipusztultnak hitt faj kerül elő Magyarországról. Ilyen eset történt 2017 májusában, amikor egy mediterrán ritkaság bukkant fel Csongrád megye keleti részén, Eperjes falu határában.

Az IC342 a mi Tejutunkhoz hasonló spirálgalaxis. Kis kozmikus távolságának köszönhetően a Földről látható látszólagos átmérője tekintélyes, valamivel nagyobb, mint a telihold átmérőjének a fele. Ez a tulajdonsága igen jól megfigyelhetővé és látványossá tenné e szépséges égi objektumot, azonban van egy bökkenő!

Sokáig Ecuador volt az egyetlen ország, amely nemcsak elismerte a Sea Shepherd tengeri természetvédelmi szervezet eredményeit és hatékonyságát, de környezetvédelmi együttműködésre is felkérte Paul Watson kapitányt, a Sea Shepherd alapító-vezetőjét. Kormányzati megbízásból a Sirenian hajó közel két évtizede állt a Galápagos Tengeri Nemzeti Park szolgálatába, segítve az orvhalászat és illegális cápauszonyvadászat elleni küzdelmet. Ez a lehetőség azonban mára szerencsére más helyszínekkel is bővült! Csak épp nem biztos, hogy időben jött a segítség…

Tanzániában a világátlag sokszorosa, háromezerből egy ember albínóként látja meg a napvilágot. A sors kegyetlen tréfája, hogy számukra éppen a tűző napsugarak jelentik a legkomolyabb veszélyt, ezekből pedig bőven jut Afrikában. De nemcsak a bőrrák miatt kell félteniük az életüket: az albínók csontjából készített talizmánoknak és más árucikkeknek – azok vélt szerencsehozó tulajdonsága miatt – hatalmas a feketepiaci keletje. Még szerencse, hogy vannak, akik az életüket tették fel arra, hogy ez ne így legyen

A 2007-ben bemutatott, nagy port felvert film címe (Nem vénnek való vidék) jár az ember fejében, miközben a Szent Jakab-utat, közismert nevén az El Caminót járja. Magányról persze szó sincs: ma már évente több mint kétszázezer ember gyalogol végig a közel 800 kilométeres zarándokösvényen; kit a spirituális élmény utáni vágy, kit a vallásos fogadalom, másokat a teljesítménytúrázás kihívása ösztönöz indulásra. Nem mindenki tudja ugyanakkor, mire vállalkozik...

Ha pusztán az elhelyezkedése alapján ítélünk meg egy helyet, akkor a klasszikus európai turizmusfelfogás szerint egy nyugati utazónak valószínűleg nincs oka leszállni a transzszibériai vasútról Moszkvától több mint 8200 kilométerre keletre (de Vlagyivosztoktól is mintegy 1000 kilométerre). Ám amikor Oroszország egyik távol-keleti, se gazdaságilag, se népességileg nem különösebben kiemelkedő városába begördül a vonatunk, a többi szibériai városhoz képest szokatlan különbségre lehetünk figyelmesek. A pályaudvaron nemcsak a megszokott cirill betűs felirat látható, hanem mellette héber betűkkel is olvasható a város neve, a pályaudvarról kilépve pedig egy óriási, díszes menóra fogad!

Április a tavasz közepe. Félúton járunk tél és nyár között, és valahogy ez a hónap évről évre emlékeztetni akar arra, hogy mi volt télen, és arra is, mi várható nyáron.

A csillagos égbolt iránt érdeklődőket, főként a fotósokat Chile magas hegyei közt igazi paradicsomi állapotok várják, akár hobbi, akár munka miatt jutnak oda. A nagy tengerszint feletti magasság, a száraz éghajlat és az ezzel járó tiszta levegő számos csillagászati megfigyelőhely telepítésére is lehetőséget adott, ezek egyike az Atacama-sivatag déli részén, közel 2400 méteres magasságban elhelyezkedő Las Campanas Obszervatórium. Rózsa Ferencet munkája szólította ide január végétől jó két hétre, ám egyúttal hobbijának is élhetett: amatőrcsillagászként a szabadidejét az égbolt fényképezésével töltötte

A havasi pinty (Montifringilla nivalis) a magas hegyvidékek jellegzetes madara. Verébméretű, barnásszürke hátáról és világosszürke hasáról könnyen felismerhetjük.

Vannak olyan szerencsés vidékek, ahol az íj és a nyíl használata réges-rég apáról fiúra szálló hagyomány – mind a mai napig. Ilyen a Himalája völgyeiben fekvő ladaki nép hazája is, Kis-Tibet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az íjászat a ma Indiához tartozó, Tibettől politikailag mindig is független terület nemzeti sportja

Vajon miért éppen Gdańsk a megújulás, a nyitottság, a részvételen alapuló, modern városfejlesztési irányzat egyik jelképe – legalábbis Kelet-Közép-Európában? „Talán a tenger közelsége miatt, amely szabadságot és friss levegőt jelent. Talán a kikötő miatt, ami mindig is a különböző emberek, áruk és eszmék cseréjének központja volt. Talán ezért született itt meg a több millió embert megmozgató Szolidaritás Mozgalom is, amely egyedülálló a tekintetben, hogy gyári munkások és értelmiségiek találtak benne egymásra”...

A pár éve nálunk is népszerű Vad évad (Big year) című filmszatíra – meglehetősen jól karikírozott – főszereplőinek kalandjait messze meghaladja az Azori-szigeteken októberben zajló folyamat, amely során szinte spontán módon jön össze legalább 50 professzionális madarász, hogy fajlistáját bővítse. A legfőbb cél, hogy az Európát, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát magában foglaló, ún. Nyugat-Palearktisz (az angol megfelelőből rövidítve: WP) faunaterületen megfigyelt madárfajok köre – s ezzel együtt a feltörekvő madarászok területi listája is – bővüljön

2018 a fluorit éve is, hiszen – a szfalerit és a kalcit előtt – a fluorit nyerte a hazai Év ásványa választást. E kezdeményezés 2016-ban csatlakozott az Év fajai ismeretterjesztő sorozathoz. De mi keresnivalója van az ásványoknak e programban? Egyszerű: nemcsak az élővilág rendszertani egysége a faj, de az ásványok világáé is. Sőt, ahogy az élővilág evolúciója ma már elfogadott tény, egy évtizede a tudósok az ásványok evolúcióját is kutatják. Ismerjük meg kicsit ezt a csillogó világot a fluoriton keresztül!

Megszokott hanghatás, hogy napjában többször is harangok kondulnak. De vajon kik, hol, és legfőképpen hogyan készítik e méltóságos hangadókat?