Az albínók világos bőr- és hajszínüket a melanin nevű fehérje hiányának „köszönhetik”, és ugyanez okozza gyenge látásukat is, mert a szemük szivárványhártyájából is hiányzik ez a festékanyag. Ezt leszámítva azonban semmiben sem különböznek embertársaiktól, a közösség mégis másként tekint rájuk. Tanzániában legalábbis.

Az őket ért megaláztatások, atrocitások miatt az albínók sokszor maguk is alacsonyabb rendűnek tartják „fajtájukat”. És ha ez még nem lenne elég, az elmúlt tíz évben mindezeket tetézte, hogy gyilkos bandák vadásznak rájuk (főként a védtelenebb gyerekekre és asszonyokra), hogy miután megcsonkították vagy megölték őket, testrészeiket, szerveiket súlyos dollárezrekért adják el azoknak, akik abban hisznek, hogy az albínó-talizmánnal szerencsésebbek, gazdagabbak lesznek. Netán politikusként megnyerhetnek egy választást…

Támogató kezek – Szükség van az együttműködésre, hogy Tanzánia legtávolabbi falvaiban is egyre többen megértsék az albinizmus lényegét és elfogadják, hogy az albínók is ugyanolyan emberek, mint bárki a faluban – még ha a bőrszínük nem is fekete

Fotó: Tarrósy István

Moussa, édesanyjával – A kis Moussát Martha nővérék fogadták be, miután apja kínzásai miatt édesanyjával elmenekült falujukból

Fotó: Tarrósy István