A kontinens egyik legismertebb népcsoportja, akikkel a magyar utazók is gyakran találkozhatnak kenyai vagy tanzániai útjuk során. A közel 2000 évvel ezelőtt nyugatról keletre tartó, a mai Guineai-öböl menti országok térségéből induló bantuvándorlás eredményeként ma több száz népcsoport és törzs – köztük kikujuk, kalendzsinek, kambák, luók – keresi a békés együttélés lehetőségét Afrika igen gazdag természeti adottságú középső és keleti területén.

Az EU által támogatott és 5 uniós tagország részvételével elindult alkalmazás segítségével több UNESCO világörökségi és egyben filmforgatási helyszín is „bejárható” interaktív módon. Az UNESCO Világörökségbe tartozó Valletta a MovieTravel egyik első próba útvonala.

Páhi természeti környezetét nagyban meghatározza a Kolon-tó közelsége. A tó déli oldalán elterülő láp és sztyepp réteken – ami egészen Páhi határáig fut - megkapó látványú, magányosan álló vadkörtefákkal vagy más néven vackorokkal találkozhatunk. A réten szórványosan élő famatuzsálemek közül nem egy életkorát 150-250 évesre becsülik. A rét egy része a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe tartozik. Feleségemmel – kivel tíz éve élünk itt - több mint húsz éve járunk vissza a rétre, és élvezzük a látványukat, legyen az őszi színpompában, téli zúzmarával, tavasszal virágba borulva vagy egy sikeres virágporzás után a fanyar gyümölcsöktől roskadozva.

Egészen egyedülálló élményt kínál Málta és Gozo a – legalább gondolatban – utazni vágyóknak. Vigyázat, ha egyszer beléptél a virtuális térbe, nehéz kikeveredni onnan. Főleg, ha egy VR-szemüveged is van otthon... Persze a lágy földközi-tengeri, tavaszi szellő, az illatok és a sirályok rikácsolása hiányozni fog a virtuális séta közben...

Zanszkár az indiai Nyugat-Tibet legszárazabb, legkietlenebb területe. Az időjárás mostoha és szélsőséges, a napi hőingadozás nyáron gyakran a 30 Celsius-fokot is eléri, legnagyobb része lakatlan, csak egy-egy vízfolyás mentén tudtak állandó otthont kialakítani az emberek. Átlagos tengerszint feletti magassága meghaladja a 4000 métert, így ha egy zanszkári lakos országos útra indul otthonából, ötezres hágókat kell megmásznia...

„Bájos volt és barátságos, teli kitűnő kocsmákkal és legális anyaggal. Ha még egy hétig időzünk ott, nem kizárt, hogy máig a pályaudvar előtt ülök egy gitárral és egy-két gyerekkel, akiket Napsugárnak meg Pintyőkének hívnak. Komolyan, nem sokon múlt.”(Bill Bryson: Amsterdam)

Lehet „nemzeti” a múzeum, a színház, a bank, a válogatott, sőt újabban a dohánybolt is. De mitől nemzeti egy park? És gondoljunk bele a szókapcsolat második felébe is: a Nemzeti Múzeum olyan, mint egy múzeum, a Nemzeti Színház olyan, mint egy színház, de a „nemzeti park” többnyire nem olyan, mint egy park, legalábbis általában nem egy nagyra nőtt Margit-sziget jelenik meg a szemünk előtt, ha ezt a kifejezést használjuk. Az alábbiakban megvizsgáljuk az eredetét, de ezen túlmenően azt is, hogy a hozzákapcsolt tartalom – idő- és helyszínfüggően – milyen érdekeket és célokat szolgált...

Vadregényes és csodaszép. Igaz, máshol van magasabb, hosszabb és hatalmasabb, ám egyetlen más ország sem hordozza ilyen változatosságban a vízeséseket, fjordokat és égbe törő sziklafalakat.







A 44 nemzeti parkban egymást érik a természet remekművei, de közülük is kiemelkedik néhány nevezetes helyszín: az ország déli részén trónoló három sziklakolosszus, a Trolltunga, a Kjeragbolten és a Preikestolen

Skócia partjaitól 10 kilométernyire, az Északi-tenger szegélyén kezdődik a 974 km² területű Orkney-szigetcsoport, amely 85 km hosszan nyúlik észak felé. Orcadia – ahogyan a régi történetírók említik – több mint 70 szigetből áll, ebből ma 17 lakott – összesen 21 ezer ember népesíti be. A székhely, Kirkwall 6000 fős, de a legkisebb, ám még rendszeres kompjárattal megközelíthető szigeten, Wyre-ön mindössze heten laknak. A kiváló oktatás, az igen nagyarányú foglalkoztatottság, az alacsony bűnözési mutatók, valamint a szociális és környezeti tényezők alapján – a 2018-as felmérések szerint is – Orkney a legboldogabb hely a vidéki Britanniában

A lateritfestette, vörös földúton egy fekete quad tűnik fel, rajta három „porcnocker”, azaz illegális aranybányász. Brazilok. Bár beszélnek valamelyest franciául, nincs szükségem szavakra, hogy megértsem látogatásuk okát. Az egyik társuk lábán lőtt sebből szivárog a vér – a fájdalomtól kábult férfi még épp jókor érkezett...

A farkasok utóbbi időben megnövekedett európai állományát 10-12 ezer egyedre becsülik. Annak ellenére, hogy e ragadozó a II. világháború előtt kontinensünk legtöbb részén a kihalás szélére sodródott, az elmúlt évtizedekben gyors visszatelepedésük kezdődött szinte mindenütt, ahol korábbi természetes előfordulásuk feledésbe merült. Bár e tájakat az ember mára határozottan átalakította, a környezettudatosság, a csülkösvadfajok – például a szarvas, őz és vaddisznó – létszámnövekedése, valamint a farkasok törvény általi védelme gyors terjeszkedéséhez vezettek. Az alkalmas élőhelyeknek azonban van egy közös jellemzője: a visszatelepülő farkasok továbbra is ellenérzéseket keltenek a helyi közösségben

Aarhus külvárosában keresek egy bűvészdobozra hasonlító, átalakított autószerelő műhelyt. Végre megtalálom a címet, de a ház előtt meghökkenek: egy komornyik fogad, fekete frakkban és cilinderben. Persze a bűvészdoboz belülről is furcsa: a plafonról lógnak le a bútorok, Dalít idéző, furcsa festmények a falakon és a rózsaszín kávét kémcsőben szolgálják fel...

Kungsleden: a Királyok útja. 430 kilométer a Skandináv-hegyvidéken keresztül. Távol a civilizációtól, áram, térerő és közutak nélkül, jéghideg patakok mentén, égre törő hegycsúcsok között, ahol nyáron jóformán le sem megy a Nap

Távolsági buszon ülök, útban egy Coober Pedy nevű hely felé, ami a világ nemesopál-bányászatának központja. Isten háta mögötti hely ez a sivatagos Dél-Ausztrália közepén, amiről életemben először egyetemi természetföldrajz-professzoromtól hallottam. Elmesélése szerint a bányásztelepen az emberek saját maguk vájta föld alatti lyukakban élnek, ahonnan az opál is kikerül. A helyi miliő ottjártakor leginkább a 19. századi aranyláz hangulatát idézte: még az 1980-as években is szerencsevadászok, törvényen kívüliek gyűjtőhelye volt! A környék annyira szürreális, hogy több legendás film (pl. Mad Max 3, Pitch Black) forgatási helyszínéül is szolgált. Coober Pedy azonban a valóságban is maga az antiutópia!

Kékes színekben tündöklő, monumentális jégoszlopok, víztiszta jégcsapok, fagyosra dermedt jégfolyók, meredek jégfalak. A barlangokban felhalmozódó és egész éven át megmaradó jég viszonylag ritka jelenség, mivel több tényező együttes előfordulása szükséges ahhoz, hogy mindez létrejöhessen...

Ha Kuba, akkor szivar (és persze rum, de az már másik történet).



Ha szivar, akkor dohány. Ha dohány, akkor pedig Viñales

A Danakil-mélyföld kietlen, vadregényes táj, a geológusok által Afar-háromszögként ismert terület földtani látnivalói mégis páratlanok. De nemcsak ez vonzott ide minket. Egykori útitársaink és barátaink emléke előtt is tisztelegni akartunk, akik hat éve az Erta Ale vulkánnál tragikus körülmények között vesztették életüket

Ha egy itthoni beszélgetésben szóba kerül a „Feneketlen-tó”, akkor sokan bizonyára a budapesti, XI. kerületi tóra gondolnak. A névhez ugyanakkor sokkal jobban passzolna a Bajkál, melynek első mélységvizsgálatakor, a 18. században még nem tudták megmérni az alját, tehát tényleg feneketlennek tűnt! Később aztán be is bizonyosodott, hogy egyenesen a Föld legmélyebb tava (1637 m), de felszínének kiterjedésével is igen előkelő helyet foglal el a tavak ranglistáján (7.) nem beszélve óriási vízmennyiségéről, mely bolygónk édesvízkészletének ötödét adja. Nem túlzás a legek vizének nevezni, mint ahogy régi kínai neve: Po Haj – „északi tenger” is helytálló, legalábbis abban a tekintetben, hogy felülete nagyobb, mint a Márvány-tengeré (vagy éppenséggel Belgiumé!), benne pedig kevéssel több víz hullámzik, mint a Balti-tengerben! A Bajkál-tó különlegességét ugyanakkor nemcsak méretei, hanem a világtól való elzártsága (Moszkvától több mint 5000 kilométerre keletre, Pekingtől 1200 kilométerre északnyugatra) is adja, ami sajátos misztikumot kölcsönöz számára

Vajon miért éppen Gdańsk a megújulás, a nyitottság, a részvételen alapuló, modern városfejlesztési irányzat egyik jelképe – legalábbis Kelet-Közép-Európában? „Talán a tenger közelsége miatt, amely szabadságot és friss levegőt jelent. Talán a kikötő miatt, ami mindig is a különböző emberek, áruk és eszmék cseréjének központja volt. Talán ezért született itt meg a több millió embert megmozgató Szolidaritás Mozgalom is, amely egyedülálló a tekintetben, hogy gyári munkások és értelmiségiek találtak benne egymásra”...

A pár éve nálunk is népszerű Vad évad (Big year) című filmszatíra – meglehetősen jól karikírozott – főszereplőinek kalandjait messze meghaladja az Azori-szigeteken októberben zajló folyamat, amely során szinte spontán módon jön össze legalább 50 professzionális madarász, hogy fajlistáját bővítse. A legfőbb cél, hogy az Európát, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát magában foglaló, ún. Nyugat-Palearktisz (az angol megfelelőből rövidítve: WP) faunaterületen megfigyelt madárfajok köre – s ezzel együtt a feltörekvő madarászok területi listája is – bővüljön