Kungsleden: a Királyok útja. 430 kilométer a Skandináv-hegyvidéken keresztül. Távol a civilizációtól, áram, térerő és közutak nélkül, jéghideg patakok mentén, égre törő hegycsúcsok között, ahol nyáron jóformán le sem megy a Nap
Északi kezdőpontja Svédország első nemzeti parkja, az Abisko területén található, a Torneträsk-tó partján, a sarkkörtől 200 kilométerrel északra, déli vége pedig a Vindelfjällen, Európa egyik legnagyobb természetvédelmi területére esik.
A négy, nagyjából egy-egy hetes gyaloglást felölelő szakaszból a legnépszerűbb a legészakibb, Abisko és Nikkaluokta közötti 120 kilométeres rész.
Egy svéd sarkkutató, Adolf Erik Nordenskiöld már 1880-ban javasolta, hogy amerikai mintára hozzanak létre nemzeti parkokat Svédországban is. Aztán közel három évtized telt el, mire megalkották azokat a természetvédelmi törvényeket, amik alapot szolgáltattak a nemzeti parkok létesítéséhez. Köztük is legelső volt az 1909-ben megalapított Abisko Nemzeti Park. Ebben az időszakban hozták létre polgári kezdeményezésre a Svéd Turisztikai Egyesületet (Svenska Turistföreningen, STF) is, amely máig komoly szerepet vállal a túraútvonal fenntartásában.
Ha nagyjából egy hét áll rendelkezésünkre, akkor mindenképpen célszerű megcélozni az ország legmagasabb hegyének tövében épült menedékházat. A szállás azonban nagyban különbözik az útvonalon megszokottól: itt nyüzsgő forgatag fogadja a 27 kilométeres szakasz megtétele után érkező túrázót. Étterem, zuhanyzó, konyhák, bolt és utazási iroda található a szálláshelyen, ahová a rövid időre érkező, csak a csúcstámadásban érdekelt „hegymászókat” igény szerint akár helikopteren is ideszállítják.
A Kebnekaise ikercsúcsának ormait kecses, havas ív választja el egymástól; a valamivel magasabb, 2104 méteres déli csúcstól ugyan csak 100 méteres séta a nyolc méterrel alacsonyabb északi orom, de a nyáron is vastag hótakaró és a gerinc mindkét oldalán tátongó szakadék a többséget elriasztja a második csúcsmenettől. A déli csúcsot sok éven át 2114 méteren jegyezték, azonban egy tíz évvel ezelőtti mérés kimutatta, hogy a gleccserek meglehetősen gyors olvadásának hatására a Kebnekaise veszített magasságából. Ha az elkövetkezendő nyarak is hasonlóan melegek lesznek, az északi csúcs hamarosan „túlnövi” déli nagytestvérét.
A túra levezető sétájának számít a Kebnekaise menedékházától Nikkaluoktáig tartó 19 kilométeres útszakasz. Az enyhén ereszkedő gyalogút nyírfaerdők közé vezet, ahol táblák jelzik az egyre fogyó kilométereket. Aki szeretné, elkaphatja a Ladtjojaure-tavon közlekedő kishajót, így 5 kilométert lefaraghat a túra végéből. Nikkaluoktába érkezve választhattunk, hogy a vadromantikus – és helyi szinten luxusnak számító – menedékházban alszunk-e, vagy buszra szállva beutazunk a térség legnagyobb városának számító Kirunába.
Komfortzóna
A Királyok útján sátor nélkül túrázóknak – hacsak nem akarnak a szabad ég alatt éjszakázni – érdemes estig eljutniuk a következő menedékházig. Erre minden esélyük megvan, mert az STF gondoskodott arról, hogy a hegyi szállások egynapos járásra (10–27 kilométer) legyenek egymástól. Az egyesület a menedékházak mindegyikében ágyat, fűtést, pokrócot és kispárnát biztosít, és gyakran még tartós élelmiszert, túrafelszerelést árusító boltot is üzemeltet.
Minden szálláshelyen található fafűtésű szauna is. Utána a mártózásra a nyáron is csak 7-8 °C-os patakokban vagy a hasonló hőmérsékletű tavak vizében van lehetőség – hol mi van éppen...
Az ösvényeket keresztező bővizű patakok mindemellett ivóvízként is szolgálnak: nem szükséges a vizet napokon át magunkkal hordozni, elég egy füles bögre, amit megmerítve nyugodtan ihatunk a folyóvizek (vagy akár a sűrűn előforduló tavak) bármelyikéből.
Az útvonalak mentén kitett eligazító táblák nagyvadak jelenlétére figyelmeztetnek. Ezek közül első a térség szimbolikus állata, a rénszarvas, noha vadon élő példányaik már egyre ritkábbak. A húsukat szinte minden elképzelhető módon feldolgozzák. Kóstolhatunk rénszarvaskebabot, -hamburgert, -csipszet (szárított rénszarvashús), vagy akár sztéket is – persze csak a kevés vendéglátóhely valamelyikén.
Skandinávia teteje
A Skandináv-hegyvidék bővelkedik 2000 méternél magasabb hegycsúcsokban, ahogy például a Kárpátok is – sőt a két hosszú vonulat legnagyobb ormai is hasonló magasságúak. A legkiemelkedőbb a norvégiai Galdhøpiggen (2469 m), de a szomszédos Glittertind csak pár méterrel marad el mögötte. A Kárpátok magaslataival összevetve – a nagy korkülönbség mellett – azonban két lényeges eltérés mindenkinek szembeötlik.
A sokkal északibb fekvés és kb. kétszeres csapadékmennyiség miatt a legmagasabb hegyek ma is a hóhatár fölé emelkednek, környezetükben gleccserek nyújtóznak (míg a Kárpátokban ezek úgy 10 ezer éve már hiányoznak).
A másik különbség a domborzat egyik nagyon jellemző, magashegységi alkotóeleme: a fjellek jelenléte. Ezek magasan, 1000 méter fölött húzódó fennsíkok, amelyek az egykori skandináv jégtakaró fő jéggyűjtő/jégképződési helyei voltak. Több közülük (pl. Norvégiában a Jöstedalsbreen) ma is eljegesedett. Bár a Kárpátokban is vannak ilyen egykor jégborította platók (pl. a Godján-hegységben vagy a Retyezát nyugati szélén), de ezek inkább helyi különlegességek.
A sarki róka útján
Nikkaluoktából indulva közel 120 km-es út vezet Abiskóig. Az ösvényen haladva igen gyakran pillanthatunk meg egy apró sarkiróka-figurát túrázótársaink ruházatán – nem véletlenül.
Az az Åke Nordin is megszállottja volt e vidéknek, aki 1960-ban, favázas hátizsákját megépítve indította el vállalkozását. Nem sokkal később a sarki rókát (svéd nyelven: Fjällräven ) választotta a cég emblémájának.
A terület a mai napig felszerelés-teszthelyszínnek számít, ráadásul a cég legnagyobb rendezvénye, a Fjallaven Classic is itt zajlik. A márka Svédországban a nemzeti kultúra részévé vált, neve összeforrt a természetszeretettel, de ha élő sarki rókával akarunk találkozni, semmiképp se a „Classic” 2000 fős csapatával induljunk útnak! Ekkor legfeljebb a rénszarvasjelenlét garantált.
Classic: teljesítménytúra vagy buli?
A Kungsleden utolsó szakaszán (is) napokon keresztül magunknak kell cipelni mindent, ami az alváshoz, étkezéshez és a gyalogláshoz kellhet a végállomásig. Az időjárás nyáron is kifejezetten változékony: jöhet rekkenő meleg, gyakori az eső és akár hóra is számíthatunk. Ez utóbbi nem meglepő, hiszen jócskán északra járunk a sarkkörtől.
A 120 km-es út ugyan emberpróbáló, de kellő kitartással kezdőknek is sikerülhet. A Classic nem verseny! Korábban a más-más napokon induló túrázók eltérő színű jelzést kaptak zsákjukra és díjazták a fürgébbeket. A rekorder fél napon(!) belül tette meg az utat.
Azért, hogy megszűnjön a versengés, ma már azonos színű jelzést kapnak az indulók. Mindenki tempójához mérten gyalogolhat akár magányosan, vagy szerezhet mindennap újabb barátokat!
A nemzetközi mezőnyt az ellenőrző pontokon néhány falat és frissítő várja. Szükség esetén orvosi ügyelet és akár helikopteres mentés is biztosított. Abiskóban, a célban tapsvihar, élőzene és hajnalig tartó buli fogadja a vándorokat.
Annak, aki még soha nem próbált legyalogolni 20 kilós hátizsákkal 120 km-t, a túrázás e közösségi formája jó választás. Tapasztalat híján jól jön a több száz önkéntes gondoskodása, lelkesítése és a precíz svéd szervezés. A jól bevált modellt már exportálják is: akár Hongkong, Dánia vagy az Egyesült Államok Classicját is végigjárhatjuk, de a magyarországi Fjällräven Vándortúrához még utaznunk sem kell sokat.
Bergtagenbe öltözve
A Fjällräven Abisko, Keb, Singi termékcsaládjaiban e vidék földrajzi nevei köszönnek vissza. Idén újabb családtag született: a Bergtagen. A „rókás vándortúra” mellett egy gleccsertúra keretében próbáltuk ki az újdonságokat. Az időjárás kiváló tesztkönyezetet biztosított hófúvás és erős szél formájában.
A Fjällräven palettájáról eddig hiányzott egy kimondottan hegyi, technikai termékcsalád – ezt pótolja most a Bergtagen.
A havas esőben a környezetbarát, újrahasznosított, speciális, vízlepergető Bergshell-anyagból készült külső héjnadrág és dzseki vizsgázott leglátványosabban. Egész napon át teljesen szárazon őrizte meg az alsóbb rétegeket. A Bergtagen túranadrág alighanem a Fjällräven eddigi legkényelmesebb és legjobban sikerült nadrágja. De meglepően jól működött az aláöltözet is, amely kevertszálas merinógyapjúból készült. A hálós kialakítású betétekkel kombinálva nagyszerűen vezeti el az izzadságot, és mégis melegen tartja a testet. Természetesen a pehelykabátok sem hiányozhatnak a palettáról, melyek a Fjällräventől megszokott minőségben készülnek. Bár az áruk nem épp pénztárcabarát, egy-egy darab akár évtizedekig is végigkísérheti túráinkat.
Hegymániásoknak
Bergtagen: a svéd nyelv a hegyek iránti rajongásra önálló szót használ. A nagy hegyekhez azonban le kell térni a Királyok útjáról, hiszen az egyetlen hágó kivételével végig a völgyben fut. Mehetünk a Kebnekaise – nyáron igen sűrűn látogatott – csúcsára, de a völgyet szegélyező hegyek gleccsereire is. Dús növényzet sehol sem akadályozza, hogy ösvényt találjunk magunknak, nyugodtan letérhetünk a járt útról. A jutalom: páratlan kilátás a vad sziklafalak, rejtett hegyi tavak, gleccserek világára. És a télen érkezők sem unatkoznak: a sarkifény-paradén kívül a sítúrázók, sőt, a helikopteres sízők paradicsoma is a vidék.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
