Április a tavasz közepe. Félúton járunk tél és nyár között, és valahogy ez a hónap évről évre emlékeztetni akar arra, hogy mi volt télen, és arra is, mi várható nyáron.
Mindenki átélhetett olyat, amikor a húsvéti tojásokat lenge tavaszi öltözetben kereste, de az sem ritkaság, ha ebben a hónapban a tél ellentámadásba lendül, és fagyos hajnalra ébredve ismét elővesszük az optimista módon már a szekrény mélyére pakolt télikabátot. Sőt, néha még egy kis havazás is borzolja ilyenkor az idegeket.
Ha az utolsó 30 év hőmérsékleteit megvizsgáljuk, azt a nem is annyira meglepő eredményt találhatjuk, hogy a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet –7 °C volt, de az is előfordult, hogy egészen +28 °C-ig kúszott napközben a hőmérők higanyszála. A hajnali fagyok izgalmát persze leginkább az adja, hogy mindez akkor történik, amikor már beindul a vegetáció. A fák kirügyeznek, a virágok előbújnak a földből, és nagyon nem mindegy, ha erre a zsenge állapotra rátelepszik egy sarki eredetű légtömeg, fagypont alatti hőmérsékletet hozva.
Nyilvánvaló, hogy ebben az időszakban mindig is egyre jobban kezdte érdekelni a gazdálkodókat, milyen lesz majd a termés az aktuális évben. Szent György napjához, azaz április 24-hez kötődik a mondás:
„Akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.”
A grafikon elemzését elolvashatja a nyomtatott magazinban.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek