Óriás hegyláncok ölelésében hatalmas tó vize csillog: a Tien-san északi vonulatai között, 1607 méteren húzódó Isszik-kul (Iszikköl, Iszik-köl, Isszük-kul) felülete a Balatonénak bő tízszerese, legnagyobb mélysége 668 méter, vízgyűjtőjén több mint 800 gleccser húzódik, ám melegforrások is táplálják

Hosszú éveken keresztül a Mediterráneumot járva, az Anti-Atlasztól a Pindoszig, a Libanon-hegységtől Asztúriáig kalandozva talán tudat alatt hagytam a végére a desszertet, az Ibériai-félsziget kisebb, jelentéktelenebb, szegényebb országát, Portugáliát, ami végül az első számú úti célom lett!



A hely, ahol otthon érzem magam, ahol megismerkedtem a nekünk sok szempontból ismerős, szinte rokon, mégis annyira más portugál lélekkel...

Ilyen még nem volt a mi életünkben, és nem is gondoltuk volna, hogy ez egyszer bekövetkezhet! A COVID–19 új koronavírus-fertőzés okozta világjárvány újszerű élethelyzeteket teremtett, a társadalom és a gazdaság számos területén alapvető változásokat eredményezett, és egyelőre beláthatatlanok azok a következmények, amelyekre közép- és hosszú távon fel kell készülnünk...

Vuhan idén januárban robbant be a köztudatba.



Itt állt meg először az élet a koronavírus miatt.



Mivel az emberek többsége nem igazán szeretne az ugandai Zika-erdőben, esetleg a kongói Ebola-folyó partján sétálni, a WHO egy ideje kerüli azt a gyakorlatot, hogy új betegséget földrajzi helyről nevezzen el. Bár ezen erőfeszítések révén a koronavírus nem Vuhan-vírusként vonult be a történelembe, a város neve így is egybeforrt a pandémiával. De milyen hely Vuhan? Kik lakják? Milyen az élet a városban, ha épp nincs vírus? Regionális földrajziimázs-javítás Közép-Kína legnépesebb városáról, Vuhanról

Füstös szoba, ópiumpipát szívó férfi, éneklő sámánnő. Hétköznapi életkép egy laoszi hmong bambuszkunyhóban. E nép mindennapjaira azonban a múlt árnya vetül: a kínai uralom, a gyarmati örökség, a vietnami háború és a CIA is nyomot hagyott hányatott történetük lapjain

A Körösök vidékén átutazó vendég vagy a kikapcsolódni érkező nyaraló számára szembetűnő, hogy ez a táj – minden természeti szépsége ellenére – nem egy érintetlen vadon. Az ember évezredes tájátalakító tevékenysége hol hozzátett a természeti adottságokhoz, hol elvett belőle. A különböző korok emlékei ma színes és gazdag mozaikként jelennek meg

Aki négy napon át tartó éberálomra vágyik ifjúkora megelevenedő indiánregényeiben, netán Indiana Jones szerepére igazi esőerdei díszletben, ne habozzon Kolumbiába indulni! Bogotá, átszállással Cartagena, onnan fel a hegyekbe, végül 1263 kusza kő lépcsőfok. 80 óra a Zöld Pokolban, kokateával, trópusi szauna-klímán. Jutalomként lélegzetelállító, sokteraszos panorámakép, kogi indiánkunyhók. Ciudad Perdida, az „Elveszett Város” Kolumbia válasza Machu Picchura. Most még vadregényesen…

A perui Machu Picchu és a riói Cukorsüveg-hegy mellett a patagóniai Torres de Paine Nemzeti Park sziklatorony-sorozata is Dél-Amerika emblematikus látványa. Fotóalbumkezdő tájkép, így sokak bakancslistáján szerepel, mely mágnesként vonzza a túrázókat, miközben az alapvetően lakatlan terület egyre élesebb kihívásokkal néz szembe

Néhány évvel ezelőtt egy nagyon érdekes lelet került elő Kolumbiából, ami az ásványpiacon a mangó kvarc fantázianevet kapta. Az élénksárga kristályvégek színe valóban hasonlít a gyümölcshús színére, szép kontrasztot adva a fehér-átlátszó alappal. Mint minden újdonság esetén, e darabok árcéduláján is meglehetősen vastagon fognak a kereskedők tollai...

Egy meghökkentő pillanatot rögzítő, páratlan asztrofotó készült a közelmúltban, mely egyetlen időpillanatban, egyszerre, ugyanabban a látómezőben ábrázol ember alkotta űreszközt, bolygót a Naprendszerből és távoli, úgynevezett mélyég-objektumot!

A Rozetta-köd az egyik legkedveltebb tél végi asztrofotós-célpont. A Tejút csillagtengerében, az Egyszarvúcsillagképben megbújó égi tüneményt – jellegzetes, a galaktikus molekulafelhők szabálytalanságára fittyet hányó körkörössége miatt – gyakran az univerzum rózsájának, vagy égre nyíló rózsaablaknak is nevezik az égboltot kedvelők Ahhoz, hogy távcsövön keresztül megpillanthassuk az 5000 fényévre lévő ködösséget, nagy gyakorlatra van szükség, ám fotografikus eszközökkel könnyen a nyomába eredhetünk – egy jól kidolgozott asztrofotó pedig csodálatos részleteket tárhat fel benne, amelyek mögött érdekes asztrofizikai folyamatok munkálkodnak.

Táncoló-doboló-sípoló, valódi medvebőrbe öltözött nők, férfiak és gyermekek vonulnak fel minden évben karácsony és szilveszter között a moldvai Tatros völgyében, Romániában

Egyszer, jó pár évvel ezelőtt már próbálkoztam a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Hold előtti átvonulásának fotózásával. Úgy adódott, hogy utaznom kellett pár kilométert, és nem maradt elég időm az előkészületekre: épphogy csak kipakoltam, az élességállításra már nem tudtam kellő figyelmet szentelni, nem lett a legjobb...

Szél és csontig hatoló hideg. Erre a kettőre mindig számíthatunk, ha a téli Balaton felé vesszük az irányt. Nincs itt semmi, mondhatnánk. És igazunk is lenne, ha nem lenne itt ez a sok tőkésréce és pár hattyú, amik a móló körül tollászkodnak.

A sziklafalas, magasba nyúló norvég partok előtt temérdek apró, gömbölyded sziget pettyezi a tengert. Olykor felbukkannak köztük nagyobbak is, melyek nemcsak méretükkel, de merész formájukkal, óriás-vár tornyaikkal is élesen elütnek a környezetüktől. E szigeteket sokféle helyi legenda övezi, de kialakulásuk története a tudományos kíváncsiságtól hajtott utazók figyelmét is felkeltette. A norvég Helgeland-térség derekán fut végig az Északi-sarkkör. E tényre egy földgömb alakú fémszobor hívja fel a figyelmét azoknak, akik elhaladnak a bálnahátra hasonlító, aprócska Vikingen-sziget mellett. Itt kezdődik az Éjféli Nap Birodalma. Az ezernyi, apró sziget között feltűnik néhány nagyobb is, melyeken különös sziklaformák ülnek. Ilyen például Rødøy (Rödö), a vörös sziget, melyen egy kőoroszlán, a Rødøyløva pihen, vagy a Hestmona szigetén kővé dermedt lovas, a Hestmannen. Torget szigetén a lovas nyilától átlyukasztott kalap, a Torghatten gránit sziklahegye díszeleg, mely valóban „lyukas” egy rajta átvezető természetes alagút miatt.

Elkészültekor, 2009-ben a világ legnagyobb optikai távcsöveként adták át a Gran Telescopio Canarias (Kanári-szigeteki Nagy Távcső, rövidítve GranTeCan) névre keresztelt csillagvizsgálót.

A jó hőszigetelő kulacsok egykor szervesen hozzátartoztak a pusztai pásztorélethez. Távol a falvaktól, de sokszor még a gémeskutaktól is, a hűs víztartalék nélkülözhetetlen volt. És abban a világban nem annyira az esztétikum, mint inkább a praktikum számított. A termosz-szerepű, bőrrel szigetelt italtartókat Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című művében. Persze díszkulacsokat elsősorban eljegyzésre, esküvőkre ajándékoztak, sokkal később azonban protokollajándéknak sem voltak utolsók: ilyet kapott Honecker és Hruscsov is látogatásakor Debrecenben...

A tavaszi kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) magyarországi előfordulása igazi rejtély. Közel 30 éve akadtak rá a Zemplén központi részén, Pálháza közelében.

Az utazók többsége nemcsak így gondolja, hanem így is tesz: azaz elsőként a Sagrada Famíliát, azaz a Szent Család-templomot keresi fel – ami látszólag nem túl nagy feladat, hisz a 2. és az 5. metróvonalnak egyaránt van egy ilyen nevű állomása, és a kijárat a templom sarkához vezet…

1954. október 4-én lőtték fel az emberiség első műholdját: a szovjet Szputnyik-1 startjával kezdetét vette az űrkorszak. Az azóta eltelt majd' hét évtized alatt 8000 műholdat bocsátottak fel, amiből 5000 azóta is Föld körüli pályán kering – annak ellenére, hogy csak 2000-et használunk. Ezek többnyire távközlési, navigációs, meteorológiai, tudományos célú és katonai műholdak, a többi viszont működésképtelen űrszemétként sodródik a légkör felett...