Vuhan idén januárban robbant be a köztudatba.
Itt állt meg először az élet a koronavírus miatt.
Mivel az emberek többsége nem igazán szeretne az ugandai Zika-erdőben, esetleg a kongói Ebola-folyó partján sétálni, a WHO egy ideje kerüli azt a gyakorlatot, hogy új betegséget földrajzi helyről nevezzen el. Bár ezen erőfeszítések révén a koronavírus nem Vuhan-vírusként vonult be a történelembe, a város neve így is egybeforrt a pandémiával. De milyen hely Vuhan? Kik lakják? Milyen az élet a városban, ha épp nincs vírus? Regionális földrajziimázs-javítás Közép-Kína legnépesebb városáról, Vuhanról
A majd’ 9 millió lakosú Vuhan Kína kilencedik legnépesebb városa, a Közép-Jangce-medence gazdasági övezetközpontja. A kínai Chicagóként is emlegetett város a legfontosabb belső vasúti csomópont Kínában, ahol a Peking–Kanton észak–déli fő közlekedési tengely keresztezi a nyugat–keleti futású Jangcét. Ebből érthető igazán, hogy a majd’ magyarországnyi lakosságú iparváros totális blokád alá helyezése óriási gazdasági és logisztikai érvágást jelentett Kína számára a koronavírus-járvány idején.
A város csomóponti jellege – illetve főként a hatóságok kezdeti késlekedése, titkolózása – miatt a vírus gyorsan messzire juthatott, amit a globális ipari termelési láncok, illetve ahhoz kötődően a mérnökök, menedzserek, munkások nemzetközi mozgása is nagyban segíthetett.

Forró és száraz
Vuhanról – bár igen fontos nehézipari központ – a kínaiaknak elsőre mégsem ez jut eszébe! Számukra országuk regionalitása nem a tájak és városok sajátos arculatában jelenik meg, hanem elsősorban egy-egy térség jellegzetes gasztronómiájában (pl. kantoni, szecsuáni konyha).
A kínai kultúrában központi elem az étkezés, így egy-egy helyi étel elfogyasztása nemcsak szükségletkielégítés, hanem akár az utazás fő célja is lehet. Kínai kollégáim ajánlása szerint Vuhan például a reganmianról, azaz a szezámszósszal, fokhagymával és csilivel készülő „forró és száraz tésztáról”, egy pirított tésztaspecialitásról szól.
A legenda szerint a fogás az 1930-as évekből ered, amikor az egyik kifőzde szakácsa, egy bizonyos Bao Li véletlenül szezámolajat öntött a tésztára, amelyet másnap kissé feljavítva, átsütve eladott az arra járóknak. Az így elkészített fogást megkedvelték a helyi ínyencek, akik sorra kérdezték, miféle különlegesség ez? Bao Li csak azt felelte nekik: „Forró és száraz tészta”.
A városba érkezés után így rögtön az egyik friss élelmiszert árusító, azaz nedves piacra vezetett az utam, hogy végre én is megízlelhessem a forró és száraz különlegességet! Miközben nekiláttam a nagy adag ételnek, a szemben lévő asztalnál épp egy fiatal lány szívta fel a tésztát – komoly, szürcsölő hangok közepette. Látva, hogy külföldi vagyok, megszólított, majd a Ma-jiként bemutatkozó lány felajánlotta, hogy körbekalauzol a városban.

Sétálna egyet Vuhanban? Megteheti a magazin lapjain keresztül. Lapozza fel a nyomtatott Földgömböt!

Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek