Az emberi gondolkodás nehezen viseli a nem tudást. A fantázia valóságszerű elemeiből és a képzelet lehetetlent nem ismerő történeteiből mindig megalkotja a maga magyarázatait: mi és hogyan történhetett.

Réges-régen az Aral-tó nem létezett. Két nagy folyama, az Amu-darja és a Szir-darja a Kaszpi-tóba torkollott. A tó helyén az „adag” nép élt uralkodójával, a heves vérmérsékletű és hitszegő Fászil kánnal.

Az Uzboj menti területeket pedig a „bajszin” nép lakta. Vezetőjük Ajaz kán volt, aki bölcsessége és igazságossága révén rabszolgából vált uralkodóvá. Fászil kán szörnyű, jóvátehetetlen bűnt követett el: megbecstelenítette egy szent ember lányát. Az apa az istenekhez fordult büntetésért. Fászil kán egész királyságát, városaikkal együtt hatalmas vízáradat pusztította el. Ezen a helyen jött létre az Aral-tó. A legendás történet szerint tiszta időben, nyugodt vízállásnál a tó mélyén még fel-feltűnnek az elpusztult „adag” városok maradványai, a „bajszin” nép pedig Ajaz kán vezetésével áttelepült Horezmbe, az Amu-darja élhető vidékeire, és a Szultan-Uizdag hegy nyúlványán megépítették a mesés fekvésű, ma is létező Ajaz-kala várát.

Ahol a part szakad – Egy-egy tömb leválása hatalmas, emberi időmértékkel is gyorsan növekvő repedésekkel kezdődik, majd szeletes csuszamlásokkal és omlásokkal folytatódik. Az önállósuló tömböket a szél és a csapadék formálja tovább

Viharos vízmúlt

Az első természettudós, aki megsejtette az Aral keletkezésének, az időnként tavakat hordozó süllyedékterületek és fennsíkok kialakulásának rendszerét, a 18. század második felében Nagy Katalin orosz cárnő szolgálatában álló Peter Simon Pallas német kutató volt. Helyszíni vizsgálódásai alapján állította fel elméletét, mely szerint a Fekete-tenger, a Kaszpi-tó és az Aral-tó egykor összefüggő vízrendszert alkotott.

A medencékben visszamaradt őstengermaradványok sorsa a vízháztartás (párolgás, csapadék, folyók) mindenkori jellegzetességeinek megfelelően alakult. Nem ment ritkaságszámba a tavak időszakos, teljes kiszáradása, vagy sós ingoványként tengődése, a csapadékos időszakokban viszont akár hatalmassá is tudtak nőni.

Hátráló partszegély – A kiszáradt tómeder fölé magasodó usztyurti partvidéket hatalmas, táblás-blokkos tömegmozgások tagolják

Fotó: Péczely Lajos