A fluoritot, a képen szereplő ásvány halványzöld „főszereplőjét” már részletesen ismertettük a Földgömb 2018/áprilisi számában. A 2018-as év ásványa mellett a képen szereplő példányt ugyanakkor egy másik, már szintén bemutatott ásvány, a kalcit sárga kristályai teszik tökéletessé. Bár a képen szinte elbújnak, mégis meg-megcsillannak a kompozíciót finom hintésként díszítő pirit tizedmilliméteres, ötszög-tizenkettes (pentagondodekaéderes) kristályai. A negyedik ásvány pedig – ami az egész kompozíció alapjául szolgál – nem más, mint a 2017-es év ásványa, a kvarc milliméteres, fehér-átlátszó kristályai.

A Duna (holt)ágainak errefelé se szeri, se száma. Ahány vízfelület, annyi természeti és kulturális érték. Még ma is, pedig ez a Szigetköz már messze van a hajdani, embert próbáló és az életet minden ízében meghatározó, vad vízivilágtól

Amikor először arra jártam, csak egy régi, „ezeréves” ösvénynek tűnt, itt-ott kövekkel kirakva. A dél-törökországi Torosz-hegyvidék nyugati részén, a partvidéki Fethiye város felől indult, és a hegyek között tűnt el. Később aztán felfedte magát az ősöreg, Kis-Ázsia szegélyi útvonal: világossá vált, hogy valóban több ezer éves. Ráadásul meglepően távolra kígyózik: összefüggően járható része ma 550 km hosszan tekereg hegyekre, dombokra felkapaszkodva, az öblökre kíváncsian kikukkantva, a Földközi-tenger kacskaringós partvonalát követve

Kétségekkel telve érkezem Őrmezőre, hogy pár helybélivel bejárjuk a lakótelepet



és megbeszéljük, hogy Budapest legmenőbb közösségi fesztiválját hogyan is képzeljük el egy lakótelepen. De mégis, mit és miért ünneplünk egy lakótelepen?

A természetben minden faj hatással van más, vele együtt előforduló fajra, például ragadozók és prédáik, virágos növények és beporzóik, valamint az azonos forrásokért versengő kompetitorok mind kölcsönhatásban állnak egymással. Vannak köztük, amelyek különösen jelentős hatást fejtenek ki az életközösségre – ezek az ökoszisztémák kulcsfajai, melyeknek igen érdekes csoportját alkotják az „ökoszisztéma-mérnökök”, más elnevezéssel az „ökoszisztéma-építők”. Ezek oly módon változtatják meg a környezetüket, hogy számos más faj számára is új élőhelyet, forrásokat teremtenek

A sárkánygyökér (Calla palustris) titokzatos növény. Mocsaras helyeken, láperdőkben, tavak és lassú folyású patakok szegélyén él. Eurázsia és Észak-Amerika fenyveszónájában elterjedt. Észak-Európában még nem számít ritkaságnak, azonban dél felé egyre inkább ritkul, a vizesélőhelyek pusztulása miatt pedig sok helyen már veszélyeztetetté is vált.

1957. október 4-én új fejezet kezdődött az emberiség, sőt a Naprendszer történelmében is. Bár sokak számára nem ismert a dátum, az azóta történtek mégis rendkívüli módon meghatározzák életünket. Ekkor lépett ugyanis az emberiség az űrkorszakba, azaz az űrrendszerek által támogatott civilizációs létállapotba. Ezzel egy időben a Naprendszerben egy teljesen új, addig ismeretlen égitesttípus jelent meg: a mesterséges...

A virágzó kamillamezők tavasszal az alföldi szikes puszták tájképileg is meghatározó elemei. A látványosságot megörökítő természetfotósokon kívül ilyenkor felkerekednek a környékbeliek is, hogy leszüreteljék a hasznot a rövid időre megjelenő virágmezőkről. Ám talán még a gyűjtésben részt vevők sincsenek tisztában azzal, hogy egy különleges magyar termék előállításában vesznek részt...

A bakonyi kisfaluba, Bándra tartva jutott eszembe, hogy az Essegvár kiváló helyszín lenne az aktuális meteoreső fotózására. A tíz évvel ezelőtti Perseidák előjelei azonban nem sok jót ígértek. A raj legnagyobb aktivitása éppen a telihold napjára esett, amely garantáltan elnyomja a halványabb rajtagok látványát. Ráadásul a folyamatosan vonuló felhők is nehezítették a megfigyelést.

Kihajtástól behajtásig – és még azon is túl. Ahol a dúsan termő hegyoldalakon tenyésző birkatürelem brindzát terem. Szőttesbe álmodott, mezei virágok és favágó-lét a fagyott folyóvölgyben. Emberek, akiknek a hagyományőrzés nem hobbi, hanem maga az élet. Személyes történetek – képekbe zárva...

Az útonálló nem tágított! Háton feküdtem, gigámat tapodta a bakancsa, s közben tajtékozva ordítozott: „Basta! Basta!”. Bár erős oxigénhiánnyal küzdöttem, mégis kísérletet tettem valamiféle jelzésre, hogy társa ne nyomja ki üvegfecskendőm tartalmát az orra alá meg véletlenül a cigarettájára, hiszen akkor fáklyává alakult volna a feje...



A fecskendőt a kezemből csavarták ki, amikor sunyin hátulról rám támadtak, s levertek a földre...

A földi szemlélőnek is megdöbbentő az izlandi táj, de fölé-emelkedve, madártávlatból egészen új látványélmény nyílik. Alattunk-körülöttünk az őselemek – a víz, föld, levegő, tűz – uralta, dinamikusan változó, különleges forma- és színvilágú terep, amiben ugyan felbukkan az emberi jelenlét, de nem meghatározó. Vad és csodálatos vidék, amit nem lehet elég látószögből, nagyításban és fényviszonyok mellett szemlélni...

Borneó belsejébe, Malajzia utolsó határvidékére tartok, a Rajang-folyón felfelé hajózva. Az egykori fehér rádzsák országában, Sarawakban ma már nem a kalózok és a fejvadászok jelenléte, hanem Délkelet-Ázsia legnagyobb vízerőműprojektje okozza a feszült helyzetet...

A kalcium-karbonát polimorf (azonos összetétel, de különböző szerkezet) változatai közül a kalcit utáni leggyakoribb ásvány.

Az ágyban fekszem és kibámulok az ablakon. Pihenés közben pillantom meg, hogy a harmincéves, udvari nyírfán fakopáncsok szorgoskodnak. Pár nap múlva egy nagy kupac kivájt fatörmelék és egy odú látványa fogad. Balkáni fakopáncsok (Dendrocopos syriacus) döntöttek úgy, hogy idei fészekaljukat az udvaromban nevelik fel

Földből kimeredő vascsonkok, végükön a lángvágó nyomaival, pár szétdőlt indóház, néhány photographia, melyek szereplői rég elpihentek – ennyi maradt csupán a tengernyi szenvedés és véráldozat után, ami az I. világháborús kötélpályákhoz ragad. A világégést követően enyészetnek indult szállítószerkezetek egy részét ugyan használták békés célokra is, ha másra ma nem is jók, emléket állítanak a magyar ipar letűnt nagyságának

Cholnoky Jenő sokat idézett mondása szerint: „…nem lehet jó geográfus az, aki nem tud rajzolni. Nem kell művésznek lennie – teszi hozzá –, nem is lehet, hogy minden tudósunk egyúttal művész is lehessen, de legyen művészi ízlése”. Cholnoky az 1896 és 1898 között megtett 6000 kilométeres kínai tanulmányútján is folyamatosan rajzolt. Meg akarta örökíteni mindazt a látványt, melyet a korabeli fotók nem adhattak vissza

A címben feltett kérdésre gondolkodás nélkül rávágjuk, hogy nem, miközben e nyilvánvaló beugratást sokszor nem kerüljük el, vagy nem akarjuk elkerülni az életben

Isztambulban tényleg szinte minden sarkon lézeng egy kiskocsiról árusító kofa, és akár kutyafuttában is be lehet kapni néhány kalóriadús, ízletes falatot. De legyen szó Törökország bármely régiójáról, megéri bátornak lenni, és a látnivalók között végigkóstolni a streetfood-kínálatot is...

Az elmúlt néhány évben kialakult szokás – egyértelműen a polgári kamerák és ennek következtében az asztrotájkép-fényképezés fejlődésének köszönhetően –, hogy hazánk egyik legszebb agrár-csillagászati együttállását, a repcevirágzás és a Tejút-centrum együttes megjelenését lencsevégre kapják szemfüles fotósaink.