Amikor először arra jártam, csak egy régi, „ezeréves” ösvénynek tűnt, itt-ott kövekkel kirakva. A dél-törökországi Torosz-hegyvidék nyugati részén, a partvidéki Fethiye város felől indult, és a hegyek között tűnt el. Később aztán felfedte magát az ősöreg, Kis-Ázsia szegélyi útvonal: világossá vált, hogy valóban több ezer éves. Ráadásul meglepően távolra kígyózik: összefüggően járható része ma 550 km hosszan tekereg hegyekre, dombokra felkapaszkodva, az öblökre kíváncsian kikukkantva, a Földközi-tenger kacskaringós partvonalát követve
A Fethiyét és Antalyát összekötő, több mint félezer kilométer hosszúságú lükiai útvonalat a világ legnépszerűbb, hosszú távú túraútvonalai között emlegetik. Ahogy a legtöbb hosszú, látványos és népszerű ösvény, ez is ősi kereskedelmi útként működött, de ma karavánok helyett túrázók sokasága tapossa a mészkőterepet.
Mediterrán vonzerő
A türkizzöldből mélykékbe átforduló tenger váltakozása,
a fenyvesekkel borított hegyek nyers természetessége és a helyiek túláradó vendégszeretete adja azt a vonzerőt, ami miatt egyre többen érkeznek ide a világ majd’ minden szegletéből. Van, aki útja során arra vágyik, hogy magába szívhassa a lükiai civilizáció 19 antik városának történelmi hangulatát, mások pedig a természet lélegzetelállító érintetlenségétől várják a felejthetetlen élményt.
A forró, mediterrán partvidék száraz nyara persze nem a leghívogatóbb a felszíni vizekben amúgy is szűkmarkú karsztvidéken, ám március és június, illetve szeptember és november között kifejezetten érdemes rajta hátizsákkal elindulni. A táv egy hónap alatt teljesíthető, de a terep határozottan szabdalt, a természeti és történeti-kulturális látnivalók bőségesek, így a többség által követett stratégia a ráérős felfedezés – és csak egy-egy szakasz kiragadása és bejárása.
Törökország első hosszú túraútvonalát hivatalosan 1999-ben nyitották meg, és az Angliából Törökországba települt Kate Clow-nak köszönhető, hogy ma egybefüggően végigjárható.
Csapatával hosszú évekig dolgoztak azon, hogy megtisztítsák, összekössék és egységesen jelöljék a római korból fennmaradt útszakaszokat a szűk ösvényekkel és az akkorra már járhatatlanná vált részekkel.
A demokratikus lükia
Az egykori Lükiát – melynek neve a Fények Földjét jelenti – Kis-Ázsiának arra a kidudorodó, a Torosz hegyei szabdalta délnyugati peremterületére helyezhetjük, amelynek partvidékén utunk is halad. A lüköknek saját nyelve és írásrendszere volt, történelmi hírnevük pedig a Kr. e. 200 körül megalakult Lükiai Szövetséghez kapcsolódik, amelyre máig mint a világ első demokratikus konföderációjaként tekintenek. Sztrabón ókori görög utazó és író lejegyzései alapján 23 település alkotta a szövetséget, ahol a nagy városok 3, a kisebbek 2, míg a legapróbbak 1 szavazattal rendelkeztek a Szövetségi Tanácsban. A lükiai civilizáció számos demokratikus állam megszületése során szolgált mintául.
Szellemfalvak, örökké lángoló hegyoldal, a Mikulás emléke. Érdemes tovább is olvasni a nyomtatott magazinban!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek