A Földgömb novemberi számával egy igen érdekes és keserű aktualitással is rendelkező helyszínére utazhat el az olvasó gondolatban egy olyan idegenvezető segítségével, aki nemrég tért haza a helyszínről. Vendégünk Erőss Ágnes, aki Jerevánban volt ösztöndíjas az elmúlt hónapokban és Örményországot belülről is alaposabban megismerhette.

Egy város, melynek talán legfőbb látványossága az Ararát jellegzetes, jégsapkás csúcsaira nyíló, káprázatos és megunhatatlan panoráma. A Hegyre, amely a világ örményei számára a legfontosabb szimbólum: a szülőföld, a hovatartozás és összetartozás egyetemes jelképe. Az Ararát, amely bár karnyújtásnyira magasodik a város fölé, mégis elérhetetlen. Elérhetetlen, hiszen a lezárt török–örmény határ túloldalán fekszik. Ott, ahol 1915–1917 között sor került a 20. század egyik első tömeges népirtására, melynek – becslések szerint – több mint egymillió örmény esett áldozatul. Elképzelni is nehéz ennél kegyetlenebb mindennapos emlékeztetést arra, ami nincs többé... És keresve sem találni ennél ideálisabb terepet egy etnikai földrajzi kutatómunkához