Tavaly augusztusban sikeresen leszállt a Marsra a Curiosity rover, hogy a fagyos környezet lakhatóságát vizsgálja és a feltételezett múltbeli élőlények szerves anyagú maradványait keresse. Az elmúlt 15 hónap során kb. 3 kilométert gurult a Gale-kráter aljzatán, s eddigi legizgalmasabb eredménye szerint a vörös törmelékanyagban jelenleg is található egy egy kevés H₂O

2013. március 11-én, a szürkület perceiben országszerte hivatásos és amatőr csillagászok csoportjai vonultak ki a borongós tél utáni, tiszta tavaszi égbolt alá, hogy megpillantsák az év első, akár szabad szemmel is látható égi jövevényét, a PANSTARRS üstököst. Vendégünk Francsics László, asztrofotós.

Eddigi legfejlettebb bolygókutató szerkezetünk 567 millió kilométert utazott a világűrben, hogy végül ezredmásodperc-pontossággal időzített robbanások kíséretében átsüvítsen a Mars légkörén, s landoljon a Gale-kráterben. Lélegzetelállító megérkezése óta már több száz métert gurult a felszínen, folyamatosan gyűjti a leszállóhely környezeti adatait, látványos panorámafelvételeket készít, illetve kőzetminták elemzését végzi.

Ma már nem számítanak újdonságnak a világűrből készült felvételek. A Google Earth segítségével akár mi magunk is elbarangolhatunk a műholdfelvételek segítségével a világ bármely tájára. A Földgömb majd minden lapszámában "Pillantás a magasból" címmel mégis leközöl egy-egy érdekes műholdképet. Vendégünk a sorozat állandó szerzője Timár Gábor az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.