Az UNESCO-felvételre pályázó Bükk-vidék Geopark kifejezést hallva alighanem a barlangok, a források, a fennsík vagy éppen a kövek vonulatának látványos sziklaletörései jutnak eszünkbe, holott a hegység északi és déli előtere szintén látványos geoértékekkel rendelkezik, bár ezek a közismert karsztos tájtól teljesen eltérőek

Nem elég, hogy az ország egyik legtávolabbi szegletében, de ott is mélyen a föld alatt rejtőzik hazánk máig egyetlen, tisztán természeti világörökségi helyszíne. A határ által kettéválasztott, de földrajzilag egységes Gömör–Tornai-karsztvidék felszín alatti világa az „Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai” néven 1995-ben UNESCO Világörökség-helyszín lett. Amikor 2012-ben valamennyi hazai világörökségi helyszínünk automatikusan bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, a Gömör–Tornai-karsztvidék se maradhatott le...

Lanzarote katalógus-útnak tűnik, akkor is, ha tisztában vagyunk a sziget természetföldrajzi vonzerejével. Mégis, már az első órákban világossá válik, hogy egy szürreális, elvarázsolt helyre érkeztünk – a vulkanikus Lanzarote első pillantásra furcsa formákkal tagolt, holdbéli tájnak látszik...

A múlt századi nagy utazók még ismeretlen, különös létformákról számoltak be, melyek elemeit elképzelni is nehéz, megtapasztalni pedig rajtuk kívül hétköznapi embernek szinte lehetetlen volt. Írásaik felcsigázták a fantáziát és felkorbácsolták a máshol-szeretnék-lenni vágyát. És ha valaki útnak indult beszámolóik nyomán, lépten-nyomon számíthatott a libabőrre, melyet a várakozással teli kíváncsiság hívott elő. Utazni máig is csak olyan helyre érdemes, ahol jobb, mint otthon, vagy nagyon más...

2000. november 2-a óta kering folyamatos emberi jelenléttel, viszonylag



alacsony Föld körüli pályán a Nemzetközi Űrállomás



(ISS). A kép készítése pillanatában – 2021. július 23-án – 456 km



magasságban húzott el az Alpok vonulatai felett.

A gránát-csoport egyik leglátványosabb tagja a vörös és narancs árnyalataiban tündöklő spessartin. E népes csoport több tagját (grosszulár, almandin) is bemutattuk már, melyek kémiai összetétele azonban némileg különböző.

A Hold földközelben és -távolban látszó méretkülönbségének oka, hogy nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, ezért a Földtől való távolsága 356 000 és 406 000 km között változik.

Az elhivatott természetjáró télen sem maradhat távol a természettől. Ilyenkor kihalt az erdő, a madarak is csendesek, ami az alkalmi turista számára persze egyhangú és unalmas lehet. Ha azonban nyitva tartjuk a szemünket, hamar felfedezhetjük, hogy a természet „takarítómunkásai”, a korhadékbontó gombafajok ilyenkor is tevékenyen végzik feladatukat. Magyarországon közel 3000, szabad szemmel is megfigyelhető gombafaj él, lombos erdőkben, gyepterületeken, de kertekben és parkokban is találkozhatunk velük.

Az ég kék, a fű zöld. Vagy nem... Vagy nem csak... Szemünk a legtöbbet használt érzékszervünk. Bár sokszor hallani, hogy az állatvilágban az emberénél mennyivel kifinomultabb érzékszervek is léteznek, azért az emberi szemnek kevés kihívója akad. Az emlősök egyik legjobb látása a mienk, de nem azért, mert szemünk bármely paramétere a legjobb lenne az állatvilágban, hanem azért, mert egyszerre több funkciója is nagyon hatékony: három (egyesek pedig négy) színcsatornában érzékelnek több millió színt, igen jól látunk térben, egészen nagy, 1 ívperces felbontásban érzékeljük a távoli tárgyakat, sőt, az éjszakai látásunk is kielégítő.