Milyen lenne, ha egy magyar focicsapat megnyerné a BL-t? Ez nyilván a sci-fi műfaját súroló elképzelésnek tűnik, ám hasonló lehetett az érzés Gibraltáron is, amikor az alig 30 ezres városállam bajnoka a harmadik számú európai kupasorozat csoportköréről álmodozott. A Lincoln végül mégis sikerrel vette a selejtezőket, s ezzel Gibraltár egy csapásra felkerült az európai futballtérképre

Az első törökfürdős élményem nem is volt valódi, mert csupán egy törökországi szálloda koedukált fürdőhelyiségébe jutottam be. Ám már akkor lenyűgözött



a díszlet, pedig az meg sem közelítette a későbbi hamamélményeimet. Miközben a dellák kíméletlenül dörgölte le bőrömről az elhalt hámréteget, úgy éreztem, egy újabb arcát ismertem meg az országnak

A hegy gyomrában (majdnem) súlytalan részecskékre vadászó fizikusok.



Odafent az Appenninek legmagasabb ormára kapaszkodó turisták. A fennsíkon a rég elolvadt gleccser hullámos morénáin szelíden legelésző tehenek és a félvad kemping-élményt átélő, modern nomádok lakóautóinak sokasága. A filmrajongók pedig Terence Hill és Bud Spencer lába nyomát érinthetik a karsztos terepen. De a fennsík délnyugati oldalán húzódó medence peremén L’Aquila lakói súlyos árat fizetnek a természeti szépségek mögött meghúzódó dinamikus földrajzi folyamatokért.



A címben szereplő földrajzi helyneveket magyarul aligha találjuk meg a térképen, ezért álljon itt most a „valódi” nevük is: Gran Sasso és Campo Imperatore

A történelmi Tokaj-hegyaljai borvidéket és a környező vulkáni eredetű, erdők fedte középhegységi tájat méltán tartják hazánk egyik legszebb vidékének.



Az Eperjes–Tokaji-hegyvidéket járva a táj szépsége mellett a lábunk elé nézve is ezer apró csodára lelhetünk. A különböző színekben pompázó ásványok, az opál, a kalcedon és a jáspis mellett rábukkanhatunk egy különleges megjelenésű kőzetre is. A jellemzően fekete színű, üveges megjelenésű obszidiánra már az őskor embere is felfigyelt: az őskőkor közepétől a bronzkorig ez a jól pattintható vulkáni üveg volt az egyik legjobb minőséget biztosító szerszám-nyersanyag

Majd’ 43 perc alvás után, reggel fél hatkor indulás a reptérre. Még jó, hogy időben, azaz este tízkor elkezdtem a pakolást! A kicsit túlsúlyos csomagot és a fekvőbringát rejtő, hatalmas dobozt is leokézza a check-in pult mögé állított, kedvesen naiv hölgy, így sietve el a tett helyszínéről... A hordárok csoportos felmondását már tisztes távolból nézem...

A buglyos tátorján (Crambe tataria) a magyar puszták nevezetes növénye. Igazi különlegesség, amit számos, történetinek számító dokumentum is említ. A tátorján név először Szikszai Fabriciusz Balázs 1560 körül összeállított szójegyzékében bukkan fel, de a ferences szerzetesek egykori szegedi könyvtárában egy feljegyzésben is megemlítik: „tatarian, nagy bokros, feyer virágú fuw, feyer a pusztákon, mint az juh”.

Embert próbáló hideg, nagy távolságok és a hatékony gépesített járművek hiánya miatt óriási kihívás volt a 20. század elején a Föld Déli-sarkának elérése. Amundsen expedíciója hatalmas hírnevet hozott a frissen függetlenné vált Norvégiának, de Ernest Shackletont is világhírűvé tették érdemei, aki bár nem járt a Déli-sarkon, de antarktiszi expedíciók vezetőjeként az emberközpontú menedzsment egyik mintapéldájává vált