Velkám tu juhéj! – hangzik el dubaji leszállásunk után már sokadjára a helyiek szájából. Hamar rájövök, hogy ez nem annyira a megérkezésem feletti örömük megnyilvánulása, hanem az Egyesült Arab Emírségek angol rövidítése: UAE (ejtsd: jú-ej-í), amit „szabad magyarul” akár „juhéj!”-nek is gondolhatunk. Az örömujjongás mégis helyénvaló, hiszen nem a dubajozás vonzott a túlzó luxusáról elhíresült Perzsa-öböl menti országba, hanem a legészakibb emírség, Rász el-Haima hegyvidéke, természeti szépsége, kalandjai

„Dear Eva, La Casita is gone. A Házikó odalett, leégett. Én jól vagyok.” – Ez az üzenet fogadott pár napja, reggel a képernyőmön, amikor az ébresztőmet próbáltam elnémítani a telefonon. Puerto Varasból írta képzőművész ismerősöm, akinek mesebeli vidéki házában otthon érezhettük magunkat több hónapnyi chilei tartózkodásunk közben

Az autópályán robogunk északkelet felé Élivel és barátjával. Az izraeli Cfátból érkeztek, hogy részt vegyenek a zempléni faluban, Bodrogkeresztúron tartandó zarándoklaton, ahová idén is közel 30 ezer haszid zsidót várnak a világ számos országából. A hangszóróból Dvořák Újvilág-szimfóniája szól. Mindketten nagy komolyzene- rajongók, és a vallási előírások miatt elsősorban instrumentális darabokat hallgatnak, hiszen a feleségük iránt érzett tisztelet és kizárólagosság a női ének hallgatását tiltja számukra

Ha Szicília, akkor Etna. Valószínűleg a többségnek ez jut eszébe, ha Szicília természetföldrajza a kérdés. Joggal, hiszen az Etna valóban Európa leghatalmasabb vulkánja. „Lyukas”, mert több csúcskráterrel és temérdek kisebb parazitakúp-kráterrel is rendelkezik. De most még ennél is kisebb lyukakra: lávacsőbarlangokra vadászunk az Etna oldalában! Ugyanakkor Szicília nemcsak az Etnából áll. A többnyire üledékes kőzetekből felépülő sziget többi részén is találkozhatunk vulkánokkal, ám ezek nem szokványosak, hanem ún. „maccalubék”. De még a környező tengeren is érhetnek meglepetések! Ugyanis – bár sokan ismerik a Lipari-szigetek vulkánjait –, a déli Ferdinandea szigetéről csak kevesen hallottak. Ennek pedig nyomós oka van…

Az iszapvulkánok Eurázsiában, valamint Észak- és Dél-Amerikában sokfelé fellelhető, de mindenhol látványos képződmények. A hazánkhoz közelebbiek közül a Földgömbben részletesen írtunk már a Kárpát-kanyar térségéhez kapcsolódóakról, de szerepeltek a Krím félsziget keleti részén működők is. E számunk Szicília-cikke pedig a működésüket is részletesen bemutatja

Az idén 40 éves érdi Magyar Földrajzi Múzeum rengeteg emléket őriz Cholnoky Jenőtől. Levelek, naplók, rajz-vázlatfüzetek, festmények, zsebnaptárak, kéziratok, újságcikkek, fényképalbumok, könyvek, személyes tárgyak. Van köztük néhány szereplésre vágyó darab, velük a múzeum állandó kiállításain lehet találkozni. De többségük egykedvűen pihen a Cholnoky-falnak becézett raktárrészben, a padlótól a plafonig érő polcok dobozainak biztonságában...

Június első hetében Szolnokon, nem messze a vasútállomástól jókora darazsakra figyeltem fel. Egy korhadó farönk közelében röpködtek szorgosan. Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) hímek kis csoportja volt. Kicsit hihetetlennek is tűnt a belváros közepén egy magas természetvédelmi oltalom alatt álló rovar megjelenése, de ott, egy ipari kéményen fiókáit nevelő gólyacsalád közvetlen szomszédságában mégis elhittem, hogy Európa legnagyobb darázsfajához van szerencsém

Kétségtelenül a Messier 57, vagyis Charles Messier, 18. században élt francia üstökösvadász legendás, 1774-ben publikált katalógusának 57-es sorszámát viselő objektuma a leghíresebb planetáris-köd. Igen, planetáris, vagyis „bolygószerű”, ami a csillagos ég titokzatos ködösségeinek egyik jellegzetes típusa. Nevét valószínűleg távcsőben látható kompakt, gömbszerű megjelenéséről kaphatta, vagy azért, mert később a csillagok körüli bolygókeletkezés helyének gondolták. Azóta a csillagászok megfejtették, hogy a planetáris-ködök Napunkhoz hasonlatos csillagok végső haláltusájának mementói. Épp ezért érdemes jól megnézni őket!