A maja civilizáció léte, fejlődése és a Yucatán-félsziget – mint helyszín, s egyben természetes életközösség – elválaszthatatlanul összekapcsolódik. E sérülékeny rendszer fenntartása már az egykori, magaskultúrát megteremtő nép számára is komoly kihívást jelentett. A túlnépesedés okozta egyensúlyzavar néhány évszázad elteltével – a páratlan innovációk ellenére is – a virágzó civilizáció összeomlását eredményezte

Az éghajlatváltozás azonnal és közvetlenül érinti a növényzetet – ennek mezőgazdasági és erdészeti következményei egyre közismertebbek, de itt az ideje máshogy nézni a városi közparkokra is, amelyek sokaknak jelentik az ablakot a természetre

A germán nyelvekben a berg szó hegyet jelent, bár néha dombokra is használják e megnevezést. A dán bjerg csupán egy betűben különbözik a német bergtől,



ám az ország domborzatát tekintve óhatatlanul némi ironikus hangsúlyt



is kap a szó. Vannak-e egyáltalán bjergek Dániában? Spoiler: igen. Akadnak köztük tájképileg látványos és kialakulásukat tekintve különleges helyszínek is. A belső erők helyett a jég, a szél és a tenger a főszereplők e történetben – meg persze az ember.

Nagymamám fenti szavai jutnak eszembe minduntalan dubaji kulináris kirándulásunkon. Bár lapunknak nincs gasztrorovata, mégis egy úti cél megismerése sosem teljes a helyi ízek megtapasztalása nélkül. (A Földgömb Íz-világ különszáma is ennek szellemében készült 2010-ben.) Dubajban viszont egyszerre tehetünk ízutazást a világ számos országába néhány négyzetkilométeren belül

A dél-amerikai nyári katasztrófahíreket az elmúlt 2-3 hónapban a szokatlanul erős forróság és az erdőtüzek uralták. Kiváltképp a mediterrán vidékeken, ezek pedig sűrűn lakottak – főleg a chilei főváros, a 7 milliós Santiago térségében és a borászatairól híres Központi-völgyben (Valle Central). Rekordhőmérsékleteket és igen hosszan kitartó forróságot mértek a féligszáraz és a sivatagi, sőt a nedvesebb vidékeken is. És míg a sivatagos területek növényzete túl gyér a nagy tüzekhez, a mediterránhoz képest nedvesebb vidékek sok helyen durván égtek

Úgy egyórányira a nyüzsgéstől, Kispesten a Wekerletelep egy vidéki kisváros bájával fogad. „Az 1848-ban született Wekerle Sándor Magyarország első polgári származású, többször megválasztott miniszterelnöke volt, és második hivatali idejében, 1908-ban kezdeményezte a Kispesti Munkástelep megépítését állami költségen” – avat be a részletekbe Seregi Zsuzsanna, a Wekerlei Társaskör Egyesület tagja. „Mielőtt a magyar állam elkezdte volna a beruházást, pályázatot írt ki a telep utcahálózatának megtervezésére. Wekerlének egyik díjazott koncepció sem tetszett: az egyik túlságosan »kerek«, a másik inkább ovális, a harmadik pedig túl elnyújtott utcaszerkezetet vetett papírra, ezért megkérte kollégáját, Győri Ottmárt, a Pénzügyminisztérium főmérnökét, hogy gyúrja össze a három elképzelést. Ez született belőle” – mutat Zsuzsa a Wekerletelep szabályos térképére. Akkoriban Európa legnagyobb kertvárosának számított e majdnem szabályos négyszög alakú negyed

Az adriai partvidék – közelsége, kedvező klímája és fantasztikus strandjai miatt – a magyarok talán legkedveltebb úti célja. Dalmácia ráadásul lenyűgöző panorámával is megajándékozza a látogatókat, sok más látványos hegyvonulat mellett például a Velebit-hegység sziklás hegyormaival. Számomra egy adriai nyaralás kihagyhatatlan programja a Paklenyica Nemzeti Park szurdokvölgyeiben tett kirándulás.

Ha csillagászati távcsőbe nézünk, egy meghökkentően váratlan, de első pillantásra nem túl feltűnő jelenség tanúi lehetünk. Egy nem feltétlenül nagy műszerrel – amit akár magunknak is megvásárolhatunk, vagy egy bemutató csillagvizsgálóban kipróbálhatunk – ugyanúgy tudjuk észlelni a közeli égitesteket, mint a nagyon távoliakat. Megpillanthatjuk a Naprendszer kisebb, kozmikus viszonylatban rendkívül közeli kőzetbolygóit, a Föld szomszédait, de egyúttal fényévmilliókra lévő galaxisokat is. A magyarázat egyszerű: a bolygó hiába apró, de nagyon közel van, míg a galaxis felfoghatatlanul nagy, de éppen annyival messzebb is van tőlünk. Valójában ebben nincs semmi meghökkentő. A váratlan meglepetés az, hogy a Naprendszer közeli része éppen ugyanilyen optikai csalódást okoz – merő véletlenségből