Bár ez a történet a változásról szól, azért itt is van, ami „örök”: a Poole-ból induló kompunk erősen dobál, páran rosszul is lesznek, sőt a viharos tengeren viszonylag gyakran ki is maradnak járatok. A szigetet száműzetését követően hazájának választó Victor Hugo is sokat írt a viharos tengerről A tenger munkásai című, Guernsey-nek szentelt regényében. A környéken több mint 800 elsüllyedt hajóról tudnak.

Közeledünk Guernsey fővárosához, St. Peter Porthoz, az utasokat pedig megcsapja az érzés: minden sziget dióhéjba zárt világegyetem. Ami itt fokozottan igaz! A La Manche csatornában fekvő, de Franciaországhoz jóval közelebb eső Csatorna-szigetek mindig is egyfajta ütközőzónát alkottak a két világhatalom között. Amit alaposan ki is használtak a történelem változása során. Talán éppen ezért tudták önállóságukat és normann hagyományaikat megtartani.

St. Peter Port – A domboldalra felkapaszkodó, festőien tarkabarka, jellemzően György-kori házakból álló óváros látképe a kikötő felől

Fotó: Steve Molnár

A Csatorna-szigetek területe két kormányzóságból (Bailiwick) áll: a kb. 105 ezer lakosú Jersey (pár kisebb szigettel), illetve a 68 ezer fős, mindössze 65 km 2 területű Guernsey a hozzá tartozó pár ezer (Alderney) vagy pár száz fős (Sark, Herm és Jethou) szigetekkel. Az Egyesült Királyság elvileg csak a védelmi és külügyekben illetékes.

A két kormányzóságnak saját törvényhozása, parlamentje és valutája van, de a kormányzót (Bailiff) a mindenkori angol uralkodó jelöli ki.

Földrajz és történelem tekintetében Jersey és Guernsey nagyon hasonló egymáshoz. Olyannyira, hogy mindkettő magának követeli a világ egyik legöregebb márkájának címét.

Nem kísértet! ...hanem egy látogató Victor Hugo egykori szálláshelyén (Hauteville-ház), amely ma múzeumként működik. Victor Hugo híres okkultizmusa bőven megjelenik A tenger munkásai című regényében is

Fotó: Steve Molnár

Az angol nyelv jersey-ként ismeri az eredetileg gyapjúból készült, a halászok számára kézzel kötött vastag pulóvert, amely anno guernsey-ként vált kötelezővé a brit haditengerészetben. És éppen itt kezdődik történetünk…

Le Tricoteur – A Rocquaine-öbölben található, 1964 óta működő manufaktúra kézzel kötött guernsey termékei

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Kiváltságos elszigetelődés

Guernsey mintegy 8000 éve vált szigetté a tengerszint jégkorszakokat követő emelkedése révén, kőszentélyei 5000 éve épültek. 933-ban a szigetek a Normandiai Hercegséghez kerültek. 1066-ban Hódító Vilmos, Normandia hercege elfoglalta Angliát, és ezzel megteremtette az első jogi kapcsolatot a szigetek és Anglia között. A legfontosabb dátum azonban 1204, amikor is II. Fülöp francia király kiszorította az angolokat Franciaország területéről, ám a szigetlakók úgy döntöttek, hogy mégis az angol koronához kívánnak tartozni. Döntésükért később kiváltságokat kaptak, amelyek továbbra is lehetővé tették az Angliától független önkormányzatiságot, egészen napjainkig megőrizve a normann igazgatási hagyományokat. Sőt, a 19. századig Guernsey megőrizte saját nyelvét (Dgèernésiais) is (ma már csak lelkes nyelvészek tanulják a normann francia eme ősi változatát).

A ködös kikötő St. Peter Portban „A vendégszeretet és szabadság sziklájának, az ősi normann föld zugának, a maroknyi, nemes lelkű tengeri nép zord és egyben kedves Guernsey szigetének ajánlom” – így ajánlotta művét – Victor Hugo

Fotó: Steve Molnár

Steve Molnár – A több mint 40 éve a szigeten élő honfitársunk nyugdíjas idegenvezető a kikötőben álló erődítményben (Castle Cornet)

Fotó: Steve Molnár

Gyapjúharisnyát az angol lordoknak!

A francia király nem szívlelte a szigetlakók önállóságát, ezért folyamatosan támadta a szigeteket. Végül 1480-ban IV. Edward angol és XI. Lajos francia király megállapodott, hogy Guernsey semleges terület lesz (később Jersey-re is kiterjesztették ezt) és 1483-ban maga Sixtus pápa azt is megerősítette, hogy Guernsey mindkét hatalommal kereskedhet, még akár az egymás közt dúló háborúk idején is. A döntés évszázadokra meghatározta a sziget sorsát!

A különállás szimbóluma – Guernsey minden bizonnyal legtöbbet fotózott kék postaládája egyszerre hirdeti a német megszállás alól való felszabadulást és a Nagy-Britanniától való függetlenséget

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A 16. század elejéig egy átlagos „guernseyman” mezőgazdasággal foglalkozott és halászott, extra jövedelmet a néhanapján Angliába szállított szárított hal és hínár jelentett. Igen ám, de VIII. Henrik 1534-ben elszakadt a katolikus vallástól, és a frissen alapított anglikán egyházban a halas böjtnek már nem volt oly kiemelkedő szerepe – így a halfogyasztás jelentősen csökkent Angliában. Ezen a ponton jött képbe az éppen ekkoriban divatossá váló, gyapjúból készült kötött férfiharisnya, amely két évszázadon át jelentett gazdagságot Guernsey számára. A gyapjú meleget adott viselőjének, tartósabb is volt a gazdagok által addig hordott bársonynál, és jobban is idomult viselője lábához. 1614-ben azonban Anglia megtiltotta a híres angol gyapjú exportját. Guernsey nemesi családjai egyből meglátták a piaci rést, és gyapjút kezdtek importálni Angliából, hiszen különleges jogaik miatt ők továbbra is kereskedhettek Angliával. Ám nem csupán a kereskedelemről volt szó: a sziget néprajzi múzeuma őriz egy rokkát, amely arról árulkodik, hogy a helyiek nagyon finoman fésült gyapjúfonalat tudtak készíteni. Így történt, hogy hamarosan a lakosság fele ezzel foglalkozott, Anglia külkereskedelmének pedig mintegy 12%-át adta az itt készített gyapjú. Egy Guernsey-harisnya 1568-ban – mai árfolyamon számolva – 300 fontba került! Ennek az első aranykornak az ipari forradalom és a nadrágdivat vetett véget.

Sajátos hírnév – A Csatorna-szigetek volt az egyetlen brit terület a II. világháborúban, amelyet a nácik elfoglaltak. A stratégiailag kiemelkedően fontos szigeteken rengeteg, ma is látható bunker épült, a témának szentelt múzeum Guernsey egyik fő turisztikai látnivalója

Fotó: Steve Molnár

Tengerjárás – A világon itt mérhető, illetve érzékelhető az egyik legnagyobb árapály. A sziget területe apálykor majdnem kétszeresére nő! Ilyenkor többek között fémdetektorral felszerelkezett kincsvadászok járják az öblöket

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Madárparadicsom – A tengerparti sziklák szélén látványos túraútvonal halad végig, ahonnan akár még lundákat is lehet látni egy megfelelő távcsővel. Madárvonulás idején fontos pihenőhely Guernsey, nem véletlen, hogy több mint 300 madárfajt figyeltek meg már az apró szigeten

Fotó: Steve Molnár

Gránitkerítések között – Guernsey szigetét szűk, festői utak hálózzák be. Ehhez képest meglepően sok a kifejezetten nagy autó a szigeten, ami sokszor okoz bonyodalmat a közlekedésben...

Fotó: Steve Molnár

Kalóznép, raktárváros és csempésznemzet

A szigetlét és a földrajzi adottságok vezettek Guernsey második gazdasági sikertörténetéhez is – mégpedig három párhuzamos szálon. Sajátos földrajzi és jogi helyzete miatt St. Peter Port a 18. században hatalmas kereskedelmi bázissá vált, ahol elsősorban távolról érkező bort, dohányt és élelmiszert raktároztak. Az 1650-es évektől kezdve ugyanis a gyarmati területek csak közvetlenül az anyaországgal kereskedhettek, Guernsey viszont semleges maradt, ráadásul a vámok is alacsonyak voltak.