A hercegovinai Mostarról sokféle képzettársításunk lehet: a balkáni kisváros képe, amely a 19–20. század fordulóján Csontváryt is megihlette, vagy ahol a közép-európai szemnek szokatlan kulturális sokszínűség fogadja a mai napig a modern kor utazóit. De eszünkbe juthat a Jugoszlávia földbomlását kísérő borzalmas háború is, és azok a képsorok, melyeken a város jelképének számító Öreg híd lerombolását láthatjuk. A híd – amely nyugat-európai anyagi, valamint tevékeny magyar közreműködéssel épült újjá – azóta is a különböző kulturális gyökerekkel rendelkezők békés egymás mellett élésének szimbóluma. De vajon így gondolják-e a háború alatt még egymás ellen harcoló mostariak is? A háború óta megjelenő és minden szinten érzékelhető szembenállás tapasztalata nem írja-e felül a békés egymás mellett élés elképzeléseit és a globalizált világ multikulturális voltába vetett hitet? Most nemcsak a jelenkori társadalmi törésvonalak történeti gyökereit, hanem ennek érzékelhető jelenségeit is megmutatjuk egy virtuális mostari séta során

Az Albániáról szóló írások már-már eposzi kelléke a puska, de korábban az IFA tehergépkocsi is elválaszthatatlan volt e tájtól, csakúgy mint a papucs az albánok többségétől, akiknek zöme egyébként muszlim. De Prokletijében, Montenegró és Albánia határán a hegyi törzsek nagyrészt római katolikusok.

Egy téli hűsítő, ám koránt sem békés témát választottunk a nyár derekán. Idén volt a 20. évdordulója Szarajevó 20 századi tragédiájának, mely szomorú aktualitást szolgáltatott A Földgömb júliusi számában megjelent Szarajevói emléktorlaszok című cikknek.

2012 tele... Az itthoni hírekben többször is megjelenik, hogy a Balkán-félsziget fölött kavargó ciklonból folyamatos havazás zúdul a térségre, elsősorban a hegyvidéki területekre... Szarajevóban már több méter hó hullott, a városban akadozik az ellátás...