Jáva 1000 km hosszúságú sziget a világ legsűrűbben lakott helyeinek egyike, Magyarországnál csupán másfélszer nagyobb. Óvatos becslések szerint is 137 millióan élnek itt. A természet erői látványosan befolyásolják az itt élők életét. Vendégünkkel Kundermann Balázzsal a jávai vulkánok közé látogatunk, bár A Földgömb novemberi számában megjelent nagyszerű fényképek sokszor beszédesebbek és többet elárulnak a helyszínről.

Az Iráni Iszlám Köztársaságra sokan úgy tekintenek, mint a forradalmi fanatikusok országára, melyet csak és kizárólag a vallásos-ideologikus elvek és eszmék irányítanak. Ám a helyzet ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Bár az idealizmus valóban jelen van a külpolitikai gondolkodásban, de a vezetők magatartását a gyakorlatban inkább a politikai realizmus irányítja. A Földgömb novemberi számában Iránról jelent meg egy cikk Ablaka Gergely tollából, aki műsorunk vendége.

A Földgömb novemberi számával egy igen érdekes és keserű aktualitással is rendelkező helyszínére utazhat el az olvasó gondolatban egy olyan idegenvezető segítségével, aki nemrég tért haza a helyszínről. Vendégünk Erőss Ágnes, aki Jerevánban volt ösztöndíjas az elmúlt hónapokban és Örményországot belülről is alaposabban megismerhette.

Raja Ampat hihetetlenül gazdag korallzátonyain több mint 1430 halfaj él. Ez mintegy negyedével nagyobb szám, mint Földünk bármely más, hasonló élőhelyén. Itt egy szerencsésebb merülés során több fajjal találkozhat a búvár (284 a csúcs!), mint amennyit Egyiptom partjainál vagy a karibi térségben ismernek. De különlegességeket nemcsak a vízfelszín alatt láthatunk: a sziget­világ belseje, is sok, rendkívül ritka vagy ismeretlen faj élőhelye. Mai vendégünk ezen a paradicsomi helyen épített fel a helybéliekkel egy búvárbázist, de emellett a hely élővilágát is kutatja.

A Földgömb magazin gyakran foglalkozik a környezetmegóvással és természetvédelemmel is. A novemberi számban például a ragadozó madarakról lehet majd olvasni, köztük védett és veszélyeztetett fajokról is. A természetes élőhely megóvása a fő feladata a WWF Magyarországnak is. A WWF az elmúlt héten érkezett egyik – talán legnagyobb – hazai projektjével első nagy sikeréhez a Dunán a Szabadság szigeten. Vendégünk Siposs Viktória.

Baku hallatán néhány hónapja csak az Eurovíziós Dalfesztivál és a Compact Disco juthatott eszünkbe, most pedig a „baltás gyilkos” geopolitikai és etnikai földrajzi vaksággal kezelt ügye. Ennél azonban jóval többről van szó: Baku a világ legelső olajvárosa – mindennek következtében már történelmi távlatokban is szennyezett környezetű, ma is gyorsan növekvő, kétmilliós metropolisz a kaukázusi térség keleti felén.

Eddigi legfejlettebb bolygókutató szerkezetünk 567 millió kilométert utazott a világűrben, hogy végül ezredmásodperc-pontossággal időzített robbanások kíséretében átsüvítsen a Mars légkörén, s landoljon a Gale-kráterben. Lélegzetelállító megérkezése óta már több száz métert gurult a felszínen, folyamatosan gyűjti a leszállóhely környezeti adatait, látványos panorámafelvételeket készít, illetve kőzetminták elemzését végzi.

A vad tengerpartok, a napsütés, a tűzhányók, az irodalmi kertek, az ókori romok mellett ma már Montalbano felügyelő Szicília egyik legnépszerűbb turisztikai vonzereje. Andrea Camilleri regényhőse – akit a filmvásznon Luca Zingaretti alakít – az élhető és szeretni való Szicíliát mutatja be, amelyet hosszú évtizedek óta fojtogatnak a Polip karjai, ahol sajátos törvények uralkodnak, és a tisztelet szónak sokkal mélyebb jelentése van, mint a világ bármely más részén.

Putung malájul azt jelenti: pecsét. Jellegzetes lábnyomáról nevezték el így azt a szumátrai orrszarvút, amely egyik lábfejét elvesztette. A Földgömb szeptember számában olvashatunk Putung és a faj megmentéséért folytatott küzdelemről. Vendégünk a cikk szerzője Molnár Attila Dávid, aki egyúttal természetfilmes is.

Ultraortodoxok kontra szekulárisok, elszabadult élelmiszer- és ingatlanárak, afrikai menekültek tömegei, orosz és etióp bevándorlók integrációja. Csak néhány főbb tétel az Izraelt belülről feszítő problémák sorából. E Dunántúl-méretű közel-keleti ország a határain belül is össznépi konfliktusok sokaságát kényszerül kezelni. A Földgömb szeptemberi számában Izraellel is foglalkozik. Vendégünk a szerző Gergely Ági kommunikációs szakember.

Erdély nagyvárosait járva időről időre különös ruházatú, szinte mesebeli hangulatot árasztó embereket is láthatunk: férfiakat, hatalmas karimájú, fekete kalapban, nagy, fekete bajusszal, az idősebbeket barkóval. A hozzájuk tartozó nők hosszú, rakott szoknyában lépdelnek, kendővel a fejükön. Gábor-cigányok.

Az Albániáról szóló írások már-már eposzi kelléke a puska, de korábban az IFA tehergépkocsi is elválaszthatatlan volt e tájtól, csakúgy mint a papucs az albánok többségétől, akiknek zöme egyébként muszlim. De Prokletijében, Montenegró és Albánia határán a hegyi törzsek nagyrészt római katolikusok.

Mai témánk aktualitása, hogy múlt héten zárult a Fjällräven Classic verseny amely mára már Svédország egyik szinte kultikus túrájává vált, és a természetjárók ünnepe. Az útvonal a Sark-körtől északra, a Lappföld festői szépségű táján vezet 110 kilóméteren keresztül, melyet a résztvevőknek teljes menetfelszereléssel kell megtenniük szintidő alatt.

Egy téli hűsítő, ám koránt sem békés témát választottunk a nyár derekán. Idén volt a 20. évdordulója Szarajevó 20 századi tragédiájának, mely szomorú aktualitást szolgáltatott A Földgömb júliusi számában megjelent Szarajevói emléktorlaszok című cikknek.

Ma már nem számítanak újdonságnak a világűrből készült felvételek. A Google Earth segítségével akár mi magunk is elbarangolhatunk a műholdfelvételek segítségével a világ bármely tájára. A Földgömb majd minden lapszámában "Pillantás a magasból" címmel mégis leközöl egy-egy érdekes műholdképet. Vendégünk a sorozat állandó szerzője Timár Gábor az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.

Földgömb rovatunk az elmúlt adásaiban foglalkozott már a “fajok embertelen sebességű kihalásával”, és a klímakutatással is. Eddig a múltat vizsgáltuk, hogy okuljunk belőle. Mai vendégünkkel viszont arra keressük a választ, hogy mit tehetünk természetünk megóvásáért a jelenben. A stúdióban Antal Alexa a WWF (World Wide Fund for Nature) munkatársa.

A klímaváltozás már-már elcsépelt fogalommá vált a médiában. Néhány emberöltőre visszatekintve rendelkezünk csak pontos adatokkal, de földtörténeti mércével mérve vajon milyen lehetőségek vannak arra, hogy nyomonkövessük a változásokat? E témával foglalkozik műsorunk vendége László Péter, aki az Ötz-völgyi Alpokban végzett kutatásokat.

A földtörténet korábbi szakaszaiban élt fajok döntő többsége, 99%-a napjainkra már kihalt. Ám az elmúlt 3-4 milliárd év evolúciós fejlődése kellett ahhoz is, hogy mi, emberek feltűnjünk a színen – majd pár ezer év alatt olyan változásokat okozzunk, melyek hosszú távú hatásai egyelőre még csak meg sem jósolhatók.

Erdély Hollókőjeként is emlegetik Torockót, ahova mai vendégünkkel Tamáska Mátéval látogatunk el A Földgömb júniusi számában megjelenet írása apropóján. Mennyire eredményesek a mai műemlékvédelmi programok? Vajon sikerül-e valóban megőrizni az értékeinket, vagy csak egy régies máz fedi el a modernkor által ütött sebeket?

Nagy az ív, amely az egykori afrikai vadászexpedícióktól a mai, vadkilövő-kedvtelésig vezetett. Hogyan vált a világutazók önkifejezésének eszközéből mára korszerűtlen szinte “bűnös” cselekedet? Erre a kérdésre kereste a választ A Földgömb júniusi számában. Vendégünk Solymári Dániel a cikk szerzője.