A Soroksári úton van egy rejtett műhely, ahol a Borgiák-sorozat és még megannyi film maszkjai születnek. A maszkmesterek szigorúan őrzik titkaikat; Werovsky Verának, a cikk szerzőjének is csak öt hónapos egyeztetés után sikerült bejutni hozzájuk.

A Földgömb egyik új rovata a „Kultúrsokk”, amelyben a magyar utazó számára szokatlan, sokkoló külföldi szokásokkal, jelenségekkel ismertetjük meg az olvasót - számára már ne legyen olyan sokkoló, hogy például Nagy-Britanniába utazva egész estés fagyoskodásra kell számítania előkelő hoteljében, és még a keverőcsap hiánya is fejtörést okoz neki.

Emberemlékezet óta gyűlnek a zarándokok Pushkarban, hogy a kartik hó teliholdján, október végén vagy november elején, szent fürdőt vegyenek Brahma tavában, melyet körbeölel a kisváros. A tevevásárt e két jeles esemény fémjelzi. Míg a nyugati turisták számára állatvásár, a hívőknek zarándoklat. Természetesen ez utóbbiak is ellátogatnak a tevevásárba…

Borneó szigetének északi partjainál roppant gránitmaszszívum emelkedik a környező hegyek fölé. A 4095 méteres Kinabalut az idők hajnala óta tisztelet övezi. Meredek oldalán felfelé kapaszkodva nem csak a fullasztó, magashegyi párától áll el a lélegzet, hanem a trópusi hegyóriás gazdag élővilágának különös teremtményeitől is…

A József-hegyi-barlang legnagyobb értékei a máig érintetlenül megőrzött, többnyire hófehér ásványkiválások. Annyira látványosak, hogy az ide látogató neves külföldi szakemberek többsége a szintén kiépítetlen, ezért a nagyközönség előtt ismeretlen új-mexikói Lechuguilla-barlangéihoz hasonlítja őket, melyek – közmegegyezéssel – a világ legszebb barlangjának ékkövei!
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mára világhírnévre tett szert a természet e remekműve, amely rendhagyó módon nem a lakott területektől távol helyezkedik el, hanem épületek, kertek és utcák alatt húzódik.

Kőrösi Csoma Sándor a mai napig az egyik legszerényebb, legkevésbé megosztó, legkevesebb indulattal, ugyanakkor a legnagyobb megszállottsággal kutatott és rajongott figurája lenne a „Világraszóló Magyarok Klubjának” — ha lenne ilyen társaság.
A Csoma Szobája Alapítvány nagy feladatot tűzött ki magának: amellett, hogy tudományos igénnyel próbálja feltárni a nagy utazó életének himalájai nyomait, az elmúlt öt évben zanglai lakhelyének műemléki helyreállítására szervezett mentőakciójával folyamatosan hozzájárul a Zanglai Királyi Palota megújulásához, ahol Csoma feltételezett szobácskája található.

A GAZDASÁGI RÁDIÓ TEMATIKUS NÉMET ADÁSA

Ha azt halljuk, Kaukázus, két dolog is eszünkbe juthat: egyrészt egy látványos hegyvidék Ázsia peremén, melynek néhol 5000 méternél magasabb vonulatai a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó között húzódnak, másrészt pedig egy manapság geopolitikailag egyre inkább elértékelődő régió, amelynek határai nem teljesen egyeznek meg a hegyvidéki határokkal. A történelem során a keresztény és iszlám kultúra pufferzónájaként e térség mindig is nagyhatalmi törekvések kereszttüzében állt, a mai érdeklődés fókuszába pedig a Szovjetunió felbomlása miatti hatalmi vákuum kitöltése, az éppen emiatt stratégiailag fontos szénhidrogén-szállítási útvonalak ellenőrzése, a sajátos kulturális, etnikai törésvonalak, illetve a térségből induló népességkiáramlás okán került.

A Tűzföldtől északra a Dél-patagóniai-jégmező jórészt befedi a Déli-Andok hegyvilágát, azonban a mérsékelt övezet legnagyobb jégborításának peremén meglepően merész formájú sziklacsúcsok emelkednek a magasba. A jégvájta tavak és gleccservölgyek felett, a hegyi tundra és a füves pampa találkozásánál két meseszerű sziklavilág is magasodik. Az egyik El Chalten jégbe zárt világa híres-hírhedt tornyaival: a Fitz Royjal és a Cerro Torréval. A másik a lenyűgöző Paine-csoport. Ezek kis területű sziklabirodalmak, rendkívüli gránitfalakkal, taréjokkal - és igencsak mostoha időjárással. Hegymászó szempontból ez az extrém sziklamászás hazája. Hősies küzdelem vagy emberi hasztalanság? Hegymászók a világ végén...

A Nap legismertebb jelenségei a napfoltok, melyek száma átlagosan 11 évenként éri el a maximumot. Ilyenkor azonban a kitörések és a naptevékenység más megnyilvánulásai is gyakrabban jelentkeznek, sőt jelentős hatással lehetnek Földünk légkörére, magnetoszférájára, s ezen keresztül civilizációnkra is. Az előrejelzések szerint 2013 a napfoltmaximum éve lesz, ezért különösképp érdemes megismerkedni központi csillagunk működésével, jelenségeivel és azok hatásaival.

Tényleg nem lehet tetovált bőrrel japán fürdőbe menni? Ugyanabban a kád vízben fürdik le az egész család, és még a vendégeik is? Igaz az, hogy a hagyományos japán fürdő meztelen, ugyanakkor koedukált? Miért hívják vízkereskedelemnek a japán prostitúciót? Néhány eldugott hegyi fürdőben valóban lehet majmokkal fürdeni? Az ehhez hasonló közhelyek mutatják, hogy a japán fürdőkultúra sikeresen kivívta magának a nemzetközi figyelmet, ami a japán kultúra iránti általános érdeklődés J-popba ágyazott reneszánszának farvizén még hazánkba is elevickélt.

A 20. század elején, a motoros repülés kialakulásával az úttörő pilóták nyomban észrevették, hogy a levegőből régen elfelejtett, esetenként elszántott vagy beerdősödött földvárak, sáncok, árkok, erődök, várak, kolostorok és templomok nyomai bukkannak elő. Az egykor emberlakta területekről, lelőhelyekről különböző évszakokban készített légi felvételek olyan föld alatt rejlő jelenségeket fedhetnek fel, amelyek a terepen vizsgálódva gyakran nem válnak el annyira környezetüktől, hogy felismerhetnénk őket.

A Könyves Kálmán körút és az Illatos út között terül el Magyarország legnagyobb vasúti létesítménye, a „Ferencvárosi rendező”. Nincs itthon tehervagon, amely ne fordult volna meg itt. Vágányok, amíg a szem ellát; a mintegy nyolcvan sínpár közül ma már sok használaton kívüli vagy elhagyatott. Filmszerű fotósélmények fél év fotózás során.

Okozhat-e szupervulkáni kitörés világvégét és túlélhető-e egy ilyen esemény? 2012-ben felerősödtek a jóslatok: hatalmas erővel törhet ki a Yellowstone, úgy, hogy mindent elpusztít! Vajon mi ebből a valóság? Ezekre a kérdésekre keresi a választ mai vendégünk Harangi Szabolcs geológus A Földgömb decemberi számának hasábjain.

Két hónapos antropológiai-fotográfiai vállalkozása során Lantai-Csont Gergely és Szilasi Ildikó Herina Magyar László, 19. századi Afrika-utazó nyomába indult. Útjuk célja Angola és Kongó jelenkori társadalmi-környezeti állapotának és jelenségeinek dokumentálása a Magyar László által több mint másfél évszázada bejárt területeken. Stúdiónk vendége Dr. Nemerkényi Zsombor, Magyar László szakértő, A Földgömb magazin helyettes főszerkesztője. Általában nagyon keveset tudunk a múlt századok nagy Magyar felfedezőiről, így Magyar Lászlóról is. Ezt a hiányt kívánja A Földgömb decemberi számában megjelent cikk is pótolni egy kicsit.

Kínáról geográfus szemmel mesél A Földgömb szakértője a Gazdasági Rádió kínai hetének keretében. Az ország területi tagoltságáról, társadalmigazdasági megosztottságáról, a gyors fejlődés nehézségeiről tudhatunk meg többet vendégünktől. De annak is érdemes meghallgatni műsorunkat, aki Kínába szeretne látogatni, hogy megismerje az országot és kultúráját. Gyuris Ferenc az ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszékének tanársegéde, Kína szakértő.

Bolygónkon mindenhol jelen vannak. Nem hiányoznak az északi, tundrai élőhelyekről, a forró sivatagokból, a több ezer méter magas hegyek szikláiról, de a kiterjedt pusztákon is otthon érzik magukat. Világszerte több mint 300 fajukat tartja számon a tudomány, jó tizedük hazánkban is előfordulhat. Gyorsak, kitartóak, vázuk tökéletesen alkalmazkodott a zsákmányállatok levegőben vagy levegőből történő elejtéséhez. A ragadozó madarakról írt egy nagyon érdekes cikket Balázs István A Földgömb magazin novemberi lapszámában, aki telefonon mesélt e csodálatos madarakról.