A dereglye hangtalanul siklik a csatornán, a félhold fehéres fényénél éppen csak kivehetőek a felszínt borító vízijácint duzzadt levelei, amelyek közé csónakunk nyílegyenes, sötét csíkot fest. Fejlámpáink fényében a kajmánok szeme körös-körül tucatnyi kék, lila és vörös gömbként csillog a vízben. A kormányos hátulról megveregeti a vállam, és jobbra mutat, a bozótosba, ahol egy másfajta, sárga szempár világít. Pulzusom felgyorsul, és a kezem közt vékony, sípoló hang jelzi, hogy a vakurendszer feltöltődött, használatra kész.Jaguárok után járunk, de napok óta nem láttunk egyetlen nagymacskát sem. Ez lenne a pillanat?