Tizennegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Magyarországon élő és hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálása. Ezeken a napokon égen, földön és az őrfáikon fellelhető szárnyas vadászok után kémlelnek majd a madarászok. A szinkronszámlálás során létrejövő adathalmaz segítségével pontos képet kaphatunk majd a madárállományról. Az adatokat a Magyar Madártani Egyesület Ragadozómadár Monitoring Központja értékeli

Raja Ampat hihetetlenül gazdag korallzátonyain több mint 1430 halfaj él. Ez mintegy negyedével nagyobb szám, mint Földünk bármely más, hasonló élőhelyén. Itt egy szerencsésebb merülés során több fajjal találkozhat a búvár (284 a csúcs!), mint amennyit Egyiptom partjainál vagy a karibi térségben ismernek. De különlegességeket nemcsak a vízfelszín alatt láthatunk: a sziget­világ belseje, is sok, rendkívül ritka vagy ismeretlen faj élőhelye. Mai vendégünk ezen a paradicsomi helyen épített fel a helybéliekkel egy búvárbázist, de emellett a hely élővilágát is kutatja.

Putung malájul azt jelenti: pecsét. Jellegzetes lábnyomáról nevezték el így azt a szumátrai orrszarvút, amely egyik lábfejét elvesztette. A Földgömb szeptember számában olvashatunk Putung és a faj megmentéséért folytatott küzdelemről. Vendégünk a cikk szerzője Molnár Attila Dávid, aki egyúttal természetfilmes is.

Földgömb rovatunk az elmúlt adásaiban foglalkozott már a “fajok embertelen sebességű kihalásával”, és a klímakutatással is. Eddig a múltat vizsgáltuk, hogy okuljunk belőle. Mai vendégünkkel viszont arra keressük a választ, hogy mit tehetünk természetünk megóvásáért a jelenben. A stúdióban Antal Alexa a WWF (World Wide Fund for Nature) munkatársa.

A földtörténet korábbi szakaszaiban élt fajok döntő többsége, 99%-a napjainkra már kihalt. Ám az elmúlt 3-4 milliárd év evolúciós fejlődése kellett ahhoz is, hogy mi, emberek feltűnjünk a színen – majd pár ezer év alatt olyan változásokat okozzunk, melyek hosszú távú hatásai egyelőre még csak meg sem jósolhatók.