Egri Csaba

A Föld külső erői által uralt felszíni környezethez képest barlangjaink jóval védettebbek, ám ennek ellenére a külvilágban zajló folyamatok itt is éreztetik hatásukat. A civilizációs környezeti ártalmak ijesztő mértékű növekedése, a természeti erőforrások kizsákmányolása, a föld, a vizek és a...

Nem elég, hogy az ország egyik legtávolabbi szegletében, de ott is mélyen a föld alatt rejtőzik hazánk máig egyetlen, tisztán természeti világörökségi helyszíne. A határ által kettéválasztott, de földrajzilag egységes Gömör–Tornai-karsztvidék felszín alatti világa az „Aggteleki- és a...

A karsztok olyan, sajátos formakinccsel rendelkező területek, ahol a felszínfejlődést elsősorban a kőzetek víz általi oldhatósága határozza meg. Ebből következően kialakulásuk egyik alapfeltétele a jól karsztosodó kőzet, zömmel mészkő vagy dolomit. Persze, ha a felszínre hulló csapadékvíz és a...

Brazília természetföldrajzáról elsősorban a nagyüzemi mezőgazdálkodás érdekében végzett esőerdőirtások, az intenzíven folyó bányászati tevékenység és a világ egyik leginkább semmibe vett környezetvédelme jut eszünkbe. Ha esetleg ennél sokkal mélyrehatóbb földrajzi ismereteink is vannak az...

Kékes színekben tündöklő, monumentális jégoszlopok, víztiszta jégcsapok, fagyosra dermedt jégfolyók, meredek jégfalak. A barlangokban felhalmozódó és egész éven át megmaradó jég viszonylag ritka jelenség, mivel több tényező együttes előfordulása szükséges ahhoz, hogy mindez létrejöhessen...

20 éve az UNESCO-listán az Aggteleki- és Szlovák-karszt felszín alatti világa

Gumicsónakunk halkan siklik a kristály­tiszta, még a sötétben is átlátszó tavak vizén, miközben hatalmas cseppkőosz­lopok között kanyargunk a föld alatti folyó medrében

Az ezredforduló óta eltelt évtized a hazai barlangkutatás egyik legsikeresebb időszaka lett. Ismert barlangjaink száma ugyan nem nőtt jelentősen, azonban a járathosszúság több mint 36 km-rel növekedett!