A látványosan nagyobb testű, kivállasodott tojó a legtöbbször térdmagasságban jött ki az erdőből, mint egy szellem, néma csendben. Elfoglalta kedvenc őrfáját, lomha mozdulatokkal összecsukta izmos szárnyait, kíváncsian nyújtogatta nyakát – körbekémlelve a kis tisztáson. Szemében különleges, vad csillogás ragyogott

A héja nagyon erős madár, a természet úgy alkotta meg erejét, gyorsaságát, rendkívül kitartó vadászszellemiségét, hogy kifejlett ragadozó madarakat is képes elejteni: vándorsólymot, egerészölyvet, karvalyt, kék és vörös vércsét, réti és erdei fülesbaglyot, macskabaglyot, kuvikot, gyöngybaglyot és hazánkban ritka kányafajokat is. Ráadásul – pl. territóriumfoglalásnál – képes megölni saját fajtársát is!
E rejtőzködő vadász nevét sokan ismerik, de nagyon kevesen találkozhattak vele szemtől szemben. Ideje nagy részét az erdő rejtekében tölti. Latin neve: Astur Gentilis. A Gentilis jelentése: nemes, úri, előkelő. Nem véletlenül... Maga a héja hangutánzó elnevezés – a madár kíjja-kijja hangjára utal.
Az erdő fáit elsődlegesen álcaként használja. Lekerekített szárnya és hosszú kormánytollai segítségével könnyedén manőverezik vadászat közben. Ha zsákmányállata fák között vagy bokros részen kanyarokat ír le, a héja nem nyomkövető módon megy utána, hanem „kiszámítja” a préda érkezésének helyét, és átlósan levágja a kanyarokat. A hosszú kormánytollaknak köszönhetően rendkívül fordulékony, szaltóra, bukfencekre is képes a levegőben.
Jellemzően kisemlősöket és madarakat zsákmányol. Egy ötéves hazai táplálékösszetétel-elemzés 417 fajt talált az étrendjében. Legtöbbször egyedül vadászik, csak a jól összeszokott pároknál figyelhető meg néha, hogy együtt, taktikusan dolgoznak. Madárzsákmányát a legtöbbször röptében kapja el, a rágcsálókat a sűrű, bokros részeken „gyalog” fogja meg.
Testmérete a hazai ragadozók között közepesnek számít, noha a szárnyfesztávolsága akkora is lehet (165 cm), mint egy fehér gólyáé. A tojó lényegesen nagyobb, mint a hím, erősebb csüd, vastagabb lábujjak és szögletesebb fejforma jellemzi. Összességében azonban karcsúbb, erőteljesebb, mint egy egerészölyv. A hím héják testtömege itthon 700 g körül mozog, a tojóké pedig 1100-1400 g közé tehető. Farktollai hosszúak, ezek segítik a fák közötti nagy sebességű mozgást, gyors irányváltoztatást. Az öreg madarak kékes palaszürkék, a fiatalok színe a világos- és sötétbarna között változik, sárgás krémszínű, rozsdabarna.

A karvaly nagyon hasonlít rá (bár szárnycsapásai sűrűbbek), azonban sokkal kisebb, egy hím héja viszont alig nagyobb egy tojó karvalynál. Így a két faj öreg példányait nehéz egymástól megkülönböztetni. A héja feje laposabb, míg a karvaly feje inkább kicsi és kerek formájú. A héja csőre erősebb, vaskosabb. Sziluettjük hasonló, a héja feje nagyobb, és határozottan előre nyúlik, a farok töve, a deréktáj a héja esetében vaskos, a karvaly esetén keskeny.
Európai létszámuk 200 ezer pár felett van, és bár amerikai állománya stabil, az európai 20 év alatt 25%-kal csökkent. Itthon a legintenzívebben csökkenő létszámú ragadozó madár. Ennek feltételezhető oka például, hogy igen érzékenyen érintette őket a nyugat-nílusi vírusfertőzés. Emellett a befogás, az élő- és fészkelőhelyek csökkenése és az áramütés is veszélyezteti a meglévő állományt. Ráadásul a lelövés, a mérgezés és a fészkek kirablása is állandó feladat elé állítja a hazai hivatásos és amatőr természetvédőket.
Elterjedési területének jelentős részén minden évszakban állandó, kismértékű vonulás, elmozdulás azonban sok helyen megfigyelhető. A hazánkban kirepült fiatal madarak az adott évben jellemzően szétszóródnak a Kárpát-medencében.
Fészkét rendszerint az erdő egyik legnagyobb fájára építi. A munka tetemes része a hím feladata. Költéskor a fészekbe zöld gallyakat hordanak, ezzel takarják a táplálékmaradványokat, köpeteket, így csökkentve az élősködők mennyiségét a fiókák közelében. Általában 3-4 tojást rak. Kis fiókás korban a hím vadászik, a tojó a hím által zsákmányolt élelemmel eteti a kicsiket.

Szinte minden testrésze fegyver. A nagy méretű szemek, karmok, az erős és hosszú láb, a csőr mind a hatékony zsákmányszerzést segíti. De még az ép tollazat is hozzájárul a sikeres vadászathoz, a nagy sebesség elérését ugyanis pont ez támogatja. Az aktív vadászok tollainak zártsága sebességük növelését eredményezi. Vedléskor persze nagyon sok rágcsálót esznek, mert ilyenkor korlátozott a repülési képességük, a vedlés befejeztével, ősszel viszont már szélesedik a táplálékskála. Vadászat közben, rövid távon (3-400 m) sebessége 100-110 km/h is lehet. Erdei közlekedő sebessége 30-50 km/h. Fő módszere a meglepetésszerű támadás és a fantasztikus sebesség kombinációja. A sebesség, mozgékonyság (fordulékonyság), az erő, valamint a nagyfokú kitartás ellenére azért a héjáról is elmondható, hogy nagyjából 6-10 zsákmányszerző próbálkozásból mindössze egy sikeres. Ne feledjük, célpontjai is kiválóan repülnek és manővereznek!
Az aktív vadászok (héja, karvaly, kerecsen- vagy vándorsólyom) előre megtervezik zsákmányolásukat. Míg egy vércse, egerészölyv vagy kánya ad hoc szerzi a zsákmányt, egy sas esetleg rabol más fajoktól, addig a héja kész taktikával kezd vadászni. Ahogyan az összes ragadozófaj, a héja is szelektál: főleg a beteget, a gyengét, az öreget kapja el. Ismerik, merre vannak mindig zsákmányállatok, és esetleg új stratégiákat találnak ki a túlélés érdekében. Így előfordul, hogy egy nyár végi meleg napon egy héja – elhagyva az erdő biztonságos rejtekét – egy tarló feletti őrfáról figyeli a nyílt területen mozgó potenciális zsákmányfajokat. Ráadásul gyorsan tanulnak: ha már sikert értek el egy módszerrel, akkor azt többször is kihasználják.

Sok fészekrabló fajt is képes levadászni (pl. szajkó, szarka), így védi az énekesmadarak állományát. Ugyanakkor a drasztikusan növekvő – a művelt területeken károkat okozó – örvösgalamb-populáció komoly vámszedője: a héja ebben a mezőgazdaság segítője.
Az összes aktív vadász emberkerülő, de nagy magasságban a lakott terület légterében is megfigyelhetők, a fiatal madarak viszont – főleg táplálékban szűkös időszakban – gyakran belátogatnak a házak közé. A héja azonban igazából az árnyékos magyar erdők szelleme.

Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek