Az Iráni Iszlám Köztársaságra sokan úgy tekintenek, mint a forradalmi fanatikusok országára, melyet csak és kizárólag a vallásos-ideologikus elvek és eszmék irányítanak. Ám a helyzet ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Bár az idealizmus valóban jelen van a külpolitikai gondolkodásban – magukat tartják a világmindenség középpontjának –, de a vezetők magatartását a gyakorlatban inkább a politikai realizmus irányítja. Mindebben pedig meghatározó szerepű az ország földrajzi fekvése és alapvető alakító a közvetlen környezet

A mellkasomban érzem a hatalmas dörrenést, az ablaktáblák megremegnek, a szállásadó kutyája pedig egy szék alatt keres menedéket. Aztán pár perccel később, mint hirtelen jött hóviharban a vastag pelyhek, úgy kezd el hullani a „pernye” az égből. Szétterül a tájon és újabb réteget teríta hetek óta szürke por alatt sínylődő veteményesekre. A reggeli napfényt a Bromóból felböffenő gomolyagokból összeállt, szürke felhők tompítják. Az élet azonban csak egy pillanatra áll meg. A falubeliek tovább kapálnak, valaki rőszét cipel, a motoros suhancok pedig továbbra is ajánlatokat tesznek: pár dollárért olyan közel visznek az aktív vulkánhoz, ahol nem csak hamu, de forró kövek is hullanak...

Egy város, melynek talán legfőbb látványossága az Ararát jellegzetes, jégsapkás csúcsaira nyíló, káprázatos és megunhatatlan panoráma. A Hegyre, amely a világ örményei számára a legfontosabb szimbólum: a szülőföld, a hovatartozás és összetartozás egyetemes jelképe. Az Ararát, amely bár karnyújtásnyira magasodik a város fölé, mégis elérhetetlen. Elérhetetlen, hiszen a lezárt török–örmény határ túloldalán fekszik. Ott, ahol 1915–1917 között sor került a 20. század egyik első tömeges népirtására, melynek – becslések szerint – több mint egymillió örmény esett áldozatul. Elképzelni is nehéz ennél kegyetlenebb mindennapos emlékeztetést arra, ami nincs többé... És keresve sem találni ennél ideálisabb terepet egy etnikai földrajzi kutatómunkához

Bolygónkon mindenhol jelen vannak. Nem hiányoznak az északi, tundrai élőhelyekről, a forró sivatagokból, a több ezer méter magas hegyek szikláiról, de a kiterjedt pusztákon is otthon érzik magukat. Világszerte több mint 300 fajukat tartja számon a tudomány, jó tizedük hazánkban is előfordulhat. Gyorsak, kitartóak, vázuk tökéletesen alkalmazkodott a zsákmányállatok levegőben vagy levegőből történő elejtéséhez. A ragadozó madarak a levegő urai