A Máramarosi-havasok ukrajnai vonulatai nem tartoznak a magyar turizmus kedvelt célpontjai közé. A rossz állapotú utak, a fejletlen infrastruktúra és a politikai bizonytalanság még mindig komoly visszatartó erő. Ám e vidék a hegyikerékpározás, vadvízi evezés és az egyre népszerűbbé váló „haditurizmus” valóságos paradicsoma...

Azerbajdzsánról ma kapásból a gazdag szénhidrogénkészletek és néhány politikai manőver juthat az eszünkbe. Ugyanakkor az ország – épp a gazdag kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően – a nyugati típusú fejlődés útjára lépett, ám a vidéki Azerbajdzsán máig fenntartható, zömében önnfenntartó módon gazdálkodik természeti kincseivel. Bár Baku felhőkarcolói az olajjövedelmek miatt egyre magasabbra törnek, eltávolodva tőlük csodálatos környezetbe és eltűnőben lévő szokásokat őrző tájakra juthatunk...

Bikarét, Ménes-járás, Nagy-birka-rét, Juhászlak, Disznószék. A korabeli térképeket bújva ehhez hasonló nevek sokasága tanúskodik arról, hogy az ország jelentős területén legeltetett állattartás folyt – s ha nevükben néha máig is őrzik egy-egy terület eredeti szerepkörének emlékét, a hagyományos legeltetés visszaszorulásával a legelők, rövid füvű gyepek is egyre kevésbé részesei a mai tájnak. De nemcsak a legelők területe zsugorodott össze, a hozzá tartozó madarak állománya is megcsappant. Csendes kis falvaink külterületén egykor gyakori és megszokott vendég volt a búbos banka, a gyurgyalag és a szalakóta. Ma már nagy szerencse kell ahhoz, hogy találkozhassunk velük...

A cukornádkultúrák fénykora az 1920-as évekre tehető, s a javak felhalmozása erre az időre érlelte be legértékesebb, legszebb tárgyait. A historikus cukornádültetvények kristályosítói ott alakultak ki, ahol bőségesen akadt folyóvíz. A víz adta az energiát a nád kisajtolásához: eleinte a vízkerekeknek, később a vízgépeknek, turbináknak. De kellett a víz a gőzgépeknek és még a nád tisztításához is...

A kalmükökre leggyakrabban úgy hivatkoznak, mint az egyetlen európai buddhista népre, de történetük akár a Sztálin alatti deportálások mintapéldájaként is szolgálhat. Az ezredforduló környékén Kalmükföld hírnevét leginkább excentrikus vezetőjének, az elnöki tisztséget 17 éven át betöltő Kirszan Iljumzsinovnak köszönhette, akit olyan, szállóigévé vált kijelentései tettek hírhedtté, mint: „Ha a népnek kán kell, hát leszek a kánjuk...”, vagy: „Egy tehetős elnök biztosíték a korrupció ellen...”

A napimádóknak a még tomboló nyár közepén érdemes felkészülni a téli napokra. Kitűnő célpont lehet a karib-tengeri szigetvilág. A Royal Caribbean – bár Norvégiában alapították – nevéből is kiviláglik, hogy e terület a hajótársaság elsődleges célpontja. Utazzunk hát ezúttal gondolatban a világ legnagyobb luxustengerjárójával, az Oasis of the Seasszel-el Cozumel szigetére, mely a Yucatán-félsziget keleti partjai mellett emelkedik ki az óceánból...

Ha valaki ránéz az első két betűre, egyszerre több dolog juthat eszébe. A felsőoktatásra gondolva máris kellemetlen emlékek derengenek fel, mert így rövidítik a sikertelen vizsga után a második, esetleg harmadik próbálkozást (UtóVizsga). De a másik megfejtés sem feltétlenül pozitív érzetű, hiszen az UltraViola sugárzás nyaranta egyre sűrűbben jelenik meg fenyegető hírtartalomként.

Annak ellenére, hogy Marokkó évtizedek óta ontja a szebbnél szebb ásványokat, rengeteg preparált, festett és ragasztott példánnyal találkozhatunk a helyi piacokon. A vanadinit viszont azon kevesek egyike, ahol az ásvány szépsége és népszerűsége miatt ilyen trükkökre nincs szükség. Kevés olyan ásványgyűjtő akad, akinek ne lenne a gyűjteményében egy szép marokkói példány. Piros-narancs kristályai méltán népszerűek az ásványok szerelmesei között.

Galaxisotthonunk, a Tejút egy kb. 100 000 fényév átmérőjű, küllős spirálgalaxis, amely nagyságrendileg 100–400 milliárd csillag otthona, és a Napunkhoz hasonlatos csillagokon kívül legalább további 100 milliárd bolygó, 10 milliárd fehér törpe, 1 milliárd neutroncsillag és 100 millió fekete lyuk is található benne. Ez utóbbiak közül az egyik biztos, hogy a galaxis magjában helyezkedik el, és 4 millió Napéval egyenlő tömege hatással van a Tejút központi részére és a spirálkarok elrendeződésére is

A rizsjácintok trópusi-szubtrópusi származású vízigyomok, elterjedésük súlypontja Kelet-Ázsiában van. A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a rizstermesztéssel került el a világ távoli tájaira, így Dél-Európában is megtelepedett. Hazánkban éri el földrajzi elterjedésének északi határát.