A 20. század első évtizedeiben Ózd Magyarország egyik leggyorsabban fejlődő települése volt: a vas és acél városa virágkorát élte, sorban épültek a lakótelepek, ahogy akkor mondták: kolóniák. A lakásokban villany, víz, csatorna – sokak ábrándja volt ez akkoriban. Egy házban kettő vagy négy család lakott, mindenki jól szituált, megbecsült gyári ember