A Déli-óceán e szegletén – mondják – évente csak két-három napon ilyen tükörsima a vízfelszín, a személyzet mégis tengeribetegség elleni tablettával kínálja a sporthajó utasait. A fedélzeten lévők Ausztrália egyik híres nemzeti parkjába, a tasmániai Bruny-sziget partvidékéhez igyekeznek; nekem az utazási iroda ajándékba adta a túrát, mikor elmondtam, hogy már negyedszer veszek részt az antarktiszi bálnavédelmi programban. A Sea Shepherdemblémát viselő sapkám láttán a legénység sem csodálkozik, hogy visszautasítom a pirulát – pontosan tudják, hogy tegnap érkeztünk vissza a korántsem ilyen békés antarktiszi vizekről

Nagy az ív, amely az egykori afrikai vadászexpedícióktól a mai, vadkilövő-kedvtelésig vezetett. Hogyan vált a világutazók önkifejezésének eszközéből mára korszerűtlen szinte “bűnös” cselekedet? Erre a kérdésre kereste a választ A Földgömb júniusi számában. Vendégünk Solymári Dániel a cikk szerzője.

Nagy az ív, amely a tudományos igényességet sem nélkülöző afrikai vadászexpedícióktól a mai, az igazolhatóság határát súroló vadkilövő-kedvtelésig vezetett. Hogyan vált a szabadidő eltöltésének egykor népszerű formájából, világutazók és kalandorok önkifejezésének eszközéből mára korszerűtlen, „bűnös cselekedet”?