JEMEN ÉS KHAT - Kultúrelem a szájban
„Létezik egy ország, ahol minden rendbe' van. Minden úgy van, mint máshol, csak egy kicsit máshogyan. Létezik egy gyógyszer, ami mindent rendbe hoz. Khat-levélnek hívják, és szájrákot okoz.” (URH-dalszöveg a 80-as évek elejéről)
Az ókorban Boldog-Arábiának nevezett terület nemcsak tömjénnel és mirhával látta el a közeli és távoli birodalmakat, hanem öntözött területeiről rengeteg alapvető növényi élelmiszer és gyümölcs került az asztalokra. A tömjén- és mirhakereskedelem a Kr. u. 3. században elvesztette korábbi jelentőségét, de a mezőgazdaság megőrizte vezető szerepét, és egészen a múlt század közepéig változatos termékekkel látta el az országot. Napjainkban azonban – annak ellenére, hogy nem csökkent a művelt területek aránya – Jemen élelmiszer-szükségletének 80%-át importból kell fedezni! Ennek pedig egyik fő oka, hogy ma már a termőterületek csaknem kétharmadán kizárólag khatot gondoznak.
Jemenben a khat teljesen összefonódik a mindennapok életével. A társadalmi érintkezés egész szerkezete nagyrészt a khat fogyasztására épül, és e jelenség egyedülálló a világon. Bárhol járunk az országban, délutánonként duzzadt arcú emberekkel találkozunk.
KHAT (CATHA EDULIS)A kecskerágók családjába tartozó, Kelet-Afrikában és az Arab-félszigeten őshonos növény. Egyéb elnevezései: khat tea, abesszin tea, paradicsom virága. Lassan növő cserje vagy fa, magassága — tájegységtől és csapadéktól függően — 1,5 méter és 20 méter között változik. Örökzöld, csillogó, bőrszerű, fűrészes szélű, átellenes állású levelei 5—10 cm hosszúak és 1—4 cm szélesek. Levele többféle alkaloidát tartalmaz, amelyek közül a katinon stimuláns hatású: izgalmat, étvágytalanságot és eufóriát vált ki fogyasztójában. 1980-ban az Egészségügyi Világszervezet kábítószernek minősítette, mivel fogyasztása enyhe vagy közepesen súlyos pszichés függőség kialakulásához vezethet.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
