Csak a labdarúgáshoz mérhető a sakk népszerűsége Örményországban. Ahol a sakkozók igazi példaképek, és ahol lakosságarányosan az egyik legtöbb nagymester él a világon. Az utánpótlást ráadásul jó előre biztosították, hiszen a nemzeti sportként űzött játék másfél évtizede kötelező tantárgy az általános iskolákban
A diákok úgy jelentkeznek, majd kiesnek a padból. A tanítónő, Asya irigylésre méltó helyzetben van. Picit habozik, kit is szólítson, annyian szeretnének kimenni a táblához. Nem egy szokványos tanóra zajlik Jereván 24. számú általános iskolájában: sakkozni tanulnak a 2. osztályosok. A padokon színes, nyitott munkafüzetek hevernek, mindenki figyel, és ha kérdés hangzik el, hirtelen nagy nyüzsgés támad. Vajon az olvasásóra is ilyen lehet? – morfondírozom, de a kérdés költői; a sakk valószínűleg olyat tud, amit talán hiába várnánk a többi tantárgytól.
Bár nem értek örményül, világos, hogy a lépések szabályainak elsajátítása zajlik. Persze játékos formában történik, amit szemmel láthatóan rendkívül élveznek a gyerekek; főleg, hogy osztályzás sincs – igaz, házi feladat van bőven. Később önkéntelenül is a tanóra szereplőjévé válok, hiszen kicsöngetés előtt az órán velem együtt „hospitáló” igazgatóhelyettes megkér, mondjam meg, ki volt szerintem a legaktívabb, a „király”, akinek jutalma egy papírfigura lesz. Asyához hasonlóan én is komoly dilemma előtt állok, ám végül az első padban helyet foglaló kócos fiúra esik a választásom.
Nem a nagymestereket kutatják
Örményország úttörő szerepet játszott a sakk iskolai oktatásának bevezetésével. A netflixes A vezércsel című sorozat óta szinte soha nem látott népszerűségnek örvendő játék a 2011/2012-es tanév óta heti egy órában kötelező tantárgy. A döntést hosszas előkészület előzte meg, amelynek ötletgazdája a sakkakadémia elnöke, Szmbat Lputjan volt.
A négyszeres örmény, csapatban pedig olimpiai bajnok, egykori top 20-as sakknagymesterrel az irodájában ülünk le beszélgetni. A 2002-ben alapított Örmény Sakkakadémia központjában járunk, amelynek zordon, vastag falain az egykori kiválóságok portréi, a versenyekről és konferenciákról készült, sárgás-zöldes fakó fényképek sorjáznak.
A nagymesterrel együtt járjuk végig az épületet, Lputjan büszkén mutogatja az akadémia oktatótermeit, a vendégszobákat, a végtelen hosszú asztalsorokat, ahol megannyi hazai és nemzetközi versenyt rendeztek már. Az akadémia felállítása akkoriban fontos lépés volt, hiszen sok kiváló sakkozó hagyta el az országot; az utánpótlás kérdése azonnali megoldásért kiáltott. Az akadémiának a legjobb örmény sakkozókat és edzőket kellett összeterelnie, és küldetésének tekintette a hagyományok továbbvitelét.
Hamar a sakk iskolai oktatására terelődik a szó. „Csak pozitívumokat látok” – jelenti ki az elnök, aki az ügy mellé fajsúlyos támogatót tudott állítani: Szerzs Szargszján akkori örmény államfőt.
Lputjan szerint az iskolákban nem a tehetséggondozás a fő cél, sokkal inkább a személyiség formálása. A 66 éves férfi kifejti, hogy egy 6-7 éves gyermek korán megtanulja: a sakk egy végtelenül fair játék, amely minden elemében igazságos. Lehetőséget ad sokféle lépés átgondolására, értékelésére és a legjobb kiválasztására.
A gyermek így nagyon korán kénytelen lesz döntéseket hozni, azokért felelősséget vállalni, emellett „megtanul becsületesen nyerni vagy emelt fővel veszíteni”, ami végeredményben nemcsak az egyén javára válik, hanem a társadalom is profitál belőle. Így amikor a játszma végén a két fél kezet ráz egymással, azzal azt is kinyilvánítják, hogy fontosak számukra ezek az értékek.
Jelenleg több mint 3000 pedagógus tanítja a sakkot, közülük minden második egykor maga is sakkozó volt. Az akadémia – az örmény oktatási minisztériummal karöltve – azonban nem áll meg itt, hiszen a sakk oktatását már az óvodákban is tesztelik, és világszerte több országból érdeklődnek a játék iskolai bevezetésének tapasztalatai iránt. Magyarországon egyébként a sakk (sakk-logika, képességfejlesztő sakk, sakk-matematika, azaz „saktika” formájában) választható tantárgy az általános iskolában, és számos képességfejlesztő kiadvány érhető el magyarul.
A szellemi sport oktatásban betöltött szerepéről beszélgetünk Vahán Szargszján pszichológus professzorral, az Örmény Állami Pedagógiai Egyetemen működő Sakk-kutató Tudományos Intézet programvezetőjével is. A sakk oktatási módszertanán dolgoznak, ajánlásokat tesznek, konferenciákat rendeznek.
Bár a sakk kötelező tantárgyként való oktatását kritikák is érték, van mit tanulni az örményektől, hiszen az általános iskolákban végzett vizsgálatok megerősítették, hogy a játék korai tanulása javítja a gyerekek olvasási teljesítményét, erősíti problémamegoldó és kommunikációs készségeiket, a kreativitást, illetve pozitív hatással van a koncentrációra és a memóriára.
Ha érdekel, hogy kinek is köszönheti Örményország a sakk oktatást, lapozd fel nyomtatott lapunkat!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
