Április a tavasz közepe. Félúton járunk tél és nyár között, és valahogy ez a hónap évről évre emlékeztetni akar arra, hogy mi volt télen, és arra is, mi várható nyáron.

A csillagos égbolt iránt érdeklődőket, főként a fotósokat Chile magas hegyei közt igazi paradicsomi állapotok várják, akár hobbi, akár munka miatt jutnak oda. A nagy tengerszint feletti magasság, a száraz éghajlat és az ezzel járó tiszta levegő számos csillagászati megfigyelőhely telepítésére is lehetőséget adott, ezek egyike az Atacama-sivatag déli részén, közel 2400 méteres magasságban elhelyezkedő Las Campanas Obszervatórium. Rózsa Ferencet munkája szólította ide január végétől jó két hétre, ám egyúttal hobbijának is élhetett: amatőrcsillagászként a szabadidejét az égbolt fényképezésével töltötte

A havasi pinty (Montifringilla nivalis) a magas hegyvidékek jellegzetes madara. Verébméretű, barnásszürke hátáról és világosszürke hasáról könnyen felismerhetjük.

Ha pusztán az elhelyezkedése alapján ítélünk meg egy helyet, akkor a klasszikus európai turizmusfelfogás szerint egy nyugati utazónak valószínűleg nincs oka leszállni a transzszibériai vasútról Moszkvától több mint 8200 kilométerre keletre (de Vlagyivosztoktól is mintegy 1000 kilométerre). Ám amikor Oroszország egyik távol-keleti, se gazdaságilag, se népességileg nem különösebben kiemelkedő városába begördül a vonatunk, a többi szibériai városhoz képest szokatlan különbségre lehetünk figyelmesek. A pályaudvaron nemcsak a megszokott cirill betűs felirat látható, hanem mellette héber betűkkel is olvasható a város neve, a pályaudvarról kilépve pedig egy óriási, díszes menóra fogad!

Vannak olyan szerencsés vidékek, ahol az íj és a nyíl használata réges-rég apáról fiúra szálló hagyomány – mind a mai napig. Ilyen a Himalája völgyeiben fekvő ladaki nép hazája is, Kis-Tibet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az íjászat a ma Indiához tartozó, Tibettől politikailag mindig is független terület nemzeti sportja

Vajon miért éppen Gdańsk a megújulás, a nyitottság, a részvételen alapuló, modern városfejlesztési irányzat egyik jelképe – legalábbis Kelet-Közép-Európában? „Talán a tenger közelsége miatt, amely szabadságot és friss levegőt jelent. Talán a kikötő miatt, ami mindig is a különböző emberek, áruk és eszmék cseréjének központja volt. Talán ezért született itt meg a több millió embert megmozgató Szolidaritás Mozgalom is, amely egyedülálló a tekintetben, hogy gyári munkások és értelmiségiek találtak benne egymásra”...

A pár éve nálunk is népszerű Vad évad (Big year) című filmszatíra – meglehetősen jól karikírozott – főszereplőinek kalandjait messze meghaladja az Azori-szigeteken októberben zajló folyamat, amely során szinte spontán módon jön össze legalább 50 professzionális madarász, hogy fajlistáját bővítse. A legfőbb cél, hogy az Európát, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát magában foglaló, ún. Nyugat-Palearktisz (az angol megfelelőből rövidítve: WP) faunaterületen megfigyelt madárfajok köre – s ezzel együtt a feltörekvő madarászok területi listája is – bővüljön

2018 a fluorit éve is, hiszen – a szfalerit és a kalcit előtt – a fluorit nyerte a hazai Év ásványa választást. E kezdeményezés 2016-ban csatlakozott az Év fajai ismeretterjesztő sorozathoz. De mi keresnivalója van az ásványoknak e programban? Egyszerű: nemcsak az élővilág rendszertani egysége a faj, de az ásványok világáé is. Sőt, ahogy az élővilág evolúciója ma már elfogadott tény, egy évtizede a tudósok az ásványok evolúcióját is kutatják. Ismerjük meg kicsit ezt a csillogó világot a fluoriton keresztül!