Mindezt az örökké mosolygó polgármester, Paweł Adamowicz mondja egy városfejlesztési szemináriumon. Gdańsk ellentmondásokkal teli város: a gazdag Hanza-múlt, a Günter Grass által elmesélt Szabad Város, a totálisan lerombolt, majd tégláról téglára felépített, impozáns Belváros, a szinte teljes egészében megújult városi lakosság, a Hajógyárban megszületett, híres Szolidaritás Mozgalom. Valószínűleg mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a városvezető és kollégái valóban nyitni próbálnak az emberek felé, hogy velük együtt alakítsák a várost, s ne csupán „számukra” hozzanak létre tereket és falakat.

Heiling Zsolt
Egy csipetnyi Németalföld – „Ez tényleg olyan, mintha egy otthoni városkában sétálnék” – ámult el egy holland, amikor először meglátta a belvárost
Szigeti-Böröcz Ferenc
Nevezetes részletek – A város az újjáépítés során megőrizte legendáit is. A Mariacka utca híres vízköpői ma miden bédekkerben szerepelnek
Szigeti-Böröcz Ferenc
Múltidézés – A legendás aranykort képviselő étterem, amely a város egyik jellegzetes alakjáról, a kikötői bajkeverőről (bowke) kapta nevét

Egy csipet Hollandia

Holland kollégáktól jön az ötlet, hogy készítsünk olyan fotókat, amelyek akár náluk is készülhetnének. Remek éca, és mindent elmond Gdańsk Óvárosáról. Az Aranykapunál állunk, előttünk az egykori Hanza-város fő tengelye, az Ulica Długa (Hosszú utca) és a Długi Targ (Hosszú Piac). A sétálóutca mindkét oldalán jellegzetes, a németalföldi reneszánsz stílusjegyeit hordozó házak (pontosabban: 17. századbeli stílusban újjáépített épületek) sorakoznak, s a felhőfátyol alól éppen kibukkanó naplemente bearanyozza Európa egyik legszebb középkori Városházáját. A város e részét Királyi útnak is hívják, mert az idelátogató királyok gyakran itt vonultak végig. Az elegáns kőházak alatt stílusos éttermek, előttük sok-sok városi kerékpár – tényleg egy csipet Hollandia.

Ún. Gdańsk-klubok nyíltak városszerte, ahol a helyiek valóban szabadon elmondhatták elképzeléseiket a városvezetőknek. Erre alapozva, külső közvetítő szakemberek segítségével a lelkes városlakók rakták össze a 2030-ig szóló fejlesztési stratégiát.
Hogyan alakul a város a közösség erejével? Olvassa el a nyomtatott magazinban!