Elsősegélyben részesítem, már amennyire a tábor szűkös gyógyszerkészlete lehetővé teszi. Vadászbaleset. Az életét még igen, a lábát már egészen biztosan nem lehet megmenteni... A vadászat persze tilos a területen, csakúgy, mint az engedély nélküli aranybányászat vagy aranymosás.

Fotó: Kupi László
Aranymosás – erős vízsugár mossa ki a markoló kanalából a mosópadra került zagyból az aranyszemcséket. Az arany – nagy sűrűsége miatt – összegyűlik a mosópad bordáiban

Bányászok, illegalitásban

Ők azonban nem a meggazdagodás reményében keltek útra a szomszédos Brazíliából, csupán a megélhetésükhöz szükséges pénzt próbálják arany formájában előteremteni. A munka azonban keserves és egyszerre életveszélyes is. Egy illegális tábor élete állandó készenlét. A körülmények viszontagságosak, orvosi ellátás nincs, és a szervezett katonai rajtaütések is mindennaposak. A munka ennek ellenére szakadatlanul folyik az esőerdőben.

Fotó: Kupi László
A törvény keze – fegyveres természetvédelmi őr készül vizsgálatot tartani a külszíni bányában. Ottlétem alatt több bányatársaságot is megbírságoltak a környezetvédelmi szabályok megszegése miatt. Az illegális bányászokat egyszerűen kitoloncolják

A dzsungel mélyén

Francia Guyanában járunk, Franciaország dél-amerikai tengerentúli megyéjében. A közel magyarországnyi terület az Amazonas-medencétől északra, az Egyenlítőtől mindössze 400 km-re fekszik.

Fotó: Kupi László
Reggel – pára száll fel a hajnali dzsungel talajáról. Az erdőben ezernyi madár és bőgőmajom kezdi reggeli kórusát. Induhat a munka!

A fő exportcikk az arany, a fa és a hal – érckutató geológusként én is az arany kapcsán érkeztem az esőerdőbe, tizenöt hónapra. Egy kanadai cég alkalmazásában dolgozom kutatóként. Táborhelyünk a dzsungelben, mintegy 100 km-re található a legközelebbi városkától, Saint Laurent de Maronitól

A tábor és Cayenne, a megyeszékhely közötti közlekedés terepjáróval csak a száraz évszak két hónapjában lehetséges, egyébként repülőgép és helikopter bonyolítja mind a személyzet, mind pedig az élelmiszer-utánpótlás szállítását.

A bázison egyébként generátorról működő áramellátás és műholdas internetkapcsolat segíti munkánkat. Ezen a vidéken már az 1800-as évek közepén ismert volt, hogy a folyók hordaléka aranyban dús. Azóta az érc forrásterületeit is megtalálták.

Fotó: Kupi László
Este a fúrásnál – kivilágított fúrógép mellett vizsgáljuk a magokat. A vörös szín jelzi, hogy még talajközelben vagyunk, az első 20 méter ún. szaprolit, vagyis helyben mállott, agyagos váztalaj

Hogyan került az arany a kőzetekbe?

A földtörténeti előidőben, a proterozoikumban Dél-Amerika és Afrika ősi kontinensmagvai még egyetlen földrészen, a Rodinia nevű szuperkontinensen helyezkedtek el. Az ősi pajzsokat felépítő kőzetek vulkanikus és üledékes rétegek meghatározott ciklusából épülnek fel, melyet aranytartalmú oldatok jártak át. Az arany azonban meglehetősen kis koncenrtációban található ezen kőzetekben, ám kifejezetten nagy kiterjedésben.

Fotó: Kupi László
Színarany – ritka szerencse, hogy szemmel látható aranyat találunk a fúrómagban: ez a 3 mm-es szemcse volt az egyik első példány a lelőhelyről. Az arany itt zöldpalában fordul elő, pirit, kalkopirit társaságában

A nemesfém dúsulását a trópusi környezet, vagyis a rengeteg csapadék és az egész évben magas hőmérséklet együttes mállasztó hatása okozza. A környezeténél jóval nagyobb sűrűségű aranyszemcsék ugyanis a patakok és folyók hordalékába kerülve azok osztályozó hatására – egyéb nehézásványokkal együtt – ún. torlatokat alkotnak. Ezek a felszínről könnyen elérhető rétegek az illegális aranybányászat elsődleges célpontjai!

Fotó: Kupi László
400 méter mélyen – ez a kanadai fúrócsapat tartja az egy műszak alatt végzett fúrás méterrekordját. Több mint száz, 200–400 m-es fúrást mélyíttettünk, melyek magmintáit elemezve következtettünk a mélyben rejlő ércvagyonra
Fotó: Kupi László
Aranylázban – résmintavétel és annak dokumentációja zajlik egy vízesés tövében. A minták kémiai elemzése alapján találtuk meg az ércesedés forrásterületét

Az erőteljes emberi felszínalakító hatásnak pedig az eredeti növényzet és állatvilág is áldozatul esik. Ám mégsem ez a legveszélyesebb részlet! Mi az? Olvasson tovább a nyomtatott magazinban!