![Kép: www.unsplash.com Kép: www.unsplash.com](/images/cikkek/2019/11/zoldunio-meps2-epitkezes.jpg)
Újra meg újra hasznos polisztirol
Akár 40-50%-kal is csökkenhetne a települések energiafelhasználása, ha minden épület közel nulla energiaigényű lenne – ezáltal a hatékony hőszigetelés kulcsszerepet játszhat a klímaváltozás és a környezetszennyezés elleni harcban. Miért? Mert a károsanyag-kibocsátás 28%-a a hűtés-fűtés és energiaellátás számlájára írható, további 14% pedig az építési folyamatokhoz és az építőanyag-gyártáshoz köthető. A fenntarthatóság szempontjából magas energiahatékonyságú, újrahasznosítható hőszigetelő anyagok alkalmazására van égető szükség, melyeket lehetőleg a környezetet kevéssé terhelő gyártási folyamat során állítanak elő.
Kis ökológiai lábnyom
Ki gondolná, hogy a 21. századi építőipar legkevésbé környezetterhelő hőszigetelő anyaga, mely a fenti elvárásoknak megfelel, a műanyagok egy fajtájából készült? A polisztirolt (hungarocell, EPS, XPS) először 2015-ben, a bonni ECO (Építőanyagok Környezetvédelmi Szervezete) minősítette kiemelkedően környezetbarát szigetelőanyaggá, az anyag – a gyártástól az újrahasznosításig terjedő – teljes életciklusát tekintve. 2018-ban egy a svájci Büro für Umweltchemie által nyilvánosságra hozott, minden eddiginél összetettebb vizsgálat is megerősítette ezt az állítást. A svájci intézet többek között vizsgálta az egyes hőszigetelő anyagok kapcsán a gyártás, a szállítás, a tárolás, az alkalmazás, valamint az újrahasznosítás jelentette környezeti hatásokat is. Az összesített szempontrendszer szerint az építőiparban használt más hőszigetelő anyagokkal összevetve a grafit adalékos polisztirolhab kicsiny ökológiai lábnyomával még természetes alapanyagú hőszigeteléseket is maga mögé utasított.
![http://hoszigeteljaholnapert.hu](/images/cikkek/2019/11/zoldunio-meps-grafika-hoszokes-01.jpg)
Egy literből kétszázat
De vajon miért meglepő, hogy egy műanyag terméknek is lehet kicsi ökológiai lábnyoma, ráadásul potenciálisan segít is a klímaváltozás megfékezésében? A polisztirol hőszigetelés gyártásához ugyan valóban kőolaj szükséges, de amit elvesztünk a réven, azt sokszorosan visszakapjuk a vámon: egyetlen liter kőolajból készített EPS hőszigeteléssel 200 liter fűtésre felhasznált kőolaj takarítható meg (földgázban kifejezve ez közel ugyanannyi köbmétert jelent). A gyártás önmagában nem jár komoly környezetszennyezéssel: a termékek jellegzetes szerkezetét a polimerek habosításával érik el, majd az összetapadt buborékokból álló anyagot formázzák és vágják. A gyártás során keletkező maradékot általában már a gyártó üzemben újrahasznosítják. A keményhab táblák 98%-ban levegőből állnak, így különösen könnyűek, ezáltal szállításuk sem ró súlyos terheket a környezetre, hiszen mozgatásuk kevesebb energiát igényel a járművektől.
Hasznos és újra hasznos
A polisztirol műanyagipari végtermék, így polisztirolból csak polisztirol termék készülhet az újrafeldolgozás során. Ezekből azonban igen széles skála áll rendelkezésre: a biciklis életmód nélkülözhetetlen kelléke, a biciklis sisak éppúgy polisztirolból van, mint a babzsákok töltete, a nagyobb méhészetek kaptárai, a hűtőládák bélései, vagy különböző díszek, táblák, virágcserepek, ételhordozók. Reciklált polisztirolból többek között horgász-úszók, bóják, hirdetőtáblák, csomagolóanyagok, sőt, még szörfdeszkák is készülnek. A polisztirol nem veszélyes hulladék, viszont a szelektív hulladékgyűjtőbe nem helyezhető, hulladékudvarokban lehet térítésmentesen leadni.
![http://hoszigeteljaholnapert.hu](/images/cikkek/2019/11/zoldunio-meps-grafika-hoszokes-02.jpg)
A fő újrahasznosító: az építőipar
Házak csomagolásához kézenfekvő módon nem „mezei” csomagolóanyagot vetnek be, így a hőszigetelésre használt EPS nem azonos a mindennapi életben használt polisztirollal – egy lényegi különbség például az, hogy előbbit égésgátlóval is kezelik, míg utóbbinak erre nincs szüksége. Ám a hőszigetelési célú polisztirolt éppolyan sokoldalúan újra tudják hasznosítani: a kibontott táblák általában alsóbbrendű hőszigetelésként, vagy – ledarálva és cementtel keverve – a nálunk is ismert könnyűbeton alkotóelemeként kezdenek új életet. Az őrléskor keletkezett finom port a téglagyárak használják pórusképző anyagként, vagy a vakolóanyagba keverve szigetelőanyagként hasznosítják. Ki gondolná, hogy Ausztriában az EPS hulladék olyan keresett, hogy csak nagyon kis mennyisége kerül építési törmelékkel keverve a hulladéklerakóba, sőt, évente több mint 100 000 m³ EPS hulladékot még importálnak is az újrahasznosító üzemek? Németországban mind gyakrabban újrahasznosító kamionnal oldják meg a bontás helyszínén a feldolgozást, megspórolva a szállítást az átvevőhelyre, valamint a vele járó környezetterhelést. A jövő zenéje azonban a depolimerizáció néven ismert, ma még gyerekcipőben járó kémiai eljárás, amely a polisztirolt alkotóelemeire bontja, ezzel az újrahasznosítás még szélesebb körét téve lehetővé.
Az EPS az összes települési szilárdanyag-hulladék tömegének és térfogatának kevesebb, mint 1% -át teszi ki. Érdemes figyelmet fordítani a szelektív gyűjtésére, hiszen minden tonna EPS újrahasznosítása 25 hektoliter olajat takarít meg!
Elérhető energiahatékonyság
A 100%-ban újrahasznosítható polisztirol hőszigetelést mégis alacsony ára és optimális energiahatékonysága emeli a bolygó jövőjének őrei közé. A nagy szilárdságú, nedvességgel szemben nem érzékeny EPS mérsékelt ára miatt széles körben elérhető. Nagy előnye az EPS-nek, hogy a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, nem található bennük kipárolgó kötőanyag, vágásakor nem keletkezik por. Ennek köszönhetően védőfelszerelés nélkül kezelhetők, beépítésük gyors és egyszerű, ami a munkadíjakat is csökkenti. Az EPS hőszigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával, s mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége. A hőszigeteléssel kapcsolatban mind többeknek kell felelős döntést hozni a közeljövőben: elsősorban az építkezőknek és lakásfelújítóknak, hiszen 2021. január elsejétől már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt, melyek megfelelnek a közel nulla energiafelhasználás kívánalmainak. A hatékony hőszigetelés azonban sokkal többeket érint: ha az összes épület közel nulla energiafogyasztású lenne, településszinten akár 40-50 százalékkal csökkenne az energiafelhasználás, s általa a károsanyag-kibocsátás is. Ez pedig nemcsak a középtávú befektetést fontolgatóknak, hanem a bolygó jövőjéért aggódóknak is megnyugtató eredménnyel járna.
Hirdetés (x)
Forrás: Zöldunió
Képek forrása sorrendben: https://unsplash.com/photos/ro_zNelZ4rE,