A bírálók túlnyomó többsége azonban értetlenül áll e rohamtempóban terjedő szürreális jelenség előtt, amely ráadásul félelmetes jövőképet sejtet. A paloták súlyos titkokat őriznek, és tulajdonosaik még kívülről sem engedik lefényképezni azokat, arról nem is beszélve, hogy gádzsó csak akkor teheti be a lábát ilyen villába, ha munkásként dolga van benne

Picu bácsi aranypalotája

– Most meglátja, hogyan mulatunk mi, cigányok a nagy ünnepeinkkor – mondja Rézműves Picu Toto, a legbefolyásosabb helyi klán feje, akivel a nyáron barátkoztunk össze. Épp az unokája esküvőjére igyekszünk. Engem azonban a családi esemény helyett az ünnepekkor életre kelő, színpompás palotáik érdekelnek. Miután Picu bácsi meggyőződött arról, hogy nekem valóban tetszenek a „mézeskalács házaik”, megigazítja óriási kalapját, megpödri nagy bajszát, majd lelkesen beszélni kezd büszkeségeikről.
– Ezeket a villákat két okból építjük. Egyrészt a gazdagságunkat mutatják, azt, hogy mi is képesek vagyunk olyasmire, amire a gádzsók, másrészt itt üli meg népes családunk a nagy ünnepeket – magyarázza a paloták külsejét és feladatait.

Fotó: Erdélyi Eszkimó Péter
Aranyélet. Az aranyozás súlyos jelenléte a műkutyával és egyéb díszítéssel szürreális, de pontosan illeszkedik a háziak világképébe

A villák az év nagy részében üresen állnak, a nagycsaládok a mellettük szerényen meghúzódó kis házaikban laknak. Az ünnepeken azonban a palotákat megszállja a főleg Nyugat-Európában élő rokonság...
Az épületek belseje lenyűgöző: mindent arany borít, a szobákat életnagyságú porcelánkutyák, Siva főisten szobrai és gyöngyházszínű műanyag hattyúk ékesítik, a mennyezetről pedig eurót vagy amerikai dollárt jelképező csillárok világítják be a teret. Amint belépünk a nagyterembe, Picu bácsi az aranyozásról mesél.

Fotó: Erdélyi Eszkimó Péter
VÁROSKÉP-ZAVAR – A nagy átmenő forgalmú vidéki kisváros telkein mintha megannyi cizellált ugrálóvárat fújtak volna föl hirtelen. Távolról... Közelről azonban levegőt sem engednek a hagyományos épületeknek — uralják a légteret

– Az aranynak sok jelentése van, hiszen a Nap lakozik benne, és ráadásul a gazdagságot juttatja az ember eszébe. Fenséges, csodálatos, igéző. Szóval, jólesik az embernek élveznie, szeretteit benne látnia. Szép és biztonságot sugall – foglalja össze szinte költői szókinccsel az arany szerepét a cigányok életében, miközben hangosan letorkolja feleségét, akit a kíváncsisága sodor mellénk, és kérdezősködni kezd: – Xutyil andre tyo muj romanye! (Fogd be a szád, asszony!)” – rivall rá.

Hivatali gondok, mesteri örömök

Azt már az önkormányzatban tudom meg, hogy Bánffyhunyadon 106 ilyen pompázatos palota nőtt ki a földből. A témát a város polgármesterével folytatom. Mircea Moroșan először a tényeket sorolja, amelyek szerint a lakosságnak már több mint 11%-át teszik ki a cigányok, de jelenlétük sokkal látványosabb.
– A palotások mind egy szálig beszerzik a szükséges építési engedélyeket, igaz, a munkálatok során a benyújtott terveken szereplő szerény lakokat 5000 euróért villákká terveztetik át, majd akár 100000 euróért építtetik fel az illegális változatot – mondja a város első embere.
A palotázás furcsa jelenségének fő magyarázata, hogy a rendszerváltást követően vég nélküli versengés alakult ki a cigány családok között: mindenki igyekszik túltenni a másikon.
– Eddig két pert nyertünk meg a palotásokkal szemben, amelyek során a bíróság kötelezte őket, hogy bontsák vissza az épületeiket az eredeti tervrajzok szerint. A többieket büntetésekkel igyekszünk meggátolni abban, hogy villáikat az új, engedély nélküli tervek alapján fejezzék be – számol be az önkormányzat ellenlépéseiről.
Amikor pedig beszélgetésünk végén arról kérdezem, hogy az engedély nélkül épült villákat miért nem buldózerezik le, a nyakára bökve félreérthetetlen nemzetközi kézjellel mutatja a vélhetően bekövetkező tragikus sorsát...

Fotó: Erdélyi Eszkimó Péter
Kemény valuta. Fénye beragyogja a termeket, jelentősége, súlya elsődleges e kortárs motívumvilágban

Az önkormányzatból a főtérre megyek, ahol az egyik bánffyhunyadi bádogos vár. Közben Moroșan „primar” magyarázatára gondolok, miszerint a házak befejezetlensége mögött nem a pénzhiány és legtöbbször nem is a büntetések állnak, hanem az, hogy a befejezésükkor használatbavételi engedélyt kell igényelni, vagyis óhatatlanul elkezdődik a jogi huzavona. Végül odaérek Kudor Imre bádogosmesterhez, aki eddig tizenöt cigánypalota fémborítását készítette el. Derűsen fogad, és azonnal a téma közepébe vág.
– Örvendünk, hogy a cigány megrendelők sok munkát adnak a helyi embereknek, csak nem könnyű üzletet kötni velük. Tervrajzok helyett fotókat, gyermekrajzszerű firkálmányokat hoznak, vagy egyszerűen megmutatják, mi tetszik nekik a szomszédok háztetőin. Továbbá nem látják át a részletes árajánlatokat, az egyösszegű ajánlatot pedig azonnal megfelezik, vagyis kemény alkudozásra kell számítani, amikor az összeget kimondjuk – teszi hozzá huncut tekintettel.