
Anatóliai óriásfák tövében
A véletlen úgy hozta, hogy pár évvel a libanoni cédrusokkal való találkozásom után Törökországban megismerkedhettem egy másik cédruserdővel. Az Elmali határában lévő természetvédelmi területen nemcsak védik, hanem szaporítani és megismerni is próbálják a legértékesebb helyi fafajokat, a cédrust és a különféle juniperusokat. (Ez utóbbi nemzetség egyik faja nálunk boróka néven ismert, amely – szemben az anatóliai változatokkal – nem a nagy méretéről híres.)
A Torosz-hegyvidéken húzódó, védett terület meglehetősen magasan, 1030 és 2611 méteres magasság között, a 3000 métert is elérő hegyvonulat oldalában fekszik. A főcsúcsot (3070 m) stílszerűen itt is Olymposnak nevezik...

A két legnevezetesebb helyi fa a Sah és a Yarali cédrus
2010-ben mindkéttőjük korát meghatározták (ultrahangos szondázóberendezéssel), de méretük és súlyuk is impozáns: a Juniperus nemzetséghez tartozó 982 éves Sah (Juniperus foetidissima Willd) átmérője 2,42 m, magassága pedig 22,8 m. A Yarali cédrusnak (Cedrus libani A. Rich.) nemcsak az átmérője nagyobb egy kissé (2,54 m), hanem a magassága is: 28,7 méter – azaz, ha melléállítanánk, a Mátyás-templom tornyának kb. a feléig érne a csúcsa.
De a kora szerényebb, „csak” 744 éves, vagyis IV. Béla uralkodásának a vége felé kezdett el növekedni…
Oldalából évtizedeken át farigcsáltak gyújtóst az arra járó pásztorok, jókora sebet ejtve ezzel az impozáns fa törzsén.
A természetvédelmi terület kutatói keményen küzdenek a cédrusok bonyolult szaporításával, és átlagosan ötévente sikerül nagyobb mennyiségű palántát felnevelniük. Jó tanácsokban sem szűkölködnek: a feladatlista azzal kezdődik, hogy: „Tegyük be a tobozokat a mélyhűtőbe három napra”!…

Földrajzot tanít? Fontosnak tartja a földrajzoktatást?
Iratkozzon fel a Magyar Földrajzi Társaság Földrajztanári Szakosztálya hírlevelére!
Várjuk sorainkba az általános iskolai és gimnáziumi, valamint szakgimnáziumi földrajz-tanárokat, a tantárgyat tanító nem szakos végzettségű környezet- és természetismeret tanárokat, egyetemi hallgatókat is. Kérjük, akkor is jelentkezzen hírlevelünkre, ha a Magyar Földrajzi Társaság tagja, vagy az kíván lenni!

Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek