Fidusz aggodalommal kémleli a július végi napon a Zsámbéki-medence körül gyülekező viharfelhőket. Mára beszélte meg egy környékbeli gazdával a kis méretű, jól kiszáradt szalmabálák átvételét. Budakeszi határában – betonalapokon – már áll Fidusz és Klára házának faszerkezete, és a szalmabálák falba helyezésére és vakolására is összejött a rokoni és baráti társaság. De ha most elázik a szalma, akkor baj van! Nem biztos, hogy a tél előtt állni fog a házuk...

Az ökotudatos gondolkodást magáénak valló pár szalmabálaházat épít, ahol az épület határolófelületének alapanyaga a mindenki által jól ismert szalma, azaz a gabonafélék – jelen esetben a búza – érett, kevés nedvességet tartalmazó szára. Pontosabban, az ún. kisbála: az átlagosan 80 cm hosszú, 50-60 cm széles és 30-35 cm magas „téglákba” rendezett szalma alkotja a falat.

Kisbála nagy platón - Ráadásul nem is akármilyen teherautón!

Fotó: Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány

A helyzet jól szemlélteti az egyébként elképesztően jó tulajdonságokkal rendelkező szalmabála egyetlen problémás oldalát: munkaidő-igényes és bár a ház építése nem bonyolultabb egy átlagos épületénél, a bálák behelyezése és vakolása kényes folyamat. Szalmabála értelemszerűen nyár közepén-végén van, akkorra kell állnia a ház szerkezetének, ahová egyébként nagyon gyorsan be lehet pakolni a bálákat.

Ám a fal nedvesedésének elkerüléséhez igen fontos, hogy – különösen a külső felületen – gyorsan készüljön el a minőségi sártapasztás, azaz a vályogvakolat is.

A mindenki által kedvelt sárdagasztásra és vályogozásra leginkább barátokból álló kalákát szerveznek a szalmabálaház építésébe fogók. Éppen úgy, ahogy régen történt mindez. Csakhogy a valódi közösség a „közösségi” platformokkal teletűzdelt világunkban egyre kevésbé „divat”...

Hőhatár - A szalmabála felhasználása téglafal szigetelésére. A szalmabála ráadásul nemcsak a MAX40 mentén kapcsolódhat a „pici ház” mozgalomhoz: ma már a konténerházak szalmabálával való szigetelésével is kísérleteznek

Fotó: Szigeti Ferenc Albert