Kazah „forradalom”

2022 első napjaiban Kazahsztán modern kori, önálló létének talán legnagyobb kihívásával szembesült. A Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett, 19 milliós közép-ázsiai állam több városában is zavargások törtek ki. Bár úgy tűnik, a háttérben politikai tisztogatások, klánharcok, hatalmi törekvések állnak, a megmozdulások részben aktuális eseményekre (pl. az üzemanyagárak elszabadulása) reagáltak, másrészt a három évtizede fennálló politikai viszonyokkal szembeni elégedetlenség növekvő fokozódását is mutatták.

Az ország helyzete a szomszédai körében sokáig irigylésre méltónak tűnt: Kazahsztán önállóvá válása simán ment, társadalmát jelentős etnikai vagy szociális feszültségek sem terhelték. (Utóbbi minden bizonnyal összefügg a folyamatosan növekvő állami bevételekkel, melyek főként a világszinten is jelentős szénhidrogénvagyon kiaknázásából származnak.)

A Hazrat szultán-mecset – Nur-Szultan új negyedében Közép-Ázsia legnagyobb iszlám szakrális épülete 51, a körülötte sorakozó minaretek 77 méter magasak

A viszonylag stabil gazdaság, a lakosság vásárlóerejének dinamikus növekedése és a monumentális – a kazah nép erejét szimbolizáló – állami építkezések mellett a politikát a hatalmát a 80-as évekből átmentő Nursultan Nazarbayev féldiktatórikus rezsimje uralta. Nazarbayev – akiről nemcsak egyetemet, repteret, hanem magát Kazahsztán fővárosát is elnevezték – a hozzá hű politikai és gazdasági elittel karöltve hivatalosan egészen 2019-ig, ténylegesen viszont 2022 elejéig, a zavargások kezdetéig tartotta kézben a hatalmat. A 82 éves nemzetvezető végleges távozása (ill., a hivatalos elnök, Tokajev által, merész húzással behívott rendfenntartó orosz csapatok) úgy tűnik, lenyugtatták a kedélyeket, így az ország véráldozattal ugyan, de viszonylag gyorsan átvészelte a kritikus napokat.

A januári események elsősorban a fő olajkitermelő vidékekre, illetve néhány nagyvárosra – köztük a régi fővárosra, Almatira – koncentrálódtak, óriási területek ugyanakkor kimaradtak belőle. Az új főváros, Nur-Szultan utcái is meglepően nyugodtak maradtak – az elnökiszobor-döntéseket leszámítva.

Ötezer szalmabála a farm udvarán – Erre két hét is kevés volt, maradt bőven munka az utánunk érkezőknek

Kelettől keletre

„Tíz kazah férfiből egy neurotikus, egy alkoholista, egy pedig meleg – magyarázza vendéglátóm, a kazah Olzhas, miközben autóval szeljük át Nur-Szultant. – A kazahok a türk és a mongol törzsek keveredéséből jöttek létre: itt mindig háború volt, velünk mindenkinek volt valami baja. Mindig volt ellenségünk, főként Kína. És most, hogy csak hét férfi jut tíz nőre, az utóbbiak közül három – jobb híján – külföldön talál magának férjet. Persze leginkább Kínában.”