Éli egyike azon zarándokoknak, akik a világ számos pontjáról, elsősorban az Egyesült Államokból, Izraelből, Angliából, Belgiumból, de még Ausztráliából és Dél-Afrikából is minden évben hazánkba érkeznek, hogy a csodarabbi halálának évfordulóján felkeressék bodrogkeresztúri sírját. Reb Sájele életében számos csodát tett és fáradhatatlanul segítette a hozzá forduló rászorulókat és elesetteket, a róla szóló legendák pedig a falu és a haszid közösségek emlékezetében ma is egyaránt élénken élnek.

A haszid zsidók hite szerint a rabbi a halála után is képes segíteni a hozzá fordulókon, különösen a halálozási évforduló napján, így Reb Sájele távozása után (1925-ben hunyt el) már a következő évben érkeztek a sírjához zarándokok. Igazán tömegessé viszont csak az utóbbi 15 évben vált a látogatás.

Ahogy haladunk Keresztúr felé, Éli magáról és a családjáról mesél. 33 éves kora ellenére már hat gyermek édesapja, ami a haszid világban korántsem szokatlan. Angliából származik, fiatal éveit Manchesterben töltötte, majd onnan költözött Észak-Izraelbe, Cfátba, ami a Kabbala és a misztika központjának számít. A hétköznapokban ingatlanozással foglalkozik a galileai térségben, de mindennap szakít időt az imádkozás mellett a Talmud és a vallási irodalom tanulmányozására is.

Érkezés – indulás – Éli (balra) egy csoport zarándokkal együtt érkezik az izraeli Cfátból a Liszt Ferenc repülőtérre. A bodrogkeresztúri zarándoklat idején a repülőteret szinte ellepik az Észak-Amerikából, Nyugat-Európából vagy épp Dél-Afrikából érkező zarándokok

Az elmúlt 7 évben minden alkalommal itt volt a bodrogkeresztúri zarándoklaton. A testvérétől hallott róla először, és annyira megérintette az atmoszféra, hogy elhatározta, eljön minden évben. Sok haszid érkezik hazánkba zarándoklatra családi kötődések miatt is, ha valamelyik rokona itt nyugszik, Éli családja azonban Galíciából származik, az ő motivációja így elsősorban a csodák megtapasztalása, fohászkodás kérései teljesüléséért és a spirituális felemelkedés átélése – de mindez összességében a zsidó zarándoklatok alapvető célja is. Ráadásul maga is átélt egy kisebb csodát a keresztúri rabbinak köszönhetően: legkisebb gyermekénél az orvosok olyan koraszülést vártak, aminél nem valószínűsítették a túlélést. Bár a kórházban azt tanácsolták, hogy azonnal költözzön is be a felesége az egyik kórterembe, ők inkább mindketten elutaztak a keresztúri zarándoklatra, hogy imádkozzanak születendő gyermekükért. A fiuk végül valóban korábban, de egészségesen és komplikációk nélkül született meg, akit ezért aztán a rabbi után szintén Sájelének neveztek el.

A keresztúri temetőben – Sokan – a zarándoklatra érkezve – nemcsak a csodarabbi sírját látogatják meg, hanem a rokonaikéit is. Az elhunyt felmenők nyughelyeinek évenkénti felkeresése szintén hagyomány a haszid kultúrában

A Dereszla domb tetején – Háttérben a csodarabbi sírboltja emelkedik. Éli a belépésre, a benti imádkozásra készül

A zsidó zarándoklaton részt vevők a csodarabbi Dereszla domb tetején fekvő sírjához tartanak: ott imádkoznak, mondják el kéréseiket, mivel a haszid zsidók úgy tartják, a csodarabbi mintegy közvetítőként van jelen a hétköznapi hívő és Isten között. A sírnál töltött időn túl elvégzik az előírás szerinti napi háromszori imát is – a keresztúri rabbi egykori házában.