Mindig is jobban vonzottak a természet csodái vagy az épített nevezetességek, a történelmi vagy modern épületek, amik leírás nélkül is átadják a hely hangulatát. A vallási helyszínek ebből a szempontból szürkezónának számítottak

Kívülről lenyűgöztek, és ugyan érdekelt a belcsín is, annyira azért nem mozgatott meg, hogy kivárjam a sort a bejutásra. A jég Barcelonában kezdett el repedezni, amikor már itthon megváltottuk jegyünket a Sagrada Família templomba. Az online jegyvásárlással ugyan nem kaptunk árkedvezményt, de az épületet körbeölelő beláthatatlan sort az időpontfoglalásunkkal sikerült átugrani. Aki pedig már járt ott, biztosan egyetért, hogy az 1882 óta épülő templom monumentalitása, semmihez sem fogható hangulata és Gaudi egyedülálló stílusa minden eurocentet megér.

Olaszországban a Ligur-tenger menti Cinque Terre lélegzetállítóan színes, meredek hegyoldalba ágyazódó házainak látképét céloztuk meg, múzeumokról szó sem volt, nem is arról nevezetes e táj. Azonban ahogy Luccán és Pisán keresztül egyre jobban behatoltunk Toszkána szívébe, tudatosult bennünk az érzés, hogy itt, a reneszánsz bölcsőjében valami fontosról maradunk le. Talán ezért is, ahogy Firenze belvárosát jártuk, többször is ránéztünk, mennyire halad az állóképnek tetsző sor a Galleria dell’Accademia előtt. Semennyire, de az internetes véleményekre támaszkodva tettünk egy utolsó próbát a nap végén is. Óriási szerencsénkre, mivel egy órával a zárás előtt végül időpontfoglalás nélkül is sikerült bejutunk. Irány Michelangelo Dávid szobra, ami egyértelműen uralja nemcsak a múzeum külön erre a célra kialakított termét, de a teljes kiállítást is. A több mint 5 m-es szobor letaglózott; egészen addig ismeretlen volt az érzés, hogy egy műalkotást fél óráig némán állva nézegessek, és végül az utolsó látogatók között tessékeljenek ki... De ezek után sem került szóba az Uffizi Képtár meglátogatása, engem még mindig jobban érdekelt a Ponte Vecchio, a firenzei dóm vagy a város olyan más helyszínei, amelyeket filmekből vagy könyvekből ismerhetünk. A festmények egyébként is elérhetőek digitálisan, ha érdekel, megnézem a neten. Végül a rossz időjárásnak köszönhetem a felismerést, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Az Uffizi ugyanis nem véletlenül vonz évente 2,7 millió látogatót, amivel Olaszország leglátogatottabb múzeuma; páratlan és egyúttal igen tömény betekintést nyújt a reneszánsz művészetbe. Ugyan igen hamar telítődtem a kis Jézust és bibliai történeteket feldolgozó művektől de lenyűgözött az a szín- és részletgazdagság, amire a művészek bő fél évezreddel ezelőtt képesek voltak. Mindezt látni kell, mert csak akkor értjük meg, hogy az összhatást össze sem lehet hasonlítani egy laptop- vagy okostelefon-kijelzőn megjelenített digitalizált képpel.

A borús idő győzött meg, hogy térjünk be az Uffizi Képtárba, ahonnan ez a kép is készült Firenze egyetlen eredeti állapotában megmaradt középkori hídjáról, a Ponte Vecchióról. A hidat ma már az aranyművesek utcájaként is emlegetik, akik a hozzáépült kis műhelyekből kínálják portékáikat. A híd egyik érdekessége a felette futó Vasari-folyosó, ami összeköti a múzeumot és a Palazzo Vecchiót a folyó másik oldalán magasodó Pitti-palotával. A több mint egy kilométeres útvonal így biztonságos közlekedést biztosított a városon át az építtető I. Cosimo Medici nagyherceg számára

Fotó: Vasvári Tamás

Cinque Terre Olaszország Ligur-tenger menti régiója, ahol az igen meredek hegyoldalban öt városka húzódik meg (innen kapta a nevét is, ami „öt földet” jelent). Az öt település viszonylag távol helyezkedik el egymástól, ráadásul autóval a legtöbb esetben be sem lehet hajtani, ezért javasolt a hegy gyomrában közlekedő vonatokat igénybe venni. A legdélebbre fekvő Riomaggioréban az öböl fölött húzódó utcácskákról varázslatos látvány tárul elénk. Ráadásul idén júliustól ismét járható a Manarolába vezető Via dellAmore ösvény, amit a világ egyik legromantikusabb túraútvonalának tartanak"

Fotó: Vasvári Tamás

Siena: a három dombon fekvő gótikus város – egyszerre hozza San Gimignano középkori városi hangulatát Firenze nyüzsgésével és szépségével. Ráadásul tele van olyan rejtett látnivalókkal, mint Pier luigi Olla ablakban álló nőt ábrázoló szobra, ami a Via del Comune egyik sarkán kémleli az arra járókat

Fotó: Vasvári Tamás

Ma már tudom, hogy Caravaggio Medúza-fej című festményének élénk színeit egy mobilos kép vagy digitális másolat sosem fogja visszaadni – A mű azt a pillanatot (és meglepettséget) ábrázolja, amikor Perszeusznak egy csellel sikerül levágni a mitológiai lény fejét, amelynek egyébként már egy pillantására is kővé dermedt volna

Fotó: Vasvári Tamás