A legmagyarabb lengyel város

Jóllehet a tábornokot a rendhagyó mauzóleumban helyezték örök nyugalomra, kisujját és hajtincsét mégis a Tarnówi Regionális Múzeum falai őrzik

Tarnówban látta meg a napvilágot Bem József tábornok, aki hazánkban sokkal ismertebb, mint Lengyelországban, de a város történetében emléke mégis elevenen él. Végső nyughelye is itt található, melynek szokatlan formájára Bem apó története ad választ: a tábornok földi maradványait nem lehetett keresztény földbe temetni, mivel a forradalom után a szultántól kapott menedékért cserébe áttért az iszlám hitre. Egyetlen megoldás kínálkozott csupán, hogy az 1929-ben Aleppóból hazahozott maradványai a szülőföldjén kerülhessenek végső helyükre: egy mesterséges tó közepén, oszlopokon álló síremléket emeltek hamvainak.

Katica, a villamos – Tarnów volt az egyetlen vidéki város Galíciában, ahol 1911–1942 között villamos közlekedett, de a németek a megszállás idején elvitték az utolsó szerelvényt is Lembergbe. Jelenleg a Sobieski téren áll egy másolat, amelyben a Cafe Tramwaj működik. A kék-arany városcímerrel díszített, piros kávézó a főutca, a Krakkói út igazi színfoltja. A sarlotka – a helyi almás sütemény – kóstolása kötelező!

Bemmel nemcsak itt, hanem a város számos részén találkozhatunk. Végigjárhatjuk a magyar vonatkozású emlékhelyeket, akár egy tematikus sétaútvonalon, mely elkalauzol Bem Burek városrészen található szülőhelyére, Bem és Petőfi szobrához, a tarnówi magyar sarokhoz is. De a pályaudvar galériájában kiállított – eredetileg a mi Feszty-körképünkkel megegyező méretű – Erdélyi panoráma részletein is találkozhatunk a tábornokkal – az 1849-es második nagyszebeni ütközet emlékéül, amikor győzelmet aratott a császári és orosz csapatok felett. A festmény története már nem volt ilyen dicsőséges. Az eredetileg 15 m magas és 120 m széles műalkotást a Magyar Honvédelmi Minisztérium rendelte 1897-ben a Jan Styka vezette magyar–német–lengyel festőcsoporttól, azonban a fizetség elmaradt. Styka később darabokban próbálta értékesíteni a festményt, hogy mentse, ami menthető. Tarnów városa erőfeszítéseinek köszönhetően ma már 19 részlet talált ismét egymásra.

A városháza tornyából ugyan pazar a kilátás, de a budapesti Kolodko-szobrokhoz hasonló apró műalkotásokhoz közelről kell felfedeznünk a város utcáit. A kortárs szobrocskákat a városháza homlokzatát díszítő, a várost védelmező 14 szobor ihlette

A város határain kívül elnyúló szőlészetek a környék jellegzetes mikroklímájának köszönhetik létüket. Tarnówot Lengyelország meleg pólusának is hívják, így több kiváló borászatnak is otthont ad e vidék. A betérő látogató mindig szívesen látott vendég, a kóstolót pedig helyi finomságok és a lelkes szőlősgazdák történetei kísérik.

Igazi gyöngyszem a Tarnówtól 30 km-re északra fekvő Zalipie, a „festett falu”. A gazdagon díszített, színes portákról híres falucska egy helyi asszonynak köszönheti népszerűségét, aki először csupán a kemencén megjelenő kormot szerette volna színes virágokkal eltüntetni, de azután hagyományt teremtett. Ma már nemcsak a helyi múzeumban, hanem a lakóépületek homlokzatától a méhkasokon, komposztálón, kutyaólon és kerítéseken át még a modern házakat is virágminta díszíti. (x)